érszűkület fn 3B (Orvos)

’az ér belső átmérőjének csökkenése a vérerek falának kóros összehúzódása v. érelmeszesedés következtében, ill. ez mint betegség’ ❖ Érszükület, fn. angustatio vasis (1843 Bugát Pál C5206, 114) | Hőgyes tanár szerint az érmozgató idegek kétféleképen reagálnak a szerekre; tudjuk, hogy pl. az érszűkület, ha az előidéző ok tovább tart, tágulattá válik (1892 Természettudományi Közlöny C7916, 386) | a kezdeti érszűkületre következő múló érbénulás segíti levezetni az érhártya vénás vérbőségét (1936 Orvosi Hetilap C8186, 373) | Az angiográfiát [= az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát] például abban az esetben használják, amikor el kell dönteni, hogy egy végtagot érszűkület miatt amputáljanak-e (2004 Természet Világa CD50).

Sz: érszűkületes, érszűkületi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

érszűkület főnév 3B (Orvos)
az ér belső átmérőjének csökkenése a vérerek falának kóros összehúzódása v. érelmeszesedés következtében, ill. ez mint betegség
Érszükület, fn.főnév angustatio vasis
(1843 Bugát Pál)
Hőgyes tanár szerint az érmozgató idegek kétféleképen reagálnak a szerekre; tudjuk, hogy pl.például az érszűkület, ha az előidéző ok tovább tart, tágulattá válik
(1892 Természettudományi Közlöny)
a kezdeti érszűkületre következő múló érbénulás segíti levezetni az érhártya vénás vérbőségét
(1936 Orvosi Hetilap)
Az angiográfiát [= az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát] például abban az esetben használják, amikor el kell dönteni, hogy egy végtagot érszűkület miatt amputáljanak-e
(2004 Természet Világa)
Sz: érszűkületes, érszűkületi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások