almanachlíra fn 6A (Irodt, pejor is)

’érzelmes, finomkodó, irányzatként megjelenő költészet, amelynek képviselői Magyarországon kül. az 1830–1840-es évek almanachjaiba írtak; szobaköltészet’ ❖ [Vörösmarty, s főleg Bajza követőinél] az üres szónokiasság s a finomkodó és egyhangú érzelmesség is terjednek s mintegy a költői zsebkönyvek édeskés acélmetszeteinek tolmácsaul bizonyos virágzásra kap az almanach-lira (1896 Beöthy Zsolt C1014, 122) | Zsigmond Ede első verseskönyvében van valami az almanach-líra bájából, kedvességéből és persze nyelvi és formai indulattalanságából is (1939 Radnóti Miklós CD10) | Elvileg elképzelhető, hogy – noha épp csak utalásszerűen – a tanuló megkeresse Petőfi irodalomtörténeti harcainak helyét-jelentőségét (akár küzdelmét az almanach-líra ellen) (1972 Bécsy Tamás 2018009, 422).

Vö. ÉKsz.

almanachlíra főnév 6A (Irodt, pejor is)
érzelmes, finomkodó, irányzatként megjelenő költészet, amelynek képviselői Magyarországon kül. az 1830–1840-es évek almanachjaiba írtak; szobaköltészet
[Vörösmarty, s főleg Bajza követőinél] az üres szónokiasság s a finomkodó és egyhangú érzelmesség is terjednek s mintegy a költői zsebkönyvek édeskés acélmetszeteinek tolmácsaul bizonyos virágzásra kap az almanach-lira
(1896 Beöthy Zsolt)
Zsigmond Ede első verseskönyvében van valami az almanach-líra bájából, kedvességéből és persze nyelvi és formai indulattalanságából is
(1939 Radnóti Miklós)
Elvileg elképzelhető, hogy – noha épp csak utalásszerűen – a tanuló megkeresse Petőfi irodalomtörténeti harcainak helyét-jelentőségét (akár küzdelmét az almanach-líra ellen)
(1972 Bécsy Tamás)
Vö. ÉKsz.

Beállítások