eszményi mn és partikula (vál)

I. mn 18B2

1. ’eszménynek tekintett v. vmely eszményt (szinte) megtestesítő, tökéletes, mintaszerű 〈személy v. dolog〉’ ❖ a’ képzelődés és érzemény, az érzékek’ szemlélésétől elválva, szabad röptet, hevet és eszményi (ideális) bájt bírnak (1837 Figyelmező C6731, 10) | karcsú táncosnők [...] eszményi öltözetekben (1851 Jókai Mór CD18) | eszményien jó gyermek (1908 Ambrus Zoltán 9006015, 43) | [Kemény Zsigmond második regényében] Camoenst, a költőt, mint az emberiség legeszményibb hősét fogta fel (1935 Papp Ferenc¹ C3426, 66) | Tegyük föl: Magyarország eszményi állammá változik (1937 Szvatkó Pál 2045044, 176) | a szobácska eszményinek bizonyult (1979 Illyés Gyula 9274063, 499) | Kodrattal eszményi pár voltatok. Miért váltatok el? (2006 Női szív 3101003, 231).

2. (kissé rég) ’a testitől v. a fizikaitól mentes, szellemi (téren megvalósuló) 〈tevékenység, kapcsolat stb.〉’ ❖ A’ müvészet és tudomány tehát eszményi munkásságunk’ két különvált testvérága (1837 Figyelmező C6730, 110) | nem is volt joga Ágnessel csak gondolati vagy eszményi összeköttetésbe is lépni (1854 Podmaniczky Frigyes C3528, 192) | [Bölöni Farkas Sándor] a növendék-ifjú eszményi hevével szorította keblére [Kazinczy Ferenc] első levelét (1890 Váczy János C2566, X) | ez eszményi szenvedély, csupa éteri tisztaság, a lélek érzékisége, semmi köze a test étvágyához (1936 Hevesi András 9246003, 98).

2a. (kissé rég) ’〈a valódival v. az anyagi természetűvel szemben is:〉 csak az elvek, az elmélet szintjén létező, ill. a képzeletben meglevő 〈dolog〉’ ❖ Az ember’ munkássága két világra terjed, az eszményire (idealisra) és valódira (realisra) (1837 Figyelmező C6730, 110) | [Miután a színésztársulat megkapta a várostól egy évre a színházat,] azonnal valódi és eszményi páholyok béreltettek ki, ajánlások tétettek, adakozások gyűjtettek (1862 Fáy András¹ 8610001, 93) | földünk eszményi tengelye azon csillagra [ti. a Sarkcsillagra] 2700 évnél régebben Krisztus előtt nem mutathatott (1882 Kossuth Lajos CD32) | Eddig az eszményi alapokon nyugvó, levezetett és általános rendszereket ismertettük (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A jövő gyorsvonata, amiről a cikk szól, még csak eszményi elképzelés (1953 Élet és Tudomány C4904, 583).

II. partikula 0

’〈pozitív jelentésű mn fokozására〉’ ❖ [képesek vagyunk] a’ nyert képeket nem csak élethíven visszaadni, hanem azokból eszményi szép egészet is képezni (1850 Akadémiai Értesítő C8474, 20) | Szemei nem eszményi kékek, nem is ragyogó feketék, de e szürke kis szemsugarak áthatók (1855 Balázs Sándor¹ C0740, 89) | Az istened szép és eszményi tiszta (1905 Juhász Gyula¹ CD01) | [Edit] eszményi karcsúnak tűnt, magas ezüstszürke selyemharisnyájában olyan volt, mint egy különös virág (1922 Zilahy Lajos 9799003, 67) | „eszményi” jó az együttműködésük (1996 Magyar Hírlap CD09).

Sz: eszményies.

Vö. CzF. ~, eszményileg; ÉrtSz.; TESz. eszmény; ÉKsz.

eszményi melléknév és partikula (vál)
I. melléknév 18B2
1.
eszménynek tekintett v. vmely eszményt (szinte) megtestesítő, tökéletes, mintaszerű 〈személy v. dolog〉
a’ képzelődés és érzemény, az érzékek’ szemlélésétől elválva, szabad röptet, hevet és eszményi (ideális) bájt bírnak
(1837 Figyelmező)
karcsú táncosnők [...] eszményi öltözetekben
(1851 Jókai Mór)
eszményien jó gyermek
(1908 Ambrus Zoltán)
[Kemény Zsigmond második regényében] Camoenst, a költőt, mint az emberiség legeszményibb hősét fogta fel
(1935 Papp Ferenc¹)
Tegyük föl: Magyarország eszményi állammá változik
(1937 Szvatkó Pál)
a szobácska eszményinek bizonyult
(1979 Illyés Gyula)
Kodrattal eszményi pár voltatok. Miért váltatok el?
(2006 Női szív)
2. (kissé rég)
a testitől v. a fizikaitól mentes, szellemi (téren megvalósuló) 〈tevékenység, kapcsolat stb.〉
A’ müvészet és tudomány tehát eszményi munkásságunk’ két különvált testvérága
(1837 Figyelmező)
nem is volt joga Ágnessel csak gondolati vagy eszményi összeköttetésbe is lépni
(1854 Podmaniczky Frigyes)
[Bölöni Farkas Sándor] a növendék-ifjú eszményi hevével szorította keblére [Kazinczy Ferenc] első levelét
(1890 Váczy János)
ez eszményi szenvedély, csupa éteri tisztaság, a lélek érzékisége, semmi köze a test étvágyához
(1936 Hevesi András)
2a. (kissé rég)
〈a valódival v. az anyagi természetűvel szemben is:〉 csak az elvek, az elmélet szintjén létező, ill. a képzeletben meglevő 〈dolog〉
Az ember’ munkássága két világra terjed, az eszményire (idealisra) és valódira (realisra)
(1837 Figyelmező)
[Miután a színésztársulat megkapta a várostól egy évre a színházat,] azonnal valódi és eszményi páholyok béreltettek ki, ajánlások tétettek, adakozások gyűjtettek
(1862 Fáy András¹)
földünk eszményi tengelye azon csillagra [ti. a Sarkcsillagra] 2700 évnél régebben Krisztus előtt nem mutathatott
(1882 Kossuth Lajos)
Eddig az eszményi alapokon nyugvó, levezetett és általános rendszereket ismertettük
(1904 Nagy képes világtörténet)
A jövő gyorsvonata, amiről a cikk szól, még csak eszményi elképzelés
(1953 Élet és Tudomány)
II. partikula 0
〈pozitív jelentésű mn fokozására〉
[képesek vagyunk] a’ nyert képeket nem csak élethíven visszaadni, hanem azokból eszményi szép egészet is képezni
(1850 Akadémiai Értesítő)
Szemei nem eszményi kékek, nem is ragyogó feketék, de e szürke kis szemsugarak áthatók
(1855 Balázs Sándor¹)
Az istened szép és eszményi tiszta
(1905 Juhász Gyula¹)
[Edit] eszményi karcsúnak tűnt, magas ezüstszürke selyemharisnyájában olyan volt, mint egy különös virág
(1922 Zilahy Lajos)
eszményi” jó az együttműködésük
(1996 Magyar Hírlap)
Sz: eszményies
Vö. CzF. ~, eszményileg; ÉrtSz.; TESz. eszmény; ÉKsz.

Beállítások