etnológia fn 6A (Tud)

1. ’a néprajztudománynak az az ága, amely a különböző népek, civilizációk és közösségek társadalmi működését, anyagi és szellemi kultúráját történeti és összehasonlító módszerrel vizsgálja és írja le, ill. (elzártabb) emberi közösségek, kül. Európán kívüli(, írásbeliség nélküli, ún. természeti v. primitív) népcsoportok, törzsek életét, társas viszonyait, életmódját stb. helyszíni terepmunkával tanulmányozó, a környező v. rokon kultúrákkal összehasonlító tudományág’ ❖ a mi a jelen állapotot megelőzte, az ethnologia körébe esik; valamint a jelen állapot az ethnographiát illeti (1858 Budapesti Szemle C7514, 230) | a folklore csak az európai népek hagyományvilágának tudománya, míg az etnológia az Európán kívüli, primitív népekkel foglalkozik (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 90) | Európában 1870-től kezdve egy új, elsősorban a néprajzra alapozott tudomány: az etnológia kezdte bontogatni szárnyait, mely kezdetben az emberiség ősállapotával foglalkozott (1975 Balassa Iván CD30) | Közép-Európában egy időszakban etnográfián az európai néprajzi kutatást értették, ellentétben az Európán kívüli vizsgálatokkal, amelyet etnológiának neveztek (1977 NéprajziLex. CD47) | Bodrogi Tibort a modern magyar etnológia és a társadalomnéprajzi kutatás egyik legkiemelkedőbb művelőjeként tartja számon művelődéstörténetünk (1997 Új Könyvek CD29) | [Richard C. Thurnwald] kutatási területe az ethnológia, a szociológia és szociálpszichológia határterületén mozgott. Vizsgálatait a törzsi társadalmak akkor még élő területein, így a Salamon-szigeteken, Új-Guineában, Kelet-Afrikában és Ausztráliában végezte (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

1a. ’ez mint egyetemi tantárgy’ ❖ Bastian, Philipp Wilhelm Adolf, titkos tanácsos, a berlini egyetemen az ethnologia tanára (1906 Természettudományi Közlöny C7930, 763) | Etnológiát Félix von Luschan (1854–1924) [...] adott elő ebben az időben (1990 Verebélyi Kincső CD30) | Az okos és szép lány, aki valamikor etnológiát hallgatott, férjhez megy Philippe Aignanhoz, egy nagypolgári család ambiciózus sarjához (1998 Új Könyvek CD29).

2. (birtokszóként) ’azoknak a jelenségeknek, szokásoknak az összessége, amelyek vmely (helyen v. időben élő) közösség kultúráját, társas viszonyait, életmódját stb. meghatározzák, ill. vmely jelenség, szokás megjelenése, szerepe, működése vmely közösségben’ ❖ [Mailand Oszkár Hunyad] megye Erdőhátságán, Puj, Ponor és Petrozsény táján s az alsó Sztrigy vidékén Nagy-Ágig gyüjtögetett, meggyőződve, hogy az oláhok etnologiája igen gazdag kincsbánya, melyben még nagyon sok a kiaknázni való (1889 Fővárosi Lapok C0158, 829) | Paul d’Enjoy a párisi embertani társaság közlönyében fölötte érdekes cikket tett közzé a csók etnológiájáról (1898 Pesti Hírlap márc. 15. C5646, 17) | A délmagyarországi bolgárok ethnológiája (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 182) | [Heinrich von Wlislocki munkái] a cigányok etnológiájához igen becses adalékok (1926 RévaiNagyLex. C5715, 580) | [az ismertetés írója] nem specialista a Húsvét-sziget etnológiájában, így nem vállalkozhat a munka részleteinek vagy következtetéseinek kritikájára (1978 Gunda Béla C7111, 169) | A tetoválás etnológiája (1986 e. Bodrogi Tibor C7121, 127).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

etnológia főnév 6A (Tud)
1.
a néprajztudománynak az az ága, amely a különböző népek, civilizációk és közösségek társadalmi működését, anyagi és szellemi kultúráját történeti és összehasonlító módszerrel vizsgálja és írja le, ill. (elzártabb) emberi közösségek, kül. Európán kívüli(, írásbeliség nélküli, ún. természeti v. primitív) népcsoportok, törzsek életét, társas viszonyait, életmódját stb. helyszíni terepmunkával tanulmányozó, a környező v. rokon kultúrákkal összehasonlító tudományág
a mi a jelen állapotot megelőzte, az ethnologia körébe esik; valamint a jelen állapot az ethnographiát illeti
(1858 Budapesti Szemle)
a folklore csak az európai népek hagyományvilágának tudománya, míg az etnológia az Európán kívüli, primitív népekkel foglalkozik
(1926 TolnaiÚjLex.)
Európában 1870-től kezdve egy új, elsősorban a néprajzra alapozott tudomány: az etnológia kezdte bontogatni szárnyait, mely kezdetben az emberiség ősállapotával foglalkozott
(1975 Balassa Iván)
Közép-Európában egy időszakban etnográfián az európai néprajzi kutatást értették, ellentétben az Európán kívüli vizsgálatokkal, amelyet etnológiának neveztek
(1977 NéprajziLex.)
Bodrogi Tibort a modern magyar etnológia és a társadalomnéprajzi kutatás egyik legkiemelkedőbb művelőjeként tartja számon művelődéstörténetünk
(1997 Új Könyvek)
[Richard C. Thurnwald] kutatási területe az ethnológia, a szociológia és szociálpszichológia határterületén mozgott. Vizsgálatait a törzsi társadalmak akkor még élő területein, így a Salamon-szigeteken, Új-Guineában, Kelet-Afrikában és Ausztráliában végezte
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
1a.
ez mint egyetemi tantárgy
Bastian, Philipp Wilhelm Adolf, titkos tanácsos, a berlini egyetemen az ethnologia tanára
(1906 Természettudományi Közlöny)
Etnológiát Félix von Luschan (1854–1924) [...] adott elő ebben az időben
(1990 Verebélyi Kincső)
Az okos és szép lány, aki valamikor etnológiát hallgatott, férjhez megy Philippe Aignanhoz, egy nagypolgári család ambiciózus sarjához
(1998 Új Könyvek)
2. (birtokszóként)
azoknak a jelenségeknek, szokásoknak az összessége, amelyek vmely (helyen v. időben élő) közösség kultúráját, társas viszonyait, életmódját stb. meghatározzák, ill. vmely jelenség, szokás megjelenése, szerepe, működése vmely közösségben
[Mailand Oszkár Hunyad] megye Erdőhátságán, Puj, Ponor és Petrozsény táján s az alsó Sztrigy vidékén Nagy-Ágig gyüjtögetett, meggyőződve, hogy az oláhok etnologiája igen gazdag kincsbánya, melyben még nagyon sok a kiaknázni való
(1889 Fővárosi Lapok)
Paul d’Enjoy a párisi embertani társaság közlönyében fölötte érdekes cikket tett közzé a csók etnológiájáról
(1898 Pesti Hírlap márc. 15.)
A délmagyarországi bolgárok ethnológiája
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Heinrich von Wlislocki munkái] a cigányok etnológiájához igen becses adalékok
(1926 RévaiNagyLex.)
[az ismertetés írója] nem specialista a Húsvét-sziget etnológiájában, így nem vállalkozhat a munka részleteinek vagy következtetéseinek kritikájára
(1978 Gunda Béla)
A tetoválás etnológiája
(1986 e. Bodrogi Tibor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások