ernyedt mn-i ign és mn  ernyedett (kissé rég, ritk)

I. mn-i ign → ernyed.

II. mn 12B

1. ’erejét, tartását, feszes állapotát vesztett 〈test(rész)〉, ill. olyan 〈személy〉, akinek ilyen a teste v. vmely testrésze’ ❖ [a kezelésnek köszönhetően az] ernyedt izmok élénkek és nyersek lesznek (1840 Figyelmező C0154, 828) | Mindig ernyedtebb, tompább lett, s ha azelőtt kerülte az álom, most meg úgy-úgy rájött, hogy két nap is elaludt egy hosszában (1853 Jókai Mór CD18) | ernyedt kezéből kihullt a cédula (1917 Kaffka Margit 9290048, 55) | [a lány] féktelen gyűlölettel rúgott bele a fekvő, ernyedt emberbe (1930 Dallos Sándor CD10) | [Lilja] órákon át gyúrta, nyűtte a paralízises bal oldalát, […] ernyedt testét szőrkefével dörzsölte (2004 Goretity József ford.–Ulickaja 3120004, 107).

1a. ’ilyen test(rész)re, személyre v. állapotra jellemző, erőtlenséget v. fáradtságot tükröző’ ❖ tompa, ernyedt szélhüdtségnél […] kevesbé vagy éppen nem fájdalmas rángatódzások tapasztaltatnak a tagokban (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305004, 263) | A mozdulatok [...] ernyedtek, esetlegesek, tévedezők (1910 Csáth Géza CD10) | Egy sajátságos kötetben bóbiskolva, ernyedetten Vén meséket nézegettem (1920 Harsányi Zsolt ford.–Poe CD10) | leülni laza (se nem ernyedt, se nem merev) testtartásban (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159002, 136) | A fizikatanár gyöngének érezte magát, ernyedten feküdt a paplan alatt (2007 Békés Pál 3036002, 325).

1b. (kissé rég, átv is)(korábbi feszes állapot után) megereszkedett v. laza 〈anyag, szerkezet〉, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot〉’ ❖ [sokan nem tudnak anélkül beszélni,] hogy gondolatjaikat igen ki ne nyujtanák, ’s az által ernyedtekké és ertlenekké ne tennék (1819 Kis János¹ C5510, 74) | A’ vitorla renyhén ’s ernyedten lógott alá (1836 Társalkodó C7973, 239) | ernyedt ívhúrról röpített tompa nyilait nyugodtan hagyja lepattanni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [az ausztrál gyapjú] porhanyóbb és ernyedtebb, mint az európai gyapju (1893 PallasLex. CD02) | rugalmas anyag ernyedt állapotban […] felfog oly eleven erejű lövedéket, melyet feszes állapotban átenged (1950 Orvosi Hetilap C8197, 156).

1c. (rég) ’megereszkedett, viseltes, foszladozó 〈szövet, ruha〉’ ❖ ernyett köpönyeg (1826 Kurucz Kilián C5904, 119) | Málladt: = foszladozott. Az avít, ernyedt ruha […] is elmállad, ha eső éri (1839 Horváth Zsigmond¹ C7313, 42) | Rendelkezzél [...] hat ingem fölött; igaz ugyan, hogy kissé már ernyedtek (1876 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1978, 438) | a nadrágja széle is foszlásnak indult s csak a sok vasalás tartja a lelket az ernyedt szövetben (1911 Budapesti Hírlap febr. 3. C4699, 1).

2. ’fásult, eltompult 〈személy〉, ill. erejéből, vitalitásából vesztett, cselekvőképtelenné vált 〈csoport, közösség〉’ ❖ [a darabot látva] a’ közönség méltán ernyedt lehetett (1847 Életképek C8374, 738) | Kis Európánk népei ernyedtek és fáradtak (1928 Budapesti Hírlap dec. 25. C4716, 4) | Neuraszténiás lényeknek az a legismertebb tulajdonsága, hogy hangulatuk teljesen uralmuk alá hajta [!] őket. Ha ernyedettek, tul ernyedettek, ha erélyesek, tulmennek a nyakasságba (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 92) | ernyedt s csüggedt, kozmopolita, idegenszívű, szabadkőműves, liberbolsi, plutokrata, globalista puhányok (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen személyre, közösségre jellemző, fásultságot, egykedvűséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság, állapot stb.〉’ ❖ [a közgyűlésen elhangzott beszédek] kevés kivétellel ernyedt ismétlések valának (1847 Pesti Hírlap C8014, 142) | hogy fölpezsditse ernyedt életünket, [a végrehajtó] Uj szépség versenyt tűz ki (1880 Bartók Lajos 8032001, 21) | [Richard Strauss zenéje] megbotránkoztatta a századvég ernyedt zenei légkörében tespedő hallgatóságot (1957 Műsorfüzet dec. 2. C0372, 14) | Ernyedt hangon csordogált az öreg barátnők válasza: jó neked, ha te hetvenen túl még vállalkozol egy ilyen éjszakai útra (2008 Tóth Mária 3151006, 1084).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ernyedt melléknévi igenév és melléknév
ernyedett 12B (kissé rég, ritk)
I. melléknévi igenévernyed
II. melléknév 12B
1.
erejét, tartását, feszes állapotát vesztett 〈test(rész), ill. olyan 〈személy〉, akinek ilyen a teste v. vmely testrésze
[a kezelésnek köszönhetően az] ernyedt izmok élénkek és nyersek lesznek
(1840 Figyelmező)
Mindig ernyedtebb, tompább lett, s ha azelőtt kerülte az álom, most meg úgy-úgy rájött, hogy két nap is elaludt egy hosszában
(1853 Jókai Mór)
ernyedt kezéből kihullt a cédula
(1917 Kaffka Margit)
[a lány] féktelen gyűlölettel rúgott bele a fekvő, ernyedt emberbe
(1930 Dallos Sándor)
[Lilja] órákon át gyúrta, nyűtte a paralízises bal oldalát, […] ernyedt testét szőrkefével dörzsölte
(2004 Goretity József ford.Ulickaja)
1a.
ilyen test(rész)re, személyre v. állapotra jellemző, erőtlenséget v. fáradtságot tükröző
tompa, ernyedt szélhüdtségnél […] kevesbé vagy éppen nem fájdalmas rángatódzások tapasztaltatnak a tagokban
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
A mozdulatok [...] ernyedtek, esetlegesek, tévedezők
(1910 Csáth Géza)
Egy sajátságos kötetben bóbiskolva, ernyedetten Vén meséket nézegettem
(1920 Harsányi Zsolt ford.Poe)
leülni laza (se nem ernyedt, se nem merev) testtartásban
(1984 Várady Szabolcs ford.Fromm)
A fizikatanár gyöngének érezte magát, ernyedten feküdt a paplan alatt
(2007 Békés Pál)
1b. (kissé rég, átv is)
(korábbi feszes állapot után) megereszkedett v. laza 〈anyag, szerkezet〉, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot〉
[sokan nem tudnak anélkül beszélni,] hogy gondolatjaikat igen ki ne nyujtanák, ’s az által ernyedtekké és ertlenekké ne tennék
(1819 Kis János¹)
A’ vitorla renyhén ’s ernyedten lógott alá
(1836 Társalkodó)
ernyedt ívhúrról röpített tompa nyilait nyugodtan hagyja lepattanni
(1848 Kossuth Hírlapja)
[az ausztrál gyapjú] porhanyóbb és ernyedtebb, mint az európai gyapju
(1893 PallasLex.)
rugalmas anyag ernyedt állapotban […] felfog oly eleven erejű lövedéket, melyet feszes állapotban átenged
(1950 Orvosi Hetilap)
1c. (rég)
megereszkedett, viseltes, foszladozó 〈szövet, ruha〉
ernyett köpönyeg
(1826 Kurucz Kilián)
Málladt: = foszladozott. Az avít, ernyedt ruha […] is elmállad, ha eső éri
(1839 Horváth Zsigmond¹)
Rendelkezzél [...] hat ingem fölött; igaz ugyan, hogy kissé már ernyedtek
(1876 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
a nadrágja széle is foszlásnak indult s csak a sok vasalás tartja a lelket az ernyedt szövetben
(1911 Budapesti Hírlap febr. 3.)
2.
fásult, eltompult 〈személy〉, ill. erejéből, vitalitásából vesztett, cselekvőképtelenné vált 〈csoport, közösség〉
[a darabot látva] a’ közönség méltán ernyedt lehetett
(1847 Életképek)
Kis Európánk népei ernyedtek és fáradtak
(1928 Budapesti Hírlap dec. 25.)
Neuraszténiás lényeknek az a legismertebb tulajdonsága, hogy hangulatuk teljesen uralmuk alá hajta [!] őket. Ha ernyedettek, tul ernyedettek, ha erélyesek, tulmennek a nyakasságba
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
ernyedt s csüggedt, kozmopolita, idegenszívű, szabadkőműves, liberbolsi, plutokrata, globalista puhányok
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
ilyen személyre, közösségre jellemző, fásultságot, egykedvűséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság, állapot stb.〉
[a közgyűlésen elhangzott beszédek] kevés kivétellel ernyedt ismétlések valának
(1847 Pesti Hírlap)
hogy fölpezsditse ernyedt életünket, [a végrehajtó] Uj szépség versenyt tűz ki
(1880 Bartók Lajos)
[Richard Strauss zenéje] megbotránkoztatta a századvég ernyedt zenei légkörében tespedő hallgatóságot
(1957 Műsorfüzet dec. 2.)
Ernyedt hangon csordogált az öreg barátnők válasza: jó neked, ha te hetvenen túl még vállalkozol egy ilyen éjszakai útra
(2008 Tóth Mária)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások