etimológus fn 4A (jelzőként is) (Nyelvt)

’szófejtéssel, a szavak eredetének kutatásával foglalkozó szakember, nyelvész’ ❖ Az az igazság, hogy akármely nyelv is, több külömböz nyelvekbl veheti eredetét; a’ mely igazságot az Etymologusnak ſzüntelen ſzeme elött kellene tartani azért (1806 Teleki László¹ 8472001, 24) | Az újfelnémet nyelv etimológusa kielégítően teljesíti feladatát, ha pl. kimutatja, hogy ez a szó der Schrecken régebben fölugrást, fölpattanást jelentett (Aufspringen, Auffahren), tehát a kísérő, külső mozdulat nevét vitték át a megijedés belső érzésére (1905 Balassa József C5963, 205) | Mind a szótörténeti-etimológiai cikkek, mind ez a mintaszerű monográfia már az ízig-vérig etimológus Bárczi Gézát állítják elénk (1995 Szathmári István CD30) | a szennyes szót egyesek a szenes kifejezésből próbálták levezetni; a legavatottabb etimológusok szerint viszont ez lehetetlen (2009 Népszabadság dec. 21. C7857, 6).

Vö. ÉrtSz.; TESz. etimológia; ÉKsz.; IdSz.

etimológus főnév 4A (jelzőként is) (Nyelvt)
szófejtéssel, a szavak eredetének kutatásával foglalkozó szakember, nyelvész
Az az igazság, hogy akármely nyelv is, több külömböz nyelvekbl veheti eredetét; a’ mely igazságot az Etymologusnak ſzüntelen ſzeme elött kellene tartani azért
(1806 Teleki László¹)
Az újfelnémet nyelv etimológusa kielégítően teljesíti feladatát, ha pl.például kimutatja, hogy ez a szó der Schrecken régebben fölugrást, fölpattanást jelentett (Aufspringen, Auffahren), tehát a kísérő, külső mozdulat nevét vitték át a megijedés belső érzésére
(1905 Balassa József)
Mind a szótörténeti-etimológiai cikkek, mind ez a mintaszerű monográfia már az ízig-vérig etimológus Bárczi Gézát állítják elénk
(1995 Szathmári István)
a szennyes szót egyesek a szenes kifejezésből próbálták levezetni; a legavatottabb etimológusok szerint viszont ez lehetetlen
(2009 Népszabadság dec. 21.)
Vö. ÉrtSz.; TESz. etimológia; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások