észrevehetetlen mn és hsz  észrevehetlen (rég, ritk)

I. mn 14B

’olyan 〈dolog, személy, jelenség stb.〉, amelyet v. akit vmely tulajdonsága, helyzete, állapota, csekély foka stb. miatt (segédeszköz nélkül, pusztán érzékszervvel) nem, alig v. nehezen lehet észrevenni, észlelni, ill. amely v. aki nem szembeötlő, nem feltűnő’ ❖ az éſzre vehetetlen párázás (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 50) | ha a’ szarvas csak ugyan előötlik, [a vadász] csendes ’s észrevehetlen mozgással vegye czélzásba felvont fegyverét (1829 Pák Dienes 8346013, 78) | jámbor, színtelen és észrevehetetlen alak (1897 Tóth Béla¹ 8485006, 144) | a mohó, kéjes száj körül egy észrevehetetlen mosoly (1913 Laczkó Géza CD10) | [az ördöghal] minden része úgy formára, mint színre nézve a legtökéletesebb utánzó alak, hogy minél észrevehetetlenebb legyen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a határok mindkét irányban állandóan elmosódnak, sőt gyakran észrevehetetlenné válnak (1969 Eörsi István ford.–Lukács 9405004, 188) | a tükrös ajtók mögött és az írólap alatt negyven, szinte észrevehetetlenül elhelyezett titkos fiók nyílt (2007 Vajda Miklós 3150013, 1256).

II. hsz 0 (/ritk)

’nem, alig v. nehezen észrevehető módon v. mértékben’ ❖ Ilka előtte [ti. Gyula előtt] észrevehetlen kedvesb lőn, ’s csak társaságában érzett örömet (1832 Kovacsóczy Mihály C3313, 91) | az órák észrevehetetlen gyorsan teltek (1902 Pesti Hírlap szept. 6. C5650, 15) | [az ún. természetes eutrofizálódás] a kiváltó okok miatt általában visszafordíthatatlan folyamat. Szinte észrevehetetlen zajlik, a tó életében nem okoz drasztikus változásokat (1999 Természet Világa CD50).

Sz: észrevehetetlenség.

Vö. CzF. észrevėhetetlen · észrevėhetlen, észrevėhetetlenül · észrevėhetlenül; SzT. észrevehetetlenül

észrevehetetlen melléknév és határozószó
észrevehetlen I. 14B II. 0 (rég, ritk)
I. melléknév 14B
olyan 〈dolog, személy, jelenség stb.〉, amelyet v. akit vmely tulajdonsága, helyzete, állapota, csekély foka stb. miatt (segédeszköz nélkül, pusztán érzékszervvel) nem, alig v. nehezen lehet észrevenni, észlelni, ill. amely v. aki nem szembeötlő, nem feltűnő
az éſzre vehetetlen párázás
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
ha a’ szarvas csak ugyan előötlik, [a vadász] csendes ’s észrevehetlen mozgással vegye czélzásba felvont fegyverét
(1829 Pák Dienes)
jámbor, színtelen és észrevehetetlen alak
(1897 Tóth Béla¹)
a mohó, kéjes száj körül egy észrevehetetlen mosoly
(1913 Laczkó Géza)
[az ördöghal] minden része úgy formára, mint színre nézve a legtökéletesebb utánzó alak, hogy minél észrevehetetlenebb legyen
(1933 Az állatok világa ford.)
a határok mindkét irányban állandóan elmosódnak, sőt gyakran észrevehetetlenné válnak
(1969 Eörsi István ford.Lukács)
a tükrös ajtók mögött és az írólap alatt negyven, szinte észrevehetetlenül elhelyezett titkos fiók nyílt
(2007 Vajda Miklós)
II. határozószó 0 (/ritk)
nem, alig v. nehezen észrevehető módon v. mértékben
Ilka előtte [ti. Gyula előtt] észrevehetlen kedvesb lőn, ’s csak társaságában érzett örömet
(1832 Kovacsóczy Mihály)
az órák észrevehetetlen gyorsan teltek
(1902 Pesti Hírlap szept. 6.)
[az ún. természetes eutrofizálódás] a kiváltó okok miatt általában visszafordíthatatlan folyamat. Szinte észrevehetetlen zajlik, a tó életében nem okoz drasztikus változásokat
(1999 Természet Világa)
Sz: észrevehetetlenség
Vö. CzF. észrevėhetetlen · észrevėhetlen, észrevėhetetlenül · észrevėhetlenül; SzT. észrevehetetlenül

Beállítások