eszme fn 6B

1. ’vmely (értékesnek tekintett) általános érvényű célról, jelenségről stb. a tudatban kialakított gondolat(i tartalom)’ ❖ [kívánjuk, hogy a szerző] tökéletes egyetemiségre juttassa mind azt a’ mit ezen eszme (idea) alatt Vadászat érthetni általányosan (1829 Tudományos Gyűjtemény C6485, 96) | A görög bölcsészet [...] foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével (1885 Pulszky Ágost 8380001, 55) | Szenvedni nagy eszmékért, nagy érzésekért, vallásért, emberiségért, tudományért, – ez valami (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 316) | a béke eszméjét megcsúfoló, annexiós békekötések (1955 Benedek Marcell 9042006, 198) | [Kuvaitban a fiatalok közül] sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat [keresve] (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 67).

2. (Fil) ’〈Platón és követői elmélete szerint:〉 a valóság elemeinek önállóan létező mintaképe, ősképe, ill. 〈a 17–18. századi filozófiában:〉 a tudat tartalmának vmely eleme, pl. vmely fogalom, képzet, érzet mint (a valóság tapasztalati megismeréséből származó) gondolati általánosítás’ ❖ A’ bölcselkedés […] vítatja, hogy [...] a’ véges dolgok nem léteznek igazán, az istennek ellenhelyezve nem birnak valódisággal, az isteni eszmének árnyéklatai (1838 Taubner Károly 8468001, 18) | [a hiposztázis] a filozófiai kritikában: valaminek, ami nem önálló, ami csak tulajdonság, cselekvés, tehát csak máson van, vagy más által történik, önállóan létező gyanánt való fölfogása. Platon az eszmét hiposztazálja, Schopenhauer az akaratot, Hegel a fogalmat stb. (1895 PallasLex. CD02) | Hogy velünk született képzetek, eszmék nincsenek, a képzetek külső hatásra fejlődnek a lélekben, azt már Locke kimutatta (1926 RévaiNagyLex. C5715, 138) | Filozófiai fogalomként először Kantnál jelenik meg: egy eszme (idea) nem más, mint egy olyan tökéletesség fogalma, amely a tapasztalati világban elő sem fordul (1998 MagyarNagyLex. C5820, 519).

3. ’vmely világnézet v. szellemi, kulturális irányzat alapvető elve(inek), központi, nagy jelentésőgű alapgondolata(inak egyike)’ ❖ [a reform] általányosan minden francziának, ’s mindenütt szójogot kivánt. – Lassanként kivették ezen ideából (eszméből) a’ mi benne okos és alkalmazható volt (1834 Jelenkor C0227, 53) | tagadni, hogy a’ communismus’ eszméjében minden magasztosság hiányzik, képtelen beszéd (1845 Pesti Hírlap C8011, 63) | [a korai kánonjog szabályai] ékesen szóló tanui [...] az ágostoni eszme csendes térhódításának (1928 Hóman Bálint CD42) | s mi borzadva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk új ordas eszmék (1937 József Attila 2045008, 47) | a nemzetiszocialista eszme megszállottjairól (1985 Borbándi Gyula 9811002, 13) | [a 19. századi] kínai bevándorlás a buddhizmust és a konfuciánus eszméket hozta magával [Indonéziába] (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 591).

4. (/vál) ’elképzelés, nézet, ill. alkalmilag felmerülő gondolat v. ötlet, terv’ ❖ Mivel más késérvel (próbával is) támogatom ezen Okot [ti. hogy december második felére megenyhül az idő] – és abból Eszme Ratio jöhetki – (Causa – ok – Ratio – Eszme!) (1823 Perecsényi Nagy László C5553, 126) | lord Elginnek és Seymour admirálnak [...] nincs eszméjök az itteni állapotokról (1858 Budapesti Hírlap szept. 16. C7816, [3]) | Ernő vetette föl azt az eszmét, hogy térjenek át a borra (1897 Heltai Jenő C2058, 37) | Hirtelen kitünő mentő eszmém támadt (1908 Budapesti Hírlap okt. 25. C4696, 1) | Az önjáró kocsi eszméje alkalmas erőgép híján sokáig meddő ábránd maradt (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 235) | Örömest cserélt Gyulai eszmét Csengerynek szellemes nejével (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 68) | téves eszme, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha nincs probléma (1999 Magyar Hírlap CD09) | a karhatalom eszközeivel akadályozták meg [...] azt, hogy kritikus eszméinket nyilvánosan közöljük (2003 Országgyűlési Napló CD62).

5. ’vmely mű alapjául szolgáló, azon végigvonuló, részeit egységbe fűző fő gondolat, alapeszme’ ❖ az eszme, mellyet ki akart fejteni [a szerző a drámában], nem volt a’ jelenkor’ szellemében választva (1837 Figyelmező C6730, 56) | Vázlat (schizzo, skicce), a művészetben valamely kép vagy szobor eszméjének kezdetleges, hevenyészett kivitele (1926 RévaiNagyLex. C5715, 101) | [Wagnernek] a tengeri viharok és norvég fjordok élénken eszébe juttatják Heine „Salon”-beli közlését a bolygó hollandi mondájáról [...]; így születik meg újabb drámai művének eszméje (1931 ZeneiLex. CD49) | egy központi eszme, a közösségi humanizmus, a demokrácia köré csomósodnak a szerző gondolatai [a tanulmánykötet egyik ciklusában] (1994 Új Könyvek CD29).

6. (rég) ’elmésség, tréfa’ ❖ Eszme; der Witz (1834 Szófüzér C2854, 22) | Marry a’ sok szót csak úgy szerette, ha fontos, vagy legalább nem ledérkedő: Máli örömest nevetett mindennek, a’ csintalan eszmének is (1835 Regélő C0459, 116) | egy jó tréfa jutott eszembe, igazi anglius eszme (1877 Mikszáth Kálmán CD04).

Ö: alap~, állam~, irány~, kor~, reform~, rög~, tév~, vezér~.

ÖU: isten~, nemzet~, szabadság~.

ÖE: ~bőség, ~cserélés, ~dús, ~fejlődés, ~forradalom, ~gazdag, ~harc, ~hiány, ~irány, ~kép, ~kincs, ~láncolat, ~menet, ~mozgalom, ~rokonság, ~tan, ~társ, ~társulat, ~tartalom, ~történész.

Sz: eszmés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. eszmél; ÉKsz.; ÚMTsz.

eszme főnév 6B
1.
vmely (értékesnek tekintett) általános érvényű célról, jelenségről stb. a tudatban kialakított gondolat(i tartalom)
[kívánjuk, hogy a szerző] tökéletes egyetemiségre juttassa mind azt a’ mit ezen eszme (idea) alatt Vadászat érthetni általányosan
(1829 Tudományos Gyűjtemény)
A görög bölcsészet [...] foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével
(1885 Pulszky Ágost)
Szenvedni nagy eszmékért, nagy érzésekért, vallásért, emberiségért, tudományért, – ez valami
(1901 Gárdonyi Géza)
a béke eszméjét megcsúfoló, annexiós békekötések
(1955 Benedek Marcell)
[Kuvaitban a fiatalok közül] sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat [keresve]
(2008 Szalai Éva ford.Giddens)
2. (Fil)
〈Platón és követői elmélete szerint:〉 a valóság elemeinek önállóan létező mintaképe, ősképe, ill. 〈a 17–18. századi filozófiában:〉 a tudat tartalmának vmely eleme, pl. vmely fogalom, képzet, érzet mint (a valóság tapasztalati megismeréséből származó) gondolati általánosítás
A’ bölcselkedés […] vítatja, hogy [...] a’ véges dolgok nem léteznek igazán, az istennek ellenhelyezve nem birnak valódisággal, az isteni eszmének árnyéklatai
(1838 Taubner Károly)
[a hiposztázis] a filozófiai kritikában: valaminek, ami nem önálló, ami csak tulajdonság, cselekvés, tehát csak máson van, vagy más által történik, önállóan létező gyanánt való fölfogása. Platon az eszmét hiposztazálja, Schopenhauer az akaratot, Hegel a fogalmat stb.s a többi
(1895 PallasLex.)
Hogy velünk született képzetek, eszmék nincsenek, a képzetek külső hatásra fejlődnek a lélekben, azt már Locke kimutatta
(1926 RévaiNagyLex.)
Filozófiai fogalomként először Kantnál jelenik meg: egy eszme (idea) nem más, mint egy olyan tökéletesség fogalma, amely a tapasztalati világban elő sem fordul
(1998 MagyarNagyLex.)
3.
vmely világnézet v. szellemi, kulturális irányzat alapvető elve(inek), központi, nagy jelentésőgű alapgondolata(inak egyike)
[a reform] általányosan minden francziának, ’s mindenütt szójogot kivánt. – Lassanként kivették ezen ideából (eszméből) a’ mi benne okos és alkalmazható volt
(1834 Jelenkor)
tagadni, hogy a’ communismus’ eszméjében minden magasztosság hiányzik, képtelen beszéd
(1845 Pesti Hírlap)
[a korai kánonjog szabályai] ékesen szóló tanui [...] az ágostoni eszme csendes térhódításának
(1928 Hóman Bálint)
s mi borzadva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk új ordas eszmék
(1937 József Attila)
a nemzetiszocialista eszme megszállottjairól
(1985 Borbándi Gyula)
[a 19. századi] kínai bevándorlás a buddhizmust és a konfuciánus eszméket hozta magával [Indonéziába]
(2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál)
4. (/vál)
elképzelés, nézet, ill. alkalmilag felmerülő gondolat v. ötlet, terv
Mivel más késérvel (próbával is) támogatom ezen Okot [ti. hogy december második felére megenyhül az idő] – és abból Eszme Ratio jöhetki – (Causa – ok – Ratio – Eszme!)
(1823 Perecsényi Nagy László)
lord Elginnek és Seymour admirálnak [...] nincs eszméjök az itteni állapotokról
(1858 Budapesti Hírlap szept. 16.)
Ernő vetette föl azt az eszmét, hogy térjenek át a borra
(1897 Heltai Jenő)
Hirtelen kitünő mentő eszmém támadt
(1908 Budapesti Hírlap okt. 25.)
Az önjáró kocsi eszméje alkalmas erőgép híján sokáig meddő ábránd maradt
(1926 TolnaiÚjLex.)
Örömest cserélt Gyulai eszmét Csengerynek szellemes nejével
(1941 Papp Ferenc¹)
téves eszme, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha nincs probléma
(1999 Magyar Hírlap)
a karhatalom eszközeivel akadályozták meg [...] azt, hogy kritikus eszméinket nyilvánosan közöljük
(2003 Országgyűlési Napló)
5.
vmely mű alapjául szolgáló, azon végigvonuló, részeit egységbe fűző fő gondolat, alapeszme
az eszme, mellyet ki akart fejteni [a szerző a drámában], nem volt a’ jelenkor’ szellemében választva
(1837 Figyelmező)
Vázlat (schizzo, skicce), a művészetben valamely kép vagy szobor eszméjének kezdetleges, hevenyészett kivitele
(1926 RévaiNagyLex.)
[Wagnernek] a tengeri viharok és norvég fjordok élénken eszébe juttatják Heine „Salon”-beli közlését a bolygó hollandi mondájáról [...]; így születik meg újabb drámai művének eszméje
(1931 ZeneiLex.)
egy központi eszme, a közösségi humanizmus, a demokrácia köré csomósodnak a szerző gondolatai [a tanulmánykötet egyik ciklusában]
(1994 Új Könyvek)
6. (rég)
elmésség, tréfa
Eszme; der Witz
(1834 Szófüzér)
Marry a’ sok szót csak úgy szerette, ha fontos, vagy legalább nem ledérkedő: Máli örömest nevetett mindennek, a’ csintalan eszmének is
(1835 Regélő)
egy jó tréfa jutott eszembe, igazi anglius eszme
(1877 Mikszáth Kálmán)
ÖU: isteneszme, nemzeteszme, szabadságeszme
ÖE: eszmebőség, eszmecserélés, eszmedús, eszmefejlődés, eszmeforradalom, eszmegazdag, eszmeharc, eszmehiány, eszmeirány, eszmekép, eszmekincs, eszmeláncolat, eszmemenet, eszmemozgalom, eszmerokonság, eszmetan, eszmetárs, eszmetársulat, eszmetartalom, eszmetörténész
Sz: eszmés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. eszmél; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások