alma- (előtagként)
1. ’almából, ill. almával készített 〈étel- v. italféle〉’ ❖ ‖ almabefőtt fn 2C2 | ágyamra az almabefőtt leve hullongott, melyet ő este a szekrény tetejére helyezett – szokása szerint megfordítva – (1934 Kosztolányi Dezső 9359189, 172) ‖ almaecet fn 3B2 | Sokan az alma-etzetet a’ bor-etzetnél egésségesebbnek tartják (1789 Mátyus István C3070, 261) | Bőrnyugtató fürdőnek használhatunk ecetet vagy almaecetet gyógynövényekkel (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ almakompót fn 3A1 | Aztán [az Isten] így szólt: no, mit mondok, Kell-e még az almakompót? Mért ettétek azt a vackot, Kaptok érte két barackot (1936 Karinthy Frigyes CD01) | összegezzük, mi maradt (jégszekrényben vagy kívüle), elfogyasztandó, szerdai eleségül […]. Almakompót; kakaós-lekváros lepény; sajtos ropogós (1976 Tandori Dezső 9703018, 44) ‖ almalé fn 8B | új tsere-hordóba tltik az alma-levet (1789 Mátyus István C3070, 261) | A magyar konzervipar ebben az évben nagy mennyiségű gyümölcslevet – alma-, szőlő- és meggylevet – kíván készíteni (1958 Magyar Nemzet febr. 22. C0354, 5) ‖ almalepény fn 4B (ritk) | megrendelte az ebédet, amely kávéból, sonkásszendvicsből, paradicsomléből és almalepényből állott (1937 Királyhegyi Pál 9333001, 45) ‖ almaleves fn 4B | almaleves, bundászsemlye, zöldbabfőzelék, körte (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 163) | Zöldpaszuly, töklaska, almaleves vagy meggycibere a rendes étel [aratáskor] (1941 Veres Péter 9771013, 115) | Meleg almaleves ínyenc módon (1980 Frank Júlia 2206015, 9) ‖ almamártás fn 4A | Most már a husnál járnak, almamártással… (1898 Kacziány Géza 8216004, 12) | Petrezselymes párolt rizs és almabefőtt (vagy almamártás) való [a diós csirkéhez] (1990 Frank Júlia CD19) ‖ almamust fn 3A1 | a’ föld’ népe sok körtvély és alma mustot tsinál (1793 Sándor István C3665, 304) | 100 kg. alma 30–55. liter almamustot ád (1893 PallasLex. CD02) ‖ almapálinka fn 6A | Éjszaka kimegyek hányni az erős almapálinkától (1970 Mészöly Miklós 9439001, 724) ‖ almapép fn 2B5 | alma kása … az az ftt alma pép (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 213) | két napon át a beteg csak almapépet eszik nyersen (1934 Budapesti Hírlap júl. 15. C4722, 26) ‖ almapüré fn 1B | az asztalnál ülő asszonyvendég rávette Csengei bácsit, hogy egy kiskanálnyit kóstoljon meg a cukros, vaniliás almapüréből (1937 Nagy Lajos 9472004, 46) ‖ almaszörp fn 3C1 (ritk) | Gyümölcseit aszalványnak vagy almaszörpnek használják föl (1887 Bereczki Máté C1050, 327) ‖ almavelő fn 1C (ritk) | A tönkrement almavelő – amelyből a gyümölcsíz készül – […] még 1954–55-ből maradt vissza (1958 Népszabadság máj. 30. C1499, 5).
2. ’Az alma vmely tulajdonságához hasonló.’
2a. ’gömbölyű, kerek, telt’ ❖ ‖ almaarc fn 3A | [a lánynak] szürke szeme volt, kicsiny, törékeny almaarca (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 43) | Szakadozott mozdulatai voltak [a furcsa kis nőnek], s a szeme csak úgy ragyogott aprócska almaarcában (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 51) ‖ almaarcú mn 1A3 | husosképü … embereket és almaarczu asszonyokat [láthatunk a képen] (1899 Krúdy Gyula C2838, 141) | Elképzelte, hogy azonnal leszáll a vonatról, megtelepszik ebben a kőpokolban, erdész lesz, vagy inkább kőtörő, feleségül vesz egy almaarcú, halovány horvát leányt (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 56) ‖ almakép fn 2B (ritk) | ha kerek almaképe feltünik valamely ifiurnak, hamar berántja (1877 Ágai Adolf C0547, 188) | kerek, hihetetlenül pozsgás almaképén keskeny, szigorú hasítékká szűkül nevető naspolya-szeme (1956 Népszabadság C4814, 6) ‖ almaképű mn 1C3 | [A férfi mellett áll] egy négyéves … fiúcska, meg egy hároméves … úri leányka. Fehér almaképüek (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 21) | [A kislány] csudálkozva látta, hogy ilyen fiatal almaképű akar államit [ti. állami gondozott gyereket] venni. Ő eddig azt hitte, hogy államit nem is adnak, csak aszalódott öregeknek, de ennek még olyan volt a két gömbölyű arca, hogy a sóvári alma se volt se keményebb, se pirosabb (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 68) ‖ almamell fn 2B | Tudod-e, hogy Évád almamelle, mosolygó tompora, csókos kis hasa, a te púpodból gömbölyödtek elő?… (1922 Révész Béla CD10) | Más volt most Aranka, mint ahogy eddig tudtam őt, szétálló, szép almamelle szét akarta feszíteni a gyerekes ruháját (1962 Galambos Lajos 9166001, 83).
2b. ’az alma héjához hasonló 〈piros szín(ű)〉’ ❖ ‖ almapiros mn 15A2 és fn 2A9 | valódi almapiros arcú, fekete langos hajú, bogárszemű magyar szűz (1853 Jókai Mór CD18) | Gyönyörű szinek! Halványzöld ég, almapiros felhőkkel (1888 Justh Zsigmond C2462, 95) | halvány almapiros a másik szín, mely a nagy termet dominálja (1939 Halász Gábor¹ CD10) ‖ almapirosság fn 3A8 | [A régi bútorok] barátságosan mosolyogtak, a mikor Zirzilla a szobába lépett, […] az ifjuság almapirosságát hozván magával (1918 Az Újság jan. 6. C5262, 3).
3. (nyj, Lov) ’kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen színű (ló)〉’ ❖ ‖ almakék mn 2B5 | a kékszinü ló az erdélyi részekben már akkor [ti. Bocskay István idejében] ismeretes volt, hol különben ma is alma-kék az mi másutt almás-szürke (1880 Szilády Áron C0667, 122) ‖ almapej fn 4B8 | Negyven válogatott ifjú késérte Szabolcsot Alma pejen (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 41) ‖ almaszürke fn 6B | Az Alma szürkéknél […] az almás foltok […] ama kerülettöl veszik eredeteket, mellyet a’ fekete ször szálak a’ testen csinálnak (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 135).
4. (ritk) ’almafákból álló’ ❖ ‖ almaerdő fn 6C1 | A terület többi része, 37 hold, végig gyümölcsös. Őszibarackerdő, almaerdő, gyönyörű jeruzsálemi szilvák, cseresznye (1937 Féja Géza 9138005, 240) ‖ almakert fn 3B1 | Tolsztoj almakertje a világon a legnagyobb és egész Oroszországban hires (1911 Pásztor Árpád 9519005, 36) ‖ almaliget fn 3B2 | elfogtál eggy mívelt alma-ligetben (1820 e. Vályi Nagy Ferenc ford.–Homérosz C4347, 250).