érvágás fn 4A

1. (rég, Orvos) ’az ütőér felnyitása a vérbőség csökkentése céljából mint gyógyító v. életmentő célzatú eljárás’ ❖ [Az iskolamesterek] jobbára mind tudnak beretválni, ſokkan az ér vágáſra-is és kriſtélyezéſre alkalmatoſak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 16) | Én ugy tartom, hogy az ér-vágás a’ nöſzés után szinte olly ártalmas, mint annak előtte; mert ekképen a’ hágás által megnyomorodott ló [...] jobban meg-fogyatkozik erejében (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 73) | Recipe, érvágás, köppöly és fürdő-lé Teszi a nyavalyát még nevekedővé (1851 Arany János CD01) | Érvágás (venaesectio, phlebotomia) alatt valamely vivőérnek megnyitását értjük vérelvonás céljából. […] Régebbi időben nagyon gyakori műtét volt, most azonban főleg gutaütésnél alkalmazzák az orvosok, ha agyvérbőség tünetei mutatkoznak (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 199) | A „hősies orvoslás” kifejezés a 20. század szülötte, így hívják összefoglalóan az egészségügyi ellátást egészen a 19. század közepéig uraló agresszív gyógymódokat. A betegeket érvágással, béltisztítással, hánytatással, izzasztással és felhólyagoztatással kezelték, és mindez általában tovább gyengítette az amúgy is elerőtlenedett testet (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128003, 128).

2. (anyagi) sérelem, veszteség, kár (előidézése, okozása)’ ❖ vagy Éhség, vagy Peſtis, vagy Fegyver, vagy egyéb Tsapáſa által, (mellyeket megannyi Ér-vágáſoknak lehet az Emberi Nemzetségen gondolni,) könnyen rédukálhatja, meg-keveſebbitheti öket [ti. Isten az embereket] (1781 Gombási István C1883, 216) | a’ megyei rendszerben néha egy kis érvágás v. is tisztujitás, szükséges (1841 Jelenkor C8307, 411) | [az, hogy Németországban nem rendeztek hatnapos kerékpárversenyt,] nagy érvágást jelentett e versenyfajta népszerűségében (1940 Nemzeti Sport febr. 8. C7159, 4) | a katasztrofálisan eladósodott Pécsnek ez a 350 millió forintos kiadás is súlyos érvágás (2009 Népszabadság szept. 17. C7857, 10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

érvágás főnév 4A
1. (rég, Orvos)
az ütőér felnyitása a vérbőség csökkentése céljából mint gyógyító v. életmentő célzatú eljárás
[Az iskolamesterek] jobbára mind tudnak beretválni, ſokkan az ér vágáſra-is és kriſtélyezéſre alkalmatoſak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Én ugy tartom, hogy az ér-vágás a’ nöſzés után szinte olly ártalmas, mint annak előtte; mert ekképen a’ hágás által megnyomorodott ló [...] jobban meg-fogyatkozik erejében
(1786 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
Recipe, érvágás, köppöly és fürdő-lé Teszi a nyavalyát még nevekedővé
(1851 Arany János)
Érvágás (venaesectio, phlebotomia) alatt valamely vivőérnek megnyitását értjük vérelvonás céljából. […] Régebbi időben nagyon gyakori műtét volt, most azonban főleg gutaütésnél alkalmazzák az orvosok, ha agyvérbőség tünetei mutatkoznak
(1926 TolnaiÚjLex.)
A „hősies orvoslás” kifejezés a 20. század szülötte, így hívják összefoglalóan az egészségügyi ellátást egészen a 19. század közepéig uraló agresszív gyógymódokat. A betegeket érvágással, béltisztítással, hánytatással, izzasztással és felhólyagoztatással kezelték, és mindez általában tovább gyengítette az amúgy is elerőtlenedett testet
(2008 Gyárfás Vera ford.Singh–Ernst²)
2.
(anyagi) sérelem, veszteség, kár (előidézése, okozása)
vagy Éhség, vagy Peſtis, vagy Fegyver, vagy egyéb Tsapáſa által, (mellyeket megannyi Ér-vágáſoknak lehet az Emberi Nemzetségen gondolni,) könnyen rédukálhatja, meg-keveſebbitheti öket [ti. Isten az embereket]
(1781 Gombási István)
a’ megyei rendszerben néha egy kis érvágás v. isvagyis tisztujitás, szükséges
(1841 Jelenkor)
[az, hogy Németországban nem rendeztek hatnapos kerékpárversenyt,] nagy érvágást jelentett e versenyfajta népszerűségében
(1940 Nemzeti Sport febr. 8.)
a katasztrofálisan eladósodott Pécsnek ez a 350 millió forintos kiadás is súlyos érvágás
(2009 Népszabadság szept. 17.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások