érzik tn ige 18b3 (3. sz-ben) (/vál)

1. ’〈szag, íz stb., ill. hatásában vmi〉(vhonnan áradva) az érzékszervek számára felfogható módon mutatkozik meg (vhol v. vmin, ritk. vkin)’ ❖ már dögös ſzag érzik körülle [ti. a skorbutos beteg körül], és nem ſokára meg-hal (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 52) | Itt gyantakövekből (succinum) sok szép munkák vagynak. Vagyon egy kis commod, melyen festés van, de küjjel [= kijjel, azaz kívül] nem érzik, ha simitja az ember (1823 Fogarasi Sámuel 7109006, 185) | Végre jön a vonat. Robogása még nem hallatszik; csak érzik a reszkető földön (1888 Sziklay János 8447003, 92) | Selyemruha suhogása hallatszott [...]. Erős pézsmaillat érzett. A nyári este bizonytalan világitásában Aviron báróné egész közel jött Forgáchhoz (1907 Budapesti Hírlap ápr. 19. C4695, 16) | Néhol pedig kesernyés, pállott szag érzett a nedves hamufészkekről, ahol a tavalyi leveleket égették el (1911 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A [rétes]töltelék egészséges káposztából készült, a bors íze érzett rajta, egy kevés cukor s egy kevéske borecet (1967 Magyar Nemzet febr. 12. C4804, 12) | Generálné asszony finnyán prüszkölt papné asszonyom közelvalósága miatt a vendégasztalnál, mondván, hogy valami levendula mosdóvíz-szag érzik rajta, melyet ő nem szenvedhet (1984 Mészöly Dezső C6900, 11).

1a. (ritk) ’〈testi érzet vmely testrészben, szervben〉 érezhető módon jelentkezik’ ❖ A belek közepében izgatottság van, s fájdalom érzik az anus [= végbélnyílás] táján vagy az orrban (1869 Orvosi Hetilap C8119, 207).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonság, körülmény stb., ill. annak hatása v. előjele érezhető (vhol v. vmin, vkin)〉’ ❖ Bár keblem sajg, lángol s ah! vérzik – Mult kínom ujra kelve érzik (1861 Zilahy Károly 8539005, 10) | Az élet közvetlensége érzik belőle [ti. a regényből] és egy szép tehetség hivatása, mely az első nagyobb alkotást teljesíti (1894 Vasárnapi Újság C7408, 174) | [a ház] nagyon barátságos benyomást tett. Kényelem és jómód érzettek rajta (1914 Budapesti Hírlap jan. 24. C4702, 23) | a falu élete a rendes mederben folyt. Nem érzett a levegőben semmi szenzáció, nem kiabálta senki, hogy jönnek a magyarok, vagy hogy mennek a szerbek (1930 Kodolányi János CD10) | [Noszty Feri] vérlázítóan cinikus, messziről érzik róla az úri világ romlottsága (1950 Népszava jún. 7. C4840, 6) | vihar előtti feszültség érzik a lányokon (1988 Lengyel Péter 9397006, 170).

J: érződik.

Ö: meg~.

ÖU: fel~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.

érzik tárgyatlan ige 18b3 (3. sz-ben) (/vál)
1.
〈szag, íz stb., ill. hatásában vmi〉 (vhonnan áradva) az érzékszervek számára felfogható módon mutatkozik meg (vhol v. vmin, ritk. vkin)
már dögös ſzag érzik körülle [ti. a skorbutos beteg körül], és nem ſokára meg-hal
(1778 Milesz József ford.Störck)
Itt gyantakövekből (succinum) sok szép munkák vagynak. Vagyon egy kis commod, melyen festés van, de küjjel [= kijjel, azaz kívül] nem érzik, ha simitja az ember
(1823 Fogarasi Sámuel)
Végre jön a vonat. Robogása még nem hallatszik; csak érzik a reszkető földön
(1888 Sziklay János)
Selyemruha suhogása hallatszott [...]. Erős pézsmaillat érzett. A nyári este bizonytalan világitásában Aviron báróné egész közel jött Forgáchhoz
(1907 Budapesti Hírlap ápr. 19.)
Néhol pedig kesernyés, pállott szag érzett a nedves hamufészkekről, ahol a tavalyi leveleket égették el
(1911 Tersánszky Józsi Jenő)
A [rétes]töltelék egészséges káposztából készült, a bors íze érzett rajta, egy kevés cukor s egy kevéske borecet
(1967 Magyar Nemzet febr. 12.)
Generálné asszony finnyán prüszkölt papné asszonyom közelvalósága miatt a vendégasztalnál, mondván, hogy valami levendula mosdóvíz-szag érzik rajta, melyet ő nem szenvedhet
(1984 Mészöly Dezső)
1a. (ritk)
〈testi érzet vmely testrészben, szervben〉 érezhető módon jelentkezik
A belek közepében izgatottság van, s fájdalom érzik az anus [= végbélnyílás] táján vagy az orrban
(1869 Orvosi Hetilap)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonság, körülmény stb., ill. annak hatása v. előjele érezhető (vhol v. vmin, vkin)
Bár keblem sajg, lángol s ah! vérzik – Mult kínom ujra kelve érzik
(1861 Zilahy Károly)
Az élet közvetlensége érzik belőle [ti. a regényből] és egy szép tehetség hivatása, mely az első nagyobb alkotást teljesíti
(1894 Vasárnapi Újság)
[a ház] nagyon barátságos benyomást tett. Kényelem és jómód érzettek rajta
(1914 Budapesti Hírlap jan. 24.)
a falu élete a rendes mederben folyt. Nem érzett a levegőben semmi szenzáció, nem kiabálta senki, hogy jönnek a magyarok, vagy hogy mennek a szerbek
(1930 Kodolányi János)
[Noszty Feri] vérlázítóan cinikus, messziről érzik róla az úri világ romlottsága
(1950 Népszava jún. 7.)
vihar előtti feszültség érzik a lányokon
(1988 Lengyel Péter)
Ö: megérzik
ÖU: felérzik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.

Beállítások