érettségiző mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → érettségizik.

II. mn 1C

’az érettségi vizsgára készülés évében levő, arra készülő, ill. érettségi vizsgát tevő 〈személy, csoport〉’ ❖ Gicsin városban a cseh gimnázium érettségiző diákjai közt zendülés tört ki. Hire járt ugyanis, hogy a vizsgálóbiztosként megjelent prágai igazgató már Königgrätzben 19 jelöltet megbuktatott (1892 Pesti Hírlap júl. 9. C5640, 8) | érettségiző leányaink még mindig nem fordulnak kellő érdeklődéssel a gépészmérnöki, bánya-, és kohómérnöki pályák felé (1952 Szabad Nép jún. 14. C4875, 6) | nagyobb létszámú érettségiző évjárat (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Évről évre érettségiző osztályokat tanítottam, volt úgy, hogy mind a négy párhuzamos osztályban én érettségiztettem (1998 Természet Világa CD50).

a. ’az az 〈életkor〉, amelyben az érettségi vizsgát szokásosan leteszik, ill. 〈vkinek〉 az az 〈iskolai éve〉, amelyben érettségi vizsgát kell tennie’ ❖ nagyanyám, aki református papné volt s oly gyönyörűen beszélt magyarul, hogy érettségiző koromban azt mondtam neki, hogy az ő nyelve kristálytiszta az én kortársaim nyelvéhez képest (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Laci [ti. Moholy-Nagy László] Szegeden végezte a gimnáziumot, és mikor érettségiző évébe került 1912–13-ban, akkor N. Margit az ottani zeneművészeti iskola zongoraoktatására járt (1974 Dénes Zsófia 9106003, 156) | Különlegesnek láttam érettségiző korú osztálytársamék kispolgári nappalijának sarkában a sárgaréz kottaállványt (1995 Magyar Nemzet febr. 23. C8370, 8).

III. fn 1C

’az érettségi vizsgára készülés évében levő, arra készülő, ill. érettségi vizsgát tevő személy’ ❖ Szigorló orvosok, érettségizők előkészitésére ajánlkozik fiatal orvos (1891 Budapesti Hírlap márc. 17. C4738, 16) | A szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola első érettségizői junius 8-án, pünkösd vasárnapján bankett keretében tartják 10 éves találkozójukat (1924 Budapesti Hírlap máj. 10. C4712, 5) | A magyar közoktatás demokratizálása például az érettségizők számának jelentős emelkedését eredményezte: 1988-89-ben több mint 50 ezren érettségiztek hazánkban, 1936-ban körülbelül 5 ezren (1991 Kontra Miklós–Váradi Tamás 2038008, 67) | História és kultúrhistória az évszámok tükrében (Kézikönyv érettségizőknek és felvételizőknek) (1996 Új Könyvek CD29).

Sz: érettségizős.

érettségiző melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévérettségizik
II. melléknév 1C
az érettségi vizsgára készülés évében levő, arra készülő, ill. érettségi vizsgát tevő 〈személy, csoport〉
Gicsin városban a cseh gimnázium érettségiző diákjai közt zendülés tört ki. Hire járt ugyanis, hogy a vizsgálóbiztosként megjelent prágai igazgató már Königgrätzben 19 jelöltet megbuktatott
(1892 Pesti Hírlap júl. 9.)
érettségiző leányaink még mindig nem fordulnak kellő érdeklődéssel a gépészmérnöki, bánya-, és kohómérnöki pályák felé
(1952 Szabad Nép jún. 14.)
nagyobb létszámú érettségiző évjárat
(1992 Országgyűlési Napló)
Évről évre érettségiző osztályokat tanítottam, volt úgy, hogy mind a négy párhuzamos osztályban én érettségiztettem
(1998 Természet Világa)
a.
az az 〈életkor〉, amelyben az érettségi vizsgát szokásosan leteszik, ill. 〈vkinek〉 az az 〈iskolai éve〉, amelyben érettségi vizsgát kell tennie
nagyanyám, aki református papné volt s oly gyönyörűen beszélt magyarul, hogy érettségiző koromban azt mondtam neki, hogy az ő nyelve kristálytiszta az én kortársaim nyelvéhez képest
(1930 Móricz Zsigmond)
Laci [ti. Moholy-Nagy László] Szegeden végezte a gimnáziumot, és mikor érettségiző évébe került 1912–13-ban, akkor N. Margit az ottani zeneművészeti iskola zongoraoktatására járt
(1974 Dénes Zsófia)
Különlegesnek láttam érettségiző korú osztálytársamék kispolgári nappalijának sarkában a sárgaréz kottaállványt
(1995 Magyar Nemzet febr. 23.)
III. főnév 1C
az érettségi vizsgára készülés évében levő, arra készülő, ill. érettségi vizsgát tevő személy
Szigorló orvosok, érettségizők előkészitésére ajánlkozik fiatal orvos
(1891 Budapesti Hírlap márc. 17.)
A szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola első érettségizői junius 8-án, pünkösd vasárnapján bankett keretében tartják 10 éves találkozójukat
(1924 Budapesti Hírlap máj. 10.)
A magyar közoktatás demokratizálása például az érettségizők számának jelentős emelkedését eredményezte: 1988-89-ben több mint 50 ezren érettségiztek hazánkban, 1936-ban körülbelül 5 ezren
(1991 Kontra Miklós–Váradi Tamás)
História és kultúrhistória az évszámok tükrében (Kézikönyv érettségizőknek és felvételizőknek)
(1996 Új Könyvek)
Sz: érettségizős

Beállítások