eruptív mn 12D4
1. (Tud) ’Vmilyen módon kitörő v. a kitörés következtében létrejött, kialakult 〈jelenség, dolog〉.’
1a. (Föld) ’vulkáni eredetű 〈képződmény, kül. kőzet〉, ill. vulkanikus kitöréssel kapcs. 〈időszak, esemény〉’ ❖ pyramidal alakban 400–600 lábnyira fölnyuló láva és más eruptív szirtek […] tűnnek fel a szemnek (1863 Budapesti Szemle C7529, 159) | A sziklák kőzete egyre változott, az agyagpalát felváltotta a sienit, majd a trachit; eruptív képződmények mutatkoztak (1904 Jókai Mór CD18) | Szédítően mély szakadékok, szinte függőlegesen emelkedő eruptiv sziklafalak közt kanyarog a szerpentin (1912 Budapesti Hírlap aug. 30. C4700, 5) | Hawaii-típusú vulkáni aktivitás zárta az eruptív eseményeket (1997 Természet Világa CD50) | A szubdukcióhoz [= kőzetlemez lesüllyedéséhez] kapcsolódó vulkáni tevékenység két fő eruptív ciklusból állt (2002 Természet Világa CD50).
1b. (Csill) ’〈csillagra, kül. a Napra vonatkoztatva:〉 erupcióban, mágneses kitörésben megmutatkozó 〈működés〉, ill. jellemzően és sűrűn ilyen jelenséget mutató 〈csillag〉’ ❖ Tudományos körökben már régóta állítják, hogy a napfoltoknak, amik a nap felületén való erősebb eruptív működés jelei, befolyásuk van a földmagnetizmusra (1905 Pesti Napló szept. 13. C6634, 10) | Egy csillag egyidejűleg többféle változócsillag jegyeit is magán viselheti. Pl. a Nap pulzáló, foltos, és eruptív változócsillag is (2004 MagyarNagyLex. C7367, 167).
1c. (Orvos) ’vmilyen kiütéses 〈bőrbetegség〉 v. annak hirtelen fellobbanó 〈jellege〉, ill. vmely betegség váratlan, gyors és heves 〈megjelenése, fellobbanása v. lefolyása〉’ ❖ [A kislányon] születése óta állandóan, de eruptiv jelleg nélkül, különböző nagyságú hólyagok támadnak (1907 Orvosi Hetilap C8157, 420) | [Az] eruptivan fellépő bőrelváltozások legtöbbször toxodermiaként foghatók fel, mint az endokrin szervek zavarának következményei az anyagcserére kifejtett közvetett és közvetlen jelentőségükkel együtt (1925 Orvosi Hetilap C8175, 568) | eruptív ekzéma-recidivák (1966 Orvosi Hetilap C8212, 1512) | ismétlődő és fokozódó eruptív hányás (1982 Orvosi Hetilap C8228, 1883).
2. (sajtó) ’hirtelen bekövetkező v. erőteljes(en érzékelhető) 〈jelenség, hatás stb.〉’ ❖ eruptiv áremelkedés (1905 Pesti Hírlap júl. 17. C5653, 15) | jelentések eruptív hatása (1907 Pesti Napló máj. 25. C6302, 9) | eruptívan megnyilvánuló fejlődési folyamat (1925 Nemzeti Sport júl. 9. C7150, 11) | az ihlető forrás, ha nem is eruptívan, később is buzog (1965 Varga József CD53).
3. (vál) ’szenvedélyes, indulatos 〈személy〉, ill. 〈vkinek〉 ilyen 〈lénye, alkata〉’ ❖ Ez az eruptív, minduntalan fölrobbanó, bozontos legény a gyöngéd hölgyek szolgálatában? (1897 Pesti Hírlap jan. 24. C5645, 8) | forrongó, eruptív egyéniségének (1902 Budapesti Hírlap márc. 6. C4690, 8) | Tudatos, átgondolt konstrukciót nemcsak nélkülöz ez a regény [ti. Révész Béla Vonagló falvak című regénye], hanem ez ellen szinte tiltakozik lázas és eruptív természete (1914 Szini Gyula CD10) | Wagner lényének görcsös és eruptív mivoltát (1931 ZeneiLex. CD49).
3a. (vál) ’hirtelen előtörő, elemi erővel megnyilvánuló 〈erő, tehetség stb.〉, ill. ilyen erővel, tehetséggel megmutatkozó 〈művészeti ábrázolás〉’ ❖ képzelme eruptiv (1881 Péterfy Jenő C7576, 170) | még a közvetlenül, eruptiv erővel kitörő szenvedély is megmondja mindíg, hogy ki ő, hogy honnan jön és hová halad (1909 Lukács György² 9405012, 62) | [Beethoven] mint gyermek-komponista nem hasonlítható az eruptív tehetségű Mozarthoz (1927 Mezey Zsigmond CD10) | Bartók művészete csodálatos ellentéteket egyesit; túláradó és eruptív (1930 ZeneiLex. CD49) | Hogyan képes megőrizni a sziporkázóan eruptív fogalmazás elragadtatása közben is azt a hideg nyugalmat, amivel a megfoghatatlannak tetsző elvontságokat is érzékelhetővé teszi? (1992 Domokos Mátyás 2016032, 419).
Vö. ÉKsz.; IdSz.