értelmetlen mn és fn 

I. mn 14B

1. (/ritk) ’értelemmel, a logikus gondolkodás képességével nem bíró 〈élőlény〉’ ❖ a tulajdonképi történelem tárgyait az élettelen természet, s az értelmetlen állatok által előidézett események csak annyiban teszik, a mennyiben azok irányzásához, gátlásához, orvoslásához az ember alakító hatalma, vagy bár sikerrel nem koszorúzott igyekezete járul (1868 Századok CD57) | Plato, a nagy és ideális gondolkozó volt az, ki egész komolyan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nő az értelmes vagy értelmetlen lények osztályába tartozik-e?! (1893 Fővárosi Lapok C0161, 507) | a gorilloida, akit mi embernek neveztünk el, nem volt egészen értelmetlen lény. Koponyájának méretei, valamint arcszögletének arányai ezt bizonyítják (1904 Budapesti Napló febr. 6. C4886, 7) | [III. Pál pápa 1537-ben] kibocsátotta Sublimis Deus kezdetű bulláját, amelyben elítélte azokat, akik azt képviselték, hogy „Nyugat-India és a déli földrészek lakosait úgy kell kezelni, mint értelmetlen állatokat, és kizárólag a mi szolgálatunkra és nyereségünkre használni” (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású v. megfontolt, józan gondolkodásra képtelen, ill. tudatlan, tájékozatlan 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta […]. Tudatlan. Tanúlatlan. Alatson elméj. Tompa eſz. Értelmetlen (1790 Virágszótár 7248007, 230) | csalásra adván magukat, a pénzügy dolgában értelmetlen egyéneket[,] főleg nőket fosztogattak ki (1858 Pesti Napló jan. 24. C8640, [2]) | Sehogy se illett terveibe ez a fölösleges érzékenykedés, mint ő nevezte, az értelmetlen embereknek ez az ösztönös szokása (1918 Földi Mihály 9157001, 134) | Vendégségbe jártak hozzánk a tanárok, tanítók, ha őket az úri szülők felkeresték is éppen reménytelen és értelmetlen gyermekeik érdekében (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 97) | nem mondaná el nekem, hogyan jutok innét a Kaltwinkelre? Itt olyan értelmetlen népek laknak – magyarázta nevetve (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271002, 374).

1b. (ritk) ’fejletlenebb agyi képességekkel rendelkező(, nehezen tanítható, idomítható) 〈állat〉’ ❖ Az értelmetlen lovat béketüréssel tanítani, a daczosat büntetni s megtörni kell (1859 Petheő Dénes 8365002, 24) | Legértelmetlenebb a mopsz (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 278).

1c. ’vmely helyzet, közlés stb. meg nem értését tükröző, ill. kifejezéstelen, semmiféle gondolatot nem mutató 〈arckifejezés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ A pakulár megjött. Értelmetlen arccal tekintett rám és körülnézett, mintha kérdezte volna: mért hívtatok? (1875 Fővárosi Lapok C8091, [1339]) | [a francia nevelőnő előtt] ugyan beszélhettek magyarul; olyan értelmetlenül bámult, mint aki előtt a magyar nyelv épen annyi, mint a khinai (1891 Pesti Hírlap ápr. 14. C5639, 11) | A szinpadra dülöngőzve, az italosok jellemző értelmetlen vigyorgásával lépett ki (1918 Pesti Napló ápr. 17. C5284, 8) | üres fejjel és értelmetlen tekintettel (1922 Barta Sándor 9034003, 22) | merőn, szinte értelmetlen arckifejezéssel nézett hol rám, hol a földre (2006 Takács Zsuzsa 3149004, 471).

2. ’a gondolkodást nélkülöző, ill. az értelem, a józan ész ellen való 〈gondolat, cselekvés stb.〉’ ❖ [a köznép] dogmatikája pedig öszve-zavartt kábaságokból és értelmetlen kőlteményekből áll (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 198) | Valóban értelmetlen eljárás, egy vidéki kiállításon mesterségesen előmozdítani az osztrák ipar beözönlését s igy a magyar ipar érdekeit sérteni (1891 Fővárosi Lapok C0160, 856) | Mai szemmel nézve, ez a gondolatmenet abszolúte értelmetlen volt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A tébolyult legalább hisz rögeszméjében, de a kényszerneurotikus pontosan tudja, hogy tökéletesen értelmetlen dolgot művel – ez a borzasztó (1957 Benedek István 9041007, 104) | 1842-ben Holmes előadást tartott A homeopátia és a hozzá hasonló téveszmék címmel, ahol kifejtette, hogy tudományos szempontból miért értelmetlenek Hahnemann nézetei (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128003, 130).

2a. (ilyen gondolkodás, cselekvés következtében létrejövő,) indokolatlan, megalapozatlan, ill. eredménytelen, haszontalan 〈tevékenység, történés, dolog stb.〉’ ❖ [A Gellért-fürdő épülete] kacagnivalóan ízléstelen malterbütykök és értelmetlen cikornyák halmaza (1935 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a két egyház folytonos és értelmetlen vitája (1965 Németh G. Béla CD53) | az európaiak nem egészen száz évvel ezelőtt kéretlenül és az afrikaiak kívánsága ellenére, az erősebb vélt jogán felosztották egymás között a „fekete kontinenst”, és az egész földrészt értelmetlen határokkal szétdarabolták (1976 Valóság ford. 2056023, 126) | ha szeretnék fiukat megkímélni a szolgálattal járó kellemetlenségektől, meg attól, hogy idejüket értelmetlenül elvesztegessék, fölmentetik őt [a sorkatonai szolgálat alól] (2001 Zoltán Gábor 3345001, 35) | A magas koherenciaérzékkel bíró személy az élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti, ahelyett hogy értelmetlen szenvedésként értékelné azokat (2004 Oláh Attila 3262001, 659).

3. ’ismeretlensége, ill. tagolatlansága, logikátlansága stb. miatt (vki számára) nehezen érthető, érthetetlen 〈beszéd, hang stb.〉’ ❖ Kérem tehát X urat, hogy ha máskor még recenseálni akar, […] legelébb is tanulja-meg gondolatit kellőleg rendelni, hogy értelmetlenűl ne beszéljen (1837 Hasznos Mulatságok C8346, 303) | Szegény beteg szólani akar s kikiejt egy tört, értelmetlen hangot (1884 Bródy Sándor C1199, 39) | [a bán] kikapta a pap kezéből a levelet, a pecséteket sietve leszaggatta róla és odaugrott vele az ablakhoz. Nézte, falta szemével a számára értelmetlen vonalakat (1945 Darvas József 9101011, 171) | A zilált szakállú kis öreg a vas fölé hajolva megint csinált valamit s értelmetlen francia szavakat motyogott (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 787) | Valami értelmetlen dörmögés a válasz, azt is jelentheti: „Dögölj meg!” (1983 Balla László 1010019, 175).

4. ’jelentés nélküli 〈szó, hangcsoport stb.〉’ ❖ A „Helion” szó segélyével például e betűkből: „nacut zb klbvlblznczju cbkix noa” ki lehet betűzni e sort: „Guyon új várparancsnok útban van”; de a kulcs bírása nélkül az egész értelmetlen betűcsoport marad (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [a verses forma] sok értelmetlen szót is életben tart, az bizonyos, láthatjuk ezt a regős-énekekben, gyermekjátékokban (1907 Benedek Marcell 9042005, 156) | értelmetlen ritmikus hangcsoport (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 118) | Jenkins és Dallenbach hosszadalmas kísérletet végeztek el két diákkal, amelyben arra kérték őket, hogy olyan listákat tanuljanak meg, amelyek 10–10 értelmetlen szótagot tartalmaznak (2001 Racsmány Mihály ford.–Baddeley 3269002, 280).

II. fn 4B6

’tudatlan, tájékozatlan személy’ ❖ önzésteljes indulatjok forradalmitól hevittetve, az értelmetlenek vesztegetésével ’s csábitásaival, csak a’ közérdekek buktatásaiba lelik főgyönyöreiket (1843 Pesti Hírlap CD61) | – Elfogták? Zsiráf nem játszotta az értelmetlent. – Nem (1918 Réti Ödön CD10) | Várta a hozzászólásokat, s mintegy előre felborzolta magát az értelmetlenek és kishitűek ellenvetésivel szemben (1936 Nagy Lajos 9472003, 62) | [az író] pőrére vetkőztette a szemforgatókat, az értelemmel szembesítette az értelmetleneket (1984 Népszabadság jan. 18. C7834, 4).

Sz: értelmetlenedik.

Vö. CzF. ~, értelmetlenül; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.

értelmetlen melléknév és főnév
I. melléknév 14B
1. (/ritk)
értelemmel, a logikus gondolkodás képességével nem bíró 〈élőlény〉
a tulajdonképi történelem tárgyait az élettelen természet, s az értelmetlen állatok által előidézett események csak annyiban teszik, a mennyiben azok irányzásához, gátlásához, orvoslásához az ember alakító hatalma, vagy bár sikerrel nem koszorúzott igyekezete járul
(1868 Századok)
Plato, a nagy és ideális gondolkozó volt az, ki egész komolyan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nő az értelmes vagy értelmetlen lények osztályába tartozik-e?!
(1893 Fővárosi Lapok)
a gorilloida, akit mi embernek neveztünk el, nem volt egészen értelmetlen lény. Koponyájának méretei, valamint arcszögletének arányai ezt bizonyítják
(1904 Budapesti Napló febr. 6.)
[III. Pál pápa 1537-ben] kibocsátotta Sublimis Deus kezdetű bulláját, amelyben elítélte azokat, akik azt képviselték, hogy „Nyugat-India és a déli földrészek lakosait úgy kell kezelni, mint értelmetlen állatokat, és kizárólag a mi szolgálatunkra és nyereségünkre használni”
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású v. megfontolt, józan gondolkodásra képtelen, ill. tudatlan, tájékozatlan 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta […]. Tudatlan. Tanúlatlan. Alatson elméj. Tompa eſz. Értelmetlen
(1790 Virágszótár)
csalásra adván magukat, a pénzügy dolgában értelmetlen egyéneket[,] főleg nőket fosztogattak ki
(1858 Pesti Napló jan. 24.)
Sehogy se illett terveibe ez a fölösleges érzékenykedés, mint ő nevezte, az értelmetlen embereknek ez az ösztönös szokása
(1918 Földi Mihály)
Vendégségbe jártak hozzánk a tanárok, tanítók, ha őket az úri szülők felkeresték is éppen reménytelen és értelmetlen gyermekeik érdekében
(1937 Remenyik Zsigmond)
nem mondaná el nekem, hogyan jutok innét a Kaltwinkelre? Itt olyan értelmetlen népek laknak – magyarázta nevetve
(2002 Rakovszky Zsuzsa)
1b. (ritk)
fejletlenebb agyi képességekkel rendelkező(, nehezen tanítható, idomítható) 〈állat〉
Az értelmetlen lovat béketüréssel tanítani, a daczosat büntetni s megtörni kell
(1859 Petheő Dénes)
Legértelmetlenebb a mopsz
(1927 TolnaiÚjLex.)
1c.
vmely helyzet, közlés stb. meg nem értését tükröző, ill. kifejezéstelen, semmiféle gondolatot nem mutató 〈arckifejezés, megnyilvánulás stb.〉
A pakulár megjött. Értelmetlen arccal tekintett rám és körülnézett, mintha kérdezte volna: mért hívtatok?
(1875 Fővárosi Lapok)
[a francia nevelőnő előtt] ugyan beszélhettek magyarul; olyan értelmetlenül bámult, mint aki előtt a magyar nyelv épen annyi, mint a khinai
(1891 Pesti Hírlap ápr. 14.)
A szinpadra dülöngőzve, az italosok jellemző értelmetlen vigyorgásával lépett ki
(1918 Pesti Napló ápr. 17.)
üres fejjel és értelmetlen tekintettel
(1922 Barta Sándor)
merőn, szinte értelmetlen arckifejezéssel nézett hol rám, hol a földre
(2006 Takács Zsuzsa)
2.
a gondolkodást nélkülöző, ill. az értelem, a józan ész ellen való 〈gondolat, cselekvés stb.〉
[a köznép] dogmatikája pedig öszve-zavartt kábaságokból és értelmetlen kőlteményekből áll
(1790 Verseghy Ferenc)
Valóban értelmetlen eljárás, egy vidéki kiállításon mesterségesen előmozdítani az osztrák ipar beözönlését s igy a magyar ipar érdekeit sérteni
(1891 Fővárosi Lapok)
Mai szemmel nézve, ez a gondolatmenet abszolúte értelmetlen volt
(1933 Az állatok világa ford.)
A tébolyult legalább hisz rögeszméjében, de a kényszerneurotikus pontosan tudja, hogy tökéletesen értelmetlen dolgot művel – ez a borzasztó
(1957 Benedek István)
1842-ben Holmes előadást tartott A homeopátia és a hozzá hasonló téveszmék címmel, ahol kifejtette, hogy tudományos szempontból miért értelmetlenek Hahnemann nézetei
(2008 Gyárfás Vera ford.Singh–Ernst²)
2a.
(ilyen gondolkodás, cselekvés következtében létrejövő,) indokolatlan, megalapozatlan, ill. eredménytelen, haszontalan 〈tevékenység, történés, dolog stb.〉
[A Gellért-fürdő épülete] kacagnivalóan ízléstelen malterbütykök és értelmetlen cikornyák halmaza
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
a két egyház folytonos és értelmetlen vitája
(1965 Németh G. Béla)
az európaiak nem egészen száz évvel ezelőtt kéretlenül és az afrikaiak kívánsága ellenére, az erősebb vélt jogán felosztották egymás között a „fekete kontinenst”, és az egész földrészt értelmetlen határokkal szétdarabolták
(1976 Valóság ford.)
ha szeretnék fiukat megkímélni a szolgálattal járó kellemetlenségektől, meg attól, hogy idejüket értelmetlenül elvesztegessék, fölmentetik őt [a sorkatonai szolgálat alól]
(2001 Zoltán Gábor)
A magas koherenciaérzékkel bíró személy az élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti, ahelyett hogy értelmetlen szenvedésként értékelné azokat
(2004 Oláh Attila)
3.
ismeretlensége, ill. tagolatlansága, logikátlansága stb. miatt (vki számára) nehezen érthető, érthetetlen 〈beszéd, hang stb.〉
Kérem tehát X urat, hogy ha máskor még recenseálni akar, […] legelébb is tanulja-meg gondolatit kellőleg rendelni, hogy értelmetlenűl ne beszéljen
(1837 Hasznos Mulatságok)
Szegény beteg szólani akar s kikiejt egy tört, értelmetlen hangot
(1884 Bródy Sándor)
[a bán] kikapta a pap kezéből a levelet, a pecséteket sietve leszaggatta róla és odaugrott vele az ablakhoz. Nézte, falta szemével a számára értelmetlen vonalakat
(1945 Darvas József)
A zilált szakállú kis öreg a vas fölé hajolva megint csinált valamit s értelmetlen francia szavakat motyogott
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Valami értelmetlen dörmögés a válasz, azt is jelentheti: „Dögölj meg!”
(1983 Balla László)
4.
jelentés nélküli 〈szó, hangcsoport stb.〉
A „Helion” szó segélyével például e betűkből: „nacut zb klbvlblznczju cbkix noa” ki lehet betűzni e sort: „Guyon új várparancsnok útban van”; de a kulcs bírása nélkül az egész értelmetlen betűcsoport marad
(1862–1863 Jókai Mór)
[a verses forma] sok értelmetlen szót is életben tart, az bizonyos, láthatjuk ezt a regős-énekekben, gyermekjátékokban
(1907 Benedek Marcell)
értelmetlen ritmikus hangcsoport
(1983 Kenyeres Zoltán)
Jenkins és Dallenbach hosszadalmas kísérletet végeztek el két diákkal, amelyben arra kérték őket, hogy olyan listákat tanuljanak meg, amelyek 10–10 értelmetlen szótagot tartalmaznak
(2001 Racsmány Mihály ford.Baddeley)
II. főnév 4B6
tudatlan, tájékozatlan személy
önzésteljes indulatjok forradalmitól hevittetve, az értelmetlenek vesztegetésével ’s csábitásaival, csak a’ közérdekek buktatásaiba lelik főgyönyöreiket
(1843 Pesti Hírlap)
– Elfogták? Zsiráf nem játszotta az értelmetlent. – Nem
(1918 Réti Ödön)
Várta a hozzászólásokat, s mintegy előre felborzolta magát az értelmetlenek és kishitűek ellenvetésivel szemben
(1936 Nagy Lajos)
[az író] pőrére vetkőztette a szemforgatókat, az értelemmel szembesítette az értelmetleneket
(1984 Népszabadság jan. 18.)
Sz: értelmetlenedik
Vö. CzF. ~, értelmetlenül; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.

Beállítások