esés fn 4B

1. ’az esik igével kifejezett folyamat v. történés’ ❖ Soha esésre nem-taſzítaſzſz, mikor el-esnk is, kezet nyújtaſzſz, hogy életre meg-tarthass (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 141).

1a. (átv is) ’egyensúlyvesztésből bekövetkező felbukás, elesés v. vhonnan való leesés mint baleset’ ❖ Fönek ſebjeit, mellyek kivül ütések vagy esések által lettek, a’ ki gyógyittani akarja, fözze ezt a’ füvet [ti. a bakfüvet] borban, és ruhát áſztattván-meg véle, köſse a’ ſebes före (1775 Csapó József 7062001, 22) | a szerencsétlen esés következtében elveszté életét (1847 Remellay Gusztáv 8391001, 44) | az első erkölcsi esést nagyon könnyen követi a tizedik is (1919 Tóth Tihamér 9725001, 116) | nem volt olyan tagom, ami ne fájt volna. De szerencsére a biciklinek nem lett különösebb baja […], így aztán nehezen bár, de folytattam az utam. Az esésem óta már jobban vigyázok (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ár, érték stb. (hirtelen) csökkenése, ill. annak vmekkora mértéke’ ❖ A szisztolés esés jórésze a sétára esett, a diasztolésé az étkezésre s az utána jövő pihenőre (1962 Németh László² 9485056, 535) | Az esés a 46 hónappal ezelőtti alacsony rekordhoz képest 67 cent (1998 Magyar Hírlap CD09) | A Hong-Kong-i tőzsdeindex kereken 12%-kal nőtt az októberi 1,2%-os emelkedés (és az előző három hónapban végbement 23,7%-os esés) után (2001 MNB Havi Jelentés 3222001, 15) | [a] mezőgazdasági termék árának esése nyomán új gazdaságpolitikai irányvonal vette kezdetét (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 594).

1c. ’vmely anyagnak, ruhának stb. az a viselkedése, hogy függőleges helyzetben azon a redők, ráncok vhogyan formálódnak, elrendeződnek’ ❖ a hölgyek különösen az anyag puha bársonyos fogását, színeinek mély tüzű fényét, omló esését méltányolják (1903 Budapesti Hírlap okt. 21. C4691, 12) | A kobak [ti. a konty befedésére használt merev tok] szilárdan tartja a kontyot és a szorítókendőre kerülő selyemkendőnek szép esést ad (1938 Legány Dezső CD52) | Melyiknek [ti. anyagnak] milyen lesz az esése, ha függönyt varrok belőle (1997 Lakáskultúra CD39).

2. (rég) ’vízesés’ ❖ [A Rajnának Helvéciában] több helyenen vagynak Esései, (Cataractái) (1821 Mátyási József C3060, 48) | [Dél-Amerika] fő folyóvizei: az Orinoco, melly a’ Parime-Cordillerán ered, a’ mesés Parima tón folyik keresztűl, esése van Aturesnél, szélessége közönségesen ¾ mf., 49 torkolaton esik a’ tengerbe (1831 Zádor Elek 8532011, 219) | a Nil vizzuhatagait már 24-n délután hajón meddig lehetett megnéztük, 25-n pedig szamárháton a legnagyobb eséshez utaztunk (1856 Budapesti Hírlap márc. 8. C7814, [3]) | Fél órai séta után a Traun folyó eséséhez közeledtünk, melynek zugása már messziről hallatszott (1878 Vértesi Károly C4516, 16).

3. (rég v. nyj) ’csapadék, kül. eső’ ❖ Most már kellemetes idk járnak, és tsak egy hétig ne legyen még valami esés: olly derekaſſan lehet ſzántani vetni, hogy ſſzel se különben (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0174, 762) | Zsenge szölleik’ vetésök’, veszszük gondjaink alá, Hogy se szárazság ne bántsa, sem fölötte bő esés (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 174) | Mátyás sietett haza, mert szárat kellett vágni, még a havak le nem esnek, pedig az ég nagyon arra mutatott és a törött karjában is érezte, hogy valami esés lesz (1927 Móra Ferenc 9459034, 65) | a reumás és fagyott lábak, vállak, derekak […] mindig megmondják előre, hogy hideg lesz-e vagy esés (1940 Veres Péter 9771009, 52).

4. ’vminek, kül. talaj v. folyóvíz szintjének (vmekkora) lejtése mint térszíni sajátosság’ ❖ ha a fölszínnek nincs elegendő természetes esése, úgy a talaj elmocsarasodik (1893 PallasLex. CD02) | A kert magas, dombszerű szintje gyors, meredek eséssel ereszkedett le a patak széléig (1935 Szabó Dezső 9623024, 104) | Fél hüvelyk esésnél magától szalad a [vasúti] kocsi (1959 Csatkai Endre CD52) | [a tervezés] végeredménye egy olyan lakható ház lett [...], mely ül a lejtős telken, belső szinteltolásában is tükrözve a hordozó talaj természetes esését (1998 Lakáskultúra CD39) | a Tisza Szolnok és Szeged közötti átlagos esése 3 cm/km körüli (2010 Bezdán Mária 3142001, 30).

5. (rég) ’a versláb ereszkedő jellege, ill. abból adódó ritmus’ ❖ XXII. Regula. A’ tim,[végű] adverbiumokban a’ végelözö ſyllaba hoſzſzú; az itus végezetüekben pedig rövid; p. o. viritim [...], radicitus. 9. Efféle regulákat többeket is lehetne tsinálni a’ ſyllabák eséseinek egyformaságokbol: de a’ mellyek mind nem ollyanok, hogy a’ ſyllabák mértékeinek tökélletes meghatározásokra ſzolgálhatnának (1806 A deák versszerzés regulái C0522, 22) | ennek [ti. az ún. magyar alexandrinnak] oly sajátságos lyrai esése van, hogy e miatt ismét nem alkalmazhatók [a magyar drámákban] (1862 k. Arany János C6505, 554) | [a hexameter] a görögök legnépszerűbb versidoma volt. Zengzetesebben, természetesebben, emelkedéseivel és eséseivel szavalásra alkalmasabban sehol sem jelenik meg, mint Homérnál (1878 Fővárosi Lapok C8094, 264) | A görögök a mai zenerendszer szerinti időmértéki beosztást nem ismerték s a dallam, valamint az azt kisérő hangszerek csak a szavalat ritmikájához alkalmazkodtak, melyet a szótagok mennyisége és lejtési minősége határozott meg. A ritmus: arszis (emelkedés) és tézisből (esés) állott, mit a különféle verslábak (spondeus, anapestus, daktilus, jambus, trocheus stb.) eredményeztek (1894 PallasLex. CD02).

Ö: ár-, árfolyam~, bűnbe~, hó~, kétségbe~, mű~, szabad~, víz~.

Sz: esésű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

esés főnév 4B
1.
az esik igével kifejezett folyamat v. történés
Soha esésre nem-taſzítaſzſz, mikor el-esnk is, kezet nyújtaſzſz, hogy életre meg-tarthass
(1772 Cserey Farkas¹)
1a. (átv is)
egyensúlyvesztésből bekövetkező felbukás, elesés v. vhonnan való leesés mint baleset
Fönek ſebjeit, mellyek kivül ütések vagy esések által lettek, a’ ki gyógyittani akarja, fözze ezt a’ füvet [ti. a bakfüvet] borban, és ruhát áſztattván-meg véle, köſse a’ ſebes före
(1775 Csapó József)
a szerencsétlen esés következtében elveszté életét
(1847 Remellay Gusztáv)
az első erkölcsi esést nagyon könnyen követi a tizedik is
(1919 Tóth Tihamér)
nem volt olyan tagom, ami ne fájt volna. De szerencsére a biciklinek nem lett különösebb baja […], így aztán nehezen bár, de folytattam az utam. Az esésem óta már jobban vigyázok
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
ár, érték stb. (hirtelen) csökkenése, ill. annak vmekkora mértéke
A szisztolés esés jórésze a sétára esett, a diasztolésé az étkezésre s az utána jövő pihenőre
(1962 Németh László²)
Az esés a 46 hónappal ezelőtti alacsony rekordhoz képest 67 cent
(1998 Magyar Hírlap)
A Hong-Kong-i tőzsdeindex kereken 12%-kal nőtt az októberi 1,2%-os emelkedés (és az előző három hónapban végbement 23,7%-os esés) után
(2001 MNB Havi Jelentés)
[a] mezőgazdasági termék árának esése nyomán új gazdaságpolitikai irányvonal vette kezdetét
(2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál)
1c.
vmely anyagnak, ruhának stb. az a viselkedése, hogy függőleges helyzetben azon a redők, ráncok vhogyan formálódnak, elrendeződnek
a hölgyek különösen az anyag puha bársonyos fogását, színeinek mély tüzű fényét, omló esését méltányolják
(1903 Budapesti Hírlap okt. 21.)
A kobak [ti. a konty befedésére használt merev tok] szilárdan tartja a kontyot és a szorítókendőre kerülő selyemkendőnek szép esést ad
(1938 Legány Dezső)
Melyiknek [ti. anyagnak] milyen lesz az esése, ha függönyt varrok belőle
(1997 Lakáskultúra)
2. (rég)
[A Rajnának Helvéciában] több helyenen vagynak Esései, (Cataractái)
(1821 Mátyási József)
[Dél-Amerika] fő folyóvizei: az Orinoco, melly a’ Parime-Cordillerán ered, a’ mesés Parima tón folyik keresztűl, esése van Aturesnél, szélessége közönségesen ¾ mf.mérföld, 49 torkolaton esik a’ tengerbe
(1831 Zádor Elek)
a Nil vizzuhatagait már 24-n délután hajón meddig lehetett megnéztük, 25-n pedig szamárháton a legnagyobb eséshez utaztunk
(1856 Budapesti Hírlap márc. 8.)
Fél órai séta után a Traun folyó eséséhez közeledtünk, melynek zugása már messziről hallatszott
(1878 Vértesi Károly)
3. (rég v. nyj)
csapadék, kül. eső
Most már kellemetes idk járnak, és tsak egy hétig ne legyen még valami esés: olly derekaſſan lehet ſzántani vetni, hogy ſſzel se különben
(1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Zsenge szölleik’ vetésök’, veszszük gondjaink alá, Hogy se szárazság ne bántsa, sem fölötte bő esés
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Mátyás sietett haza, mert szárat kellett vágni, még a havak le nem esnek, pedig az ég nagyon arra mutatott és a törött karjában is érezte, hogy valami esés lesz
(1927 Móra Ferenc)
a reumás és fagyott lábak, vállak, derekak […] mindig megmondják előre, hogy hideg lesz-e vagy esés
(1940 Veres Péter)
4.
vminek, kül. talaj v. folyóvíz szintjének (vmekkora) lejtése mint térszíni sajátosság
ha a fölszínnek nincs elegendő természetes esése, úgy a talaj elmocsarasodik
(1893 PallasLex.)
A kert magas, dombszerű szintje gyors, meredek eséssel ereszkedett le a patak széléig
(1935 Szabó Dezső)
Fél hüvelyk esésnél magától szalad a [vasúti] kocsi
(1959 Csatkai Endre)
[a tervezés] végeredménye egy olyan lakható ház lett [...], mely ül a lejtős telken, belső szinteltolásában is tükrözve a hordozó talaj természetes esését
(1998 Lakáskultúra)
a Tisza Szolnok és Szeged közötti átlagos esése 3 cmcentiméter/kmkilométer körüli
(2010 Bezdán Mária)
5. (rég)
a versláb ereszkedő jellege, ill. abból adódó ritmus
XXII. Regula. A’ tim,[végű] adverbiumokban a’ végelözö ſyllaba hoſzſzú; az itus végezetüekben pedig rövid; p. o.példának okáért viritim [...], radicitus. 9. Efféle regulákat többeket is lehetne tsinálni a’ ſyllabák eséseinek egyformaságokbol: de a’ mellyek mind nem ollyanok, hogy a’ ſyllabák mértékeinek tökélletes meghatározásokra ſzolgálhatnának
(1806 A deák versszerzés regulái)
ennek [ti. az ún. magyar alexandrinnak] oly sajátságos lyrai esése van, hogy e miatt ismét nem alkalmazhatók [a magyar drámákban]
(1862 k. Arany János)
[a hexameter] a görögök legnépszerűbb versidoma volt. Zengzetesebben, természetesebben, emelkedéseivel és eséseivel szavalásra alkalmasabban sehol sem jelenik meg, mint Homérnál
(1878 Fővárosi Lapok)
A görögök a mai zenerendszer szerinti időmértéki beosztást nem ismerték s a dallam, valamint az azt kisérő hangszerek csak a szavalat ritmikájához alkalmazkodtak, melyet a szótagok mennyisége és lejtési minősége határozott meg. A ritmus: arszis (emelkedés) és tézisből (esés) állott, mit a különféle verslábak (spondeus, anapestus, daktilus, jambus, trocheus stb.s a többi) eredményeztek
(1894 PallasLex.)
Sz: esésű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások