északi mn és fn 

I. mn 18A6

1. ’észak felé eső 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fekvés, tájolás〉’ ❖ Belgrádnak egy réſzét, és éjszaki, ’s nap-nyugoti fekvését jol lehetett látni (1796 Teleki Domokos¹ 7344006, 134) | A’ Szoszva és Szigva mellékein, mellyek éjszakiabban fekszenek (1863 Hunfalvy Pál C2147, 62) | Legsúlyosabb a [fagyrepedések miatti] kár a völgyekben, lápokban és az ezekre futó, északi v. keleti kitettségű hegy- és dombhátakon (1958 Kovács Gábor CD52) | A kápolnától északi irányban – a temető kerítésén belül – van a kálvária is (1978 Jung Károly 1073002, 160) | a ház utca felőli oromzata északi tájolású (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. (kötött szókapcsolat részeként) (rég) ’〈az észak égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtájak megnevezésében〉’ ❖ az Orſzágnak nagy réſzében meg ráſzkódott a’ föld, éſzaki napkelet fell, déli napkelet felé (1792 Magyar Hírmondó 7444077, 130) | a’ többi következendők [ti. földrengések] is mind éſzaki nap nyugotrúl tapaſztaltattak (1809 Varga Márton 8510008, 254) | áll az 1828-ban épülni kezdett ház a Szép utca éjszaki nyugati szegletében (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 573) | egyedűl ők [ti. a román püspökök] lévén keresztyének az egész éjszaki keleten (1879 Hunfalvy Pál CD57).

2. (földrajzi v. csillagképnév előtagjaként is) (Föld v. Csill is) ’〈a Föld v. az éggömb, ill. a földrajzi koordináta-rendszer részeként:〉 a déli félgömbbel átellenes 〈félgömb〉, ill. ahhoz tartozó v. ott tapasztalható’ ❖ az éjſzaki Poluſtól fogva az alsó Poluſig (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 3[r]) | nyári nyúgotra látunk hét csillagot félkarikába, ez az Északi Korona (1827 Fazekas Mihály C1701, 60) | létezik egy illyen az északi sarktól az egyenlitőhez nyomuló légfolyam (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Ázsia a legészakibb szélességektől az Egyenlítőig ér (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 294) | Századunk folyamán az északi félgömb átlaghőmérséklete fél fokkal emelkedett (1996 Magyar Hírlap CD09) • északi fény ’északfény’ ❖ pompás Látſzat az Éſzakifény (aurora borealis); a’ mellyet néha, kivált télen, éſzak felé, mikor tiſzta a’ Leveg különben, vereſſes és sárgálló, hoſſzú, lobogó súgárokkal látunk (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 163) | Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénynyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával (1893 PallasLex. CD02) | Ritkán láttuk az északi fény égi szépségét. Mert az csak akkor fénylett, mikor már éji éjjel volt, s nekünk nem volt kedvünk kimenni a hidegre a szélbe (1962 Lengyel József 9395001, 208) | kizártnak tartottuk, hogy a jelenséget [ti. az 1983. január 11-én észlelt fényjelenséget] távoli tűzvész vagy északi fény keltette volna (2004 Természet Világa CD50) • északi hajnal (rég) ’ua.’ ❖ a gőzt a’ föld alatt járó ’s oda fel érö Nap sugár meg-világosítja mint a’ szivárványt. Ez éjszaki hajnal nevet visel (1775 Molnár János C3198, 91) | mikor éſzaki hajnal vagyon, akkor a’ levegőben élektromi munkák mennek végben (1803 Fábián József 7101029, 155) | Mintha az átelleni gömbölyű hegy mögül akarna feltámadni a nap: nem is a nap, az északi hajnal inkább, az egész ég tűzvilágban lángol (1886 Jókai Mór CD18) • északi pont (kissé rég) ’egy adott megfigyelőhelyhez tartozó délkörnek, az ún. égi meridiánnak és a csillagászati horizontnak az a metszéspontja, amelyhez legközelebbi fényes égitest a Sarkcsillag, ha ez a megfigyelőhely az Arktisz területére eső földi pólus (közelében levő hely); északpont’ ❖ Le-írattatik a’ mágnes-knek találtatása, annak az Éſzaki ponttól való el hajlása, ’s a’ vele való élés (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 354) | Az eszköz egy vonalban mozoghat föl és alá, mely vonal származik, ha a déli és északi pontot egymással összekötjük (1881 Vasárnapi Újság C7395, 491) | Északi pont, a délkör és a horizont metszési pontja, mely a nálunk látható égi pólus oldalán fekszik. A négy világtáj egyike, mágnestű segítségével jelölhető ki (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 17).

2a. (földrajzi név előtagjaként is) ’〈(hasonló) terület(ek), természeti képződmény(ek), építmény(ek) stb.〉(a másiktól v. a többitől) észak(abb)ra eső 〈része, pontja v. tagja〉’ ❖ a’ hideg éſzaki tartományokban lévö lakoſok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 471) | ugyanazon temetkezési mód, ugyanazon műemlékek, ugyanazon védépítmények hazánkon kivűl egész Európában, sőt északi Afrikában is előfordulnak (1868 Rómer Flóris CD57) | Az északi láthatáron látszott közeledni valami rejtélyes sötétség (1884 Jókai Mór CD18) | a nyugati és északi [vég]várak magyar őrsége (1928 Szekfű Gyula CD42) | [motorcsónakkal] kimentek a tó északi részére (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 23) | az Északi-középhegységben élő unkapopulációk (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2b. ’északon élő v. onnan való 〈személy v. nép〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ Nap nyugati népek téttettek raboknak, Éjſzaki Nemzetek ſzabad Polgároknak (1772 Orczy Lőrinc C0794, 29) | igy beszélt a szemtelen északi férfiu, és excellentiád – bocsássa meg e kitételt, – elég gyenge volt a moskaui jegesmedvének ezen czélzatos nyilatkozatát rosz neven venni (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | A francia fajta Délről táplálkozik, többet olvaszt magába a latin rokonokból, mint az északibb germán népekből (1905 Ady Endre CD0801) | A mi északi szépségünk és a déli szépség valami különleges, csodás ötvözete volt ez a nő (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418001, 50) | Egy professzor [ti. az Európai Bizottság elnökévé választott olasz Romano Prodi], aki „délről” érkezett, de „északi” karakterrel és megkérdőjelezhetetlen politikai integritással (1999 Figyelő CD2601) | A Harem étterem északi vendégei egyetlen nullát reklamáltak, szerintük maximum 5800 euróért fogyasztottak (2002 Magyar Hírlap CD09).

2c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és alfajnévben is) ’északon honos, ill. elterjedt 〈állat v. növény〉’ ❖ Rennthier nevü Éſzaki Szarvaſok’ formája: haſzna (1787 Mátyus István C3069, 128) | északi gabonafajaink törzs növényei (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Északi pinty (állat, Montifringilla nivalis L., hópinty, északi sármány) (1894 PallasLex. CD02) | Csak tisztán tropikus és magas északi állatok érik be talán évenként egyszeri, fokozatos és lassú vedléssel (1929 Az állatok világa ford. CD46) | van a sziklának egy érdekes lakója, az északi fodorka, mely a nélkülözés bajnoka (1995 Természet Világa CD50).

2d. ’északon jellemző, ott történő v. létrejött, ill. ilyen térséggel kapcs., azt érintő, oda irányuló 〈esemény, folyamat, tevékenység stb.〉’ ❖ A’ régi Romaiak, Görögök, Égyiptombéliek, ’Sidók, Perſák […] bv ruhákban, nadrág, ſalavári nélkül, többire mezitláb és hajadon fvel jártak. Alkalmatoſabbnak tettzett az Éſzaki ſzk ruháknál e’ nékik (1786 Mátyus István 7222012, 366) | az éjszaki ballada újraéledése napjainkban (1856 Arany János C6505, 32) | Az ellenreformáció tehát egyúttal az északi fejlődés nagyszerű hatása a délire is (1936 Hajnal István CD42) | a magyar Vörös Hadsereg ragyogóan megszervezett és végrehajtott északi hadjárata (1969 Papp István CD52) | a kézműiparra és az északi kereskedelemre berendezkedett Bártfa (2001 Takács Péter² CD36).

3. ’észak felől érkező, ill. onnan származó’ ❖ ha ſzáraz id és éſzaki ſzell uralkodik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 301) | [az Alpok hegyei] sohasem nyujtottak tartós védelmet északi betörések ellen (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az olasz barokk vert csipke már északi hatást mutat (1925 MűvészetiLex. C6812, 221) | a dingó északi bevándorlónak tekinthető, mely előbb egész Ausztráliában elterjedt volt, de Tasmániát nem érte el (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Fidel Castro belpolitikai értelemben évtizedek óta az „északi veszélyből” él (2006 Népszabadság máj. 4. C7854, 3).

II. fn 1A3 (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)

’északon, vmely földrésznek, országnak v. területnek ebbe az irányba eső részén élő népesség, ill. ilyen népességhez tartozó személy v. csoport’ ❖ Az Uj Világiak a’ Déli ſzigetekben feketés sárgák, nagyhajuak, teſteket ſok ſzinekre feſtik, eröſſen ſzörösök, tsalárdok, bálvány imádok, nagy tsetsüek a’ Hottentoták, tsudálatoſok, és külömbbözök a’ töbiek-is, vagy fél vagy egéſz mezitelenek. Az Éſzakiak aprok, fejérebbek, ſanyarán élök, bör köntösbe járnak (1796 Parnasszusi időtöltés 7036020, 18) | [Tirol rétoromán részén] a déliek heves, meg az éjszakiak hidegebb vérének keverékéből alakúlt jellemű nép míveli e földet (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a különös északi [ti. Strindberg] jobban gyűlöli a nőt, mint teszem Herczeg Ferenc (1905 Juhász Gyula¹ 9284808, 32) | [Franciaországban] az északiak, azaz a Loire-tól északiak lenézik a délit, aki napi egy óra munka után rohan a kávéházba, a kocsmába, s a nőkhöz (1939 Cs. Szabó László CD10) | kicsit meg is lep az északiak, valamint a németek és az angolok búcsúja [ti. a labdarúgó Európa-bajnokságtól] (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: északias.

Vö. CzF. éjszaki; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. észak; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.