érzéki mn 18B2

1. ’Érzékszervvel v. érzékeléssel kapcs.’

1a. ’érzékszervekkel felfogható v. azok által közvetített, konkrét 〈inger, érzet stb.〉, érzékszervvel történő 〈érzékelés〉, ill. olyan 〈művészi ábrázolás〉, amely szinte valóságosan, közvetlenül érzékelhetővé tesz vmit’ ❖ a’ mit érzékileg, vagy külső ’s belső érzékink által, veszünk észre (1841 Péterfi Károly 8362006, 190) | a látás, hallás, tapintás, izlés és szaglás által kapott érzéki bényomások (1877 Brassai Sámuel 8067001, 6) | a természettudomány, mely folyton az érzéki tapasztalattal van elfoglalva, gyöngébb képviselőiben könnyen megfeledkezik voltaképeni föladatáról: az emberi elme fölszabadításáról a szemfényvesztő érzéki látszatok rabszolgasága alól (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 349) | a drámában valósággal érzékien, szemmel és füllel veszek tudomásul egy életet, egészen úgy, mint különben a magam igazi életét (1908 Balázs Béla CD10) | [a művészi lélekelemzés] külső dolgok érzéki ábrázolása útján jön létre: minthogy a művész dolga e világon az, hogy a jelenségek érzékelhető felületeivel űzze látványos mágiáit (1948 Füst Milán 9161049, 127) | Minden megismerés az érzéki tapasztalásból indul ki (1998 Orvosi Hetilap C8244, 2391).

1b. (rég, ritk) ’érzékelésre való, az érzékelést lehetővé tevő 〈szerv〉’ ❖ Sinnlich, 1. érzéki; die fnf sinnlichen Werkzeuge, az öt érzéki mívſzerek (1803 Márton József¹ C5802, 466) | ezen képszövetkeztetés [ti. az álom] az érzéki organumokra tett szűntelen bényomatok által nem akadályoztatik (1818 Bitnitz Lajos C5501, 40) | A’ küls érzékeknek psychikos nyavalyái, az érzéki Orgánumoknak nevekedett, vagy ertlenedett érzékenységébl származnak (1828 Tudományos Gyűjtemény C5622, 121).

1c. (vmely) érzékszerv működésében megnyilvánuló, abból következő, azzal kapcs.’ ❖ a’ szem és fül csak eszközlő útak, mellyeken a’ szép müvészetek az értelemre és szivre hatnak; a’ festés, plasticai mü, architectura’ munkásságai és hatások igen keskeny körüek lennének, ha azoknak hatalmát egyedül csak külső érzéki tehetségekre szoritjuk (1838 Kállay Ferenc C7307, 15) | a csecsemőket a hallás nem foglalkoztatja annyira, mint a többi érzéki funkciók (1891 Pesti Hírlap dec. 12. C5639, 5) | [Az intézetek] mintegy 800 növendéket fogadnának be, hogy a siketnémaság szomoru állapotát enyhitve, ez érzéki hibákban szenvedőket bekapcsolják a társadalom életébe (1923 Népszava ápr. 4. C7491, 7) | a diákok a tárgyakat általában „konkrét érzéki szinten” sajátítják el, vagy „talajtalan általánosságban” dolgozzák föl (1967 Magyar Nemzet ápr. 16. C4804, 11) | A délibáb érzéki csalódás, legtöbbször „vizet látunk, a hőtől remeg a föld” (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈a szellemivel, gondolatival, érzelmivel szemben is:〉 anyagi, materiális, fizikai 〈valóság, jelenség stb.〉 v. 〈vminek, vkinek〉 ilyen 〈jellege, természete stb.〉, ill. ilyen meghatározottságú 〈szemlélet, megközelítés〉, ilyen jellegű, természetű v. erről az oldaláról, ebben a vonatkozásban tekintett 〈személy v. dolog〉’ ❖ minden, a’ mi vagyon két (érzéki, és érzéken túl való) természetből áll, mellyek az igaz emberben egy mértékkel olly szorosan vagynak öszsze szerkesztetve, hogy egymással mindenkor barátságosan megegyezzenek (1823 Tudományos Gyűjtemény C5559, 110) | a vallási positivismus átmegy természet imádásba vagy atheismusba, az ember a földi dolgok fejlődésében legfölebb mint legfőbb fokon álló érzéki lény tekintetik, melynek élete a növény és állat életével alig valamivel magasztosabb (1876 Németh Antal² 8331001, 34) | mind a kétféle metaphorában érzéki dologgal fejeztünk ki egy másikat, mely vagy érzéki volt, vagy csak gondolati (1895 Négyesy László 8329001, 198) | [Plótinosz szerint] az érzéki világ ellentéte a szelleminek, osztható, változó, aminek oka az anyagban van (1922 RévaiNagyLex. C5711, 518) | A fogalmi közlés, érzelmi kifejezés, érzéki elképzeltetés itt [ti. az antik drámában] a lényeg, maga a dráma már csak kis mértékben történés (1924 Hevesy Iván CD10) | Nem [építészeti] modorról van itt szó, nem is ízlésbeli elköteleződésről; a tégla inkább fegyelmet és érzéki beállítódást sugall alkalmazójáról (1995 Népszabadság júl. 11. C7845, melléklet VIII) | [a John Locke elindította empirista felfogás] a megismerés érzéki oldalaira helyezi a hangsúlyt (1997 PedagógiaiLex. C6811, 220).

3. ’Testi, kül. szexuális (jellegű).’

3a. (kizárólag) testi érzékekre ható, ill. azok kielégítését szolgáló 〈dolog, élmény stb.〉’ ❖ [a pogány magyarság azt tekintette jónak,] a’ mi tettszets, kellemetes, ’s kielégítti érzéki fbb kívánatikat. És minthogy az önn megtartás’ ösztönétl sürgettetének leghatalmasabban; [...] a’ kövér legel, halakkal bvelked folyók, a’ vadas erdk, a’ barmok’ szaporasága, valának egyedl a’ jók (1817 Tudományos Gyűjtemény C5481, 68) | Az ünnepléseknek semmi egyéb szinök érzéki élvezetnél (Genuss) nem volt, kivevén hogy kéregböl készült moszkákra ’s kozákokra nyilaztak (1834 Jelenkor C0228, 523) | Igen, kiállításba járni is munka máma, nem csupán úri időtöltés, nem csupán könnyű érzéki gyönyörűség! (1925 Marsovszky Miklós CD10) | Érzéki, erős, fűszeres ennivalószag veszi birtokba a világot. Jó paprikás lé rotyog a lábosban (1947 Népszava jan. 1. C4837, [18]) | Márta István zenei effektusai olykor érzéki megrázkódtatássá fokozzák a racionális drámát (1992 Népszabadság nov. 6. C7842, 17).

3b. ’nemi v. erotikus jellegű, ill. a nemiségből eredő, azzal összefüggő 〈ösztön, inger, vonzerő stb.〉’ ❖ fő törekedésem nem lész nékem soha a’ testi gyönyörkedés, hanem csak eszköz, nem czél gyanánt fogom én mindig használni az érzéki örömeket (1830 Imre János 8195002, 24) | egy kiválóan szép és erényes nő, Desdemona nevű, szerelemre gyulladt a mór iránt, nem érzéki ösztönből, hanem szellemi tulajdonságainak csodálatából (1864 Szász Károly² ford. CD11) | A nő szoknyája leért egészen a cipő orráig és keble, nyaka csipkékben veszett el, hogy a legcsekélyebb érzéki ingert keltő idoma se bukkanhasson elő (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A karrierista pincért és a fáradt, csalódott arisztokrata nőt egymás karjába hajtja az érzéki vonzalom (1960 Népszabadság nov. 16. C4812, 9) | különleges, érzéki vonzerő birtokában van (1994 Magyar Nemzet máj. 21. C8369, melléklet VII) | [A nő] kellemes idomai láttán érzéki vágy ömlött el rajta, szeretett volna a hajába szagolni (2008 Pósfai György 3151003, 356).

3c. ’testi, kül. a nemi jellegű élvezeteket kedvelő v. a (nemi) ösztönök uralma alatt álló, ill. nemi vonzerővel rendelkező, erotikus kisugárzású 〈személy〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈természete〉’ ❖ A rajongó, s nem kis mértékben érzéki férj pedig hamar eltelt a gyönyörrel (1859 Halmágyi Sándor C2007, 49) | Gemma antik szoborhoz hasonló szépséggel bir, Mária Nikolajevna kevésbbé szabályos, de érzékibb és csábitóbb (1884 Fővárosi Lapok C8100, 1354) | [Walt Whitman] nem törődött az úgynevezett erkölccsel, érzéki volt magáért a kéjért (1919 Pásztor Árpád CD10) | Az erotikus ujjak húsosak, a végén gömbölyűek, a hüvejkujj erőteljes. A nők kezei több esetben mutatnak érzéki természetre, mint a férfiaké (1970 Magyar Nemzet márc. 1. C4807, 10) | Érzéki nők klubja indul Valentin napján [...]. Az első téma, melyet Réz András vezet fel: női vágykeltők (2003 Népszabadság febr. 14. C7851, 23).

3d. ’ilyen hajlamra valló v. ilyen vonzerővel bíró 〈testrész, vonás stb.〉’ ❖ érzéki arczkifejezésü és bozontos szakállu ember (1857 Pesti Napló okt. 24. C8639, [1]) | ugy hátraveti magát, mint valami függőágyban, természetes és öntudatlan feltüntetése érzéki idomainak (1880 Pesti Hírlap jún. 15. C5628, [1]) | Érdekes fej. Vastag, érzéki szája fölé kettős zárjelként borul a rövid, tömött bajusz (1930 Kárpáti Aurél CD10) | érzékin rózsás arcszíne (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 6) | a nő búgó és márkázottan érzéki hangján (1940 Tabi László 9693001, 322) | a magányos férfi levelezés útján szerez magának feleséget. Amikor megérkezik a menyasszony, a férfi elámul érzéki szépségén... (2008 Népszabadság dec. 13. C7856, 19).

3e. ’az érzékiségre ható, a nemi vágyat felkeltő, ill. beteljesítő v. kielégítő 〈cselekvés, történés〉’ ❖ Felesége Wesselényi-leány, neje a dicsőült Bánffy Lászlónak, kitől mivel talán érzékileg ki nem elégítheté, még életében elvált és Pagethez ment (1842 Sárosi Gyula 8404082, 393) | A legérzékibb néptánczokat, u. m. a spanyol fandangót guitarre-kiséretre egyetlenegy nő, a nápolyi tarantellát több egymásba kapaszkodó nő járja (1888 Vasárnapi Újság C7402, 779) | Nagy, érzéki csókolózás (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 47) | [A legény] a hálószoba felé intett a fejével. – Az öregnek a babája, mondta jóízűn. – Hallgattam. – Egész éjjel úgy jajgatnak, mint a macskák… az ember nem tud tőlük aludni… folytatta bizalmasan s érzékin vihogva hozzá (1918 Füst Milán CD10) | a zsúfolt liftben is molesztálja valaki: nap mint nap arccal a lift falához szorítja és érzékien simogatja hátsó felét (1997 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. ~, érzékileg; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.

érzéki melléknév 18B2
1.
Érzékszervvel v. érzékeléssel kapcs.
1a.
érzékszervekkel felfogható v. azok által közvetített, konkrét 〈inger, érzet stb.〉, érzékszervvel történő 〈érzékelés〉, ill. olyan 〈művészi ábrázolás〉, amely szinte valóságosan, közvetlenül érzékelhetővé tesz vmit
a’ mit érzékileg, vagy külső ’s belső érzékink által, veszünk észre
(1841 Péterfi Károly)
a látás, hallás, tapintás, izlés és szaglás által kapott érzéki bényomások
(1877 Brassai Sámuel)
a természettudomány, mely folyton az érzéki tapasztalattal van elfoglalva, gyöngébb képviselőiben könnyen megfeledkezik voltaképeni föladatáról: az emberi elme fölszabadításáról a szemfényvesztő érzéki látszatok rabszolgasága alól
(1900 Palágyi Menyhért)
a drámában valósággal érzékien, szemmel és füllel veszek tudomásul egy életet, egészen úgy, mint különben a magam igazi életét
(1908 Balázs Béla)
[a művészi lélekelemzés] külső dolgok érzéki ábrázolása útján jön létre: minthogy a művész dolga e világon az, hogy a jelenségek érzékelhető felületeivel űzze látványos mágiáit
(1948 Füst Milán)
Minden megismerés az érzéki tapasztalásból indul ki
(1998 Orvosi Hetilap)
1b. (rég, ritk)
érzékelésre való, az érzékelést lehetővé tevő 〈szerv〉
Sinnlich, 1. érzéki; die fnf sinnlichen Werkzeuge, az öt érzéki mívſzerek
(1803 Márton József¹)
ezen képszövetkeztetés [ti. az álom] az érzéki organumokra tett szűntelen bényomatok által nem akadályoztatik
(1818 Bitnitz Lajos)
A’ küls érzékeknek psychikos nyavalyái, az érzéki Orgánumoknak nevekedett, vagy ertlenedett érzékenységébl származnak
(1828 Tudományos Gyűjtemény)
1c.
(vmely) érzékszerv működésében megnyilvánuló, abból következő, azzal kapcs.
a’ szem és fül csak eszközlő útak, mellyeken a’ szép müvészetek az értelemre és szivre hatnak; a’ festés, plasticai mü, architectura’ munkásságai és hatások igen keskeny körüek lennének, ha azoknak hatalmát egyedül csak külső érzéki tehetségekre szoritjuk
(1838 Kállay Ferenc)
a csecsemőket a hallás nem foglalkoztatja annyira, mint a többi érzéki funkciók
(1891 Pesti Hírlap dec. 12.)
[Az intézetek] mintegy 800 növendéket fogadnának be, hogy a siketnémaság szomoru állapotát enyhitve, ez érzéki hibákban szenvedőket bekapcsolják a társadalom életébe
(1923 Népszava ápr. 4.)
a diákok a tárgyakat általában „konkrét érzéki szinten” sajátítják el, vagy „talajtalan általánosságban” dolgozzák föl
(1967 Magyar Nemzet ápr. 16.)
A délibáb érzéki csalódás, legtöbbször „vizet látunk, a hőtől remeg a föld”
(1990 Magyar néprajz)
2.
〈a szellemivel, gondolatival, érzelmivel szemben is:〉 anyagi, materiális, fizikai 〈valóság, jelenség stb.〉 v. 〈vminek, vkinek〉 ilyen 〈jellege, természete stb.〉, ill. ilyen meghatározottságú 〈szemlélet, megközelítés〉, ilyen jellegű, természetű v. erről az oldaláról, ebben a vonatkozásban tekintett 〈személy v. dolog〉
minden, a’ mi vagyon két (érzéki, és érzéken túl való) természetből áll, mellyek az igaz emberben egy mértékkel olly szorosan vagynak öszsze szerkesztetve, hogy egymással mindenkor barátságosan megegyezzenek
(1823 Tudományos Gyűjtemény)
a vallási positivismus átmegy természet imádásba vagy atheismusba, az ember a földi dolgok fejlődésében legfölebb mint legfőbb fokon álló érzéki lény tekintetik, melynek élete a növény és állat életével alig valamivel magasztosabb
(1876 Németh Antal²)
mind a kétféle metaphorában érzéki dologgal fejeztünk ki egy másikat, mely vagy érzéki volt, vagy csak gondolati
(1895 Négyesy László)
[Plótinosz szerint] az érzéki világ ellentéte a szelleminek, osztható, változó, aminek oka az anyagban van
(1922 RévaiNagyLex.)
A fogalmi közlés, érzelmi kifejezés, érzéki elképzeltetés itt [ti. az antik drámában] a lényeg, maga a dráma már csak kis mértékben történés
(1924 Hevesy Iván)
Nem [építészeti] modorról van itt szó, nem is ízlésbeli elköteleződésről; a tégla inkább fegyelmet és érzéki beállítódást sugall alkalmazójáról
(1995 Népszabadság júl. 11.)
[a John Locke elindította empirista felfogás] a megismerés érzéki oldalaira helyezi a hangsúlyt
(1997 PedagógiaiLex.)
3.
Testi, kül. szexuális (jellegű).
3a.
(kizárólag) testi érzékekre ható, ill. azok kielégítését szolgáló 〈dolog, élmény stb.〉
[a pogány magyarság azt tekintette jónak,] a’ mi tettszets, kellemetes, ’s kielégítti érzéki fbb kívánatikat. És minthogy az önn megtartás’ ösztönétl sürgettetének leghatalmasabban; [...] a’ kövér legel, halakkal bvelked folyók, a’ vadas erdk, a’ barmok’ szaporasága, valának egyedl a’ jók
(1817 Tudományos Gyűjtemény)
Az ünnepléseknek semmi egyéb szinök érzéki élvezetnél (Genuss) nem volt, kivevén hogy kéregböl készült moszkákra ’s kozákokra nyilaztak
(1834 Jelenkor)
Igen, kiállításba járni is munka máma, nem csupán úri időtöltés, nem csupán könnyű érzéki gyönyörűség!
(1925 Marsovszky Miklós)
Érzéki, erős, fűszeres ennivalószag veszi birtokba a világot. Jó paprikás lé rotyog a lábosban
(1947 Népszava jan. 1.)
Márta István zenei effektusai olykor érzéki megrázkódtatássá fokozzák a racionális drámát
(1992 Népszabadság nov. 6.)
3b.
nemi v. erotikus jellegű, ill. a nemiségből eredő, azzal összefüggő 〈ösztön, inger, vonzerő stb.〉
fő törekedésem nem lész nékem soha a’ testi gyönyörkedés, hanem csak eszköz, nem czél gyanánt fogom én mindig használni az érzéki örömeket
(1830 Imre János)
egy kiválóan szép és erényes nő, Desdemona nevű, szerelemre gyulladt a mór iránt, nem érzéki ösztönből, hanem szellemi tulajdonságainak csodálatából
(1864 Szász Károly² ford.)
A nő szoknyája leért egészen a cipő orráig és keble, nyaka csipkékben veszett el, hogy a legcsekélyebb érzéki ingert keltő idoma se bukkanhasson elő
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
A karrierista pincért és a fáradt, csalódott arisztokrata nőt egymás karjába hajtja az érzéki vonzalom
(1960 Népszabadság nov. 16.)
különleges, érzéki vonzerő birtokában van
(1994 Magyar Nemzet máj. 21.)
[A nő] kellemes idomai láttán érzéki vágy ömlött el rajta, szeretett volna a hajába szagolni
(2008 Pósfai György)
3c.
testi, kül. a nemi jellegű élvezeteket kedvelő v. a (nemi) ösztönök uralma alatt álló, ill. nemi vonzerővel rendelkező, erotikus kisugárzású 〈személy〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈természete〉
A rajongó, s nem kis mértékben érzéki férj pedig hamar eltelt a gyönyörrel
(1859 Halmágyi Sándor)
Gemma antik szoborhoz hasonló szépséggel bir, Mária Nikolajevna kevésbbé szabályos, de érzékibb és csábitóbb
(1884 Fővárosi Lapok)
[Walt Whitman] nem törődött az úgynevezett erkölccsel, érzéki volt magáért a kéjért
(1919 Pásztor Árpád)
Az erotikus ujjak húsosak, a végén gömbölyűek, a hüvejkujj erőteljes. A nők kezei több esetben mutatnak érzéki természetre, mint a férfiaké
(1970 Magyar Nemzet márc. 1.)
Érzéki nők klubja indul Valentin napján [...]. Az első téma, melyet Réz András vezet fel: női vágykeltők
(2003 Népszabadság febr. 14.)
3d.
ilyen hajlamra valló v. ilyen vonzerővel bíró 〈testrész, vonás stb.〉
érzéki arczkifejezésü és bozontos szakállu ember
(1857 Pesti Napló okt. 24.)
ugy hátraveti magát, mint valami függőágyban, természetes és öntudatlan feltüntetése érzéki idomainak
(1880 Pesti Hírlap jún. 15.)
Érdekes fej. Vastag, érzéki szája fölé kettős zárjelként borul a rövid, tömött bajusz
(1930 Kárpáti Aurél)
érzékin rózsás arcszíne
(1938 Gyergyai Albert ford.Proust)
a nő búgó és márkázottan érzéki hangján
(1940 Tabi László)
a magányos férfi levelezés útján szerez magának feleséget. Amikor megérkezik a menyasszony, a férfi elámul érzéki szépségén...
(2008 Népszabadság dec. 13.)
3e.
az érzékiségre ható, a nemi vágyat felkeltő, ill. beteljesítő v. kielégítő 〈cselekvés, történés〉
Felesége Wesselényi-leány, neje a dicsőült Bánffy Lászlónak, kitől mivel talán érzékileg ki nem elégítheté, még életében elvált és Pagethez ment
(1842 Sárosi Gyula)
A legérzékibb néptánczokat, u. m.úgy mint a spanyol fandangót guitarre-kiséretre egyetlenegy nő, a nápolyi tarantellát több egymásba kapaszkodó nő járja
(1888 Vasárnapi Újság)
Nagy, érzéki csókolózás
(1912 Molnár Ferenc²)
[A legény] a hálószoba felé intett a fejével. – Az öregnek a babája, mondta jóízűn. – Hallgattam. – Egész éjjel úgy jajgatnak, mint a macskák… az ember nem tud tőlük aludni… folytatta bizalmasan s érzékin vihogva hozzá
(1918 Füst Milán)
a zsúfolt liftben is molesztálja valaki: nap mint nap arccal a lift falához szorítja és érzékien simogatja hátsó felét
(1997 Új Könyvek)
Vö. CzF. ~, érzékileg; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.

Beállítások