évszak fn 3A2

1. ’az évnek a többitől v. a másiktól időjárási sajátosságaiban eltérő, több hónapból álló, szabályosan ismétlődő szakasza’ ❖ ? [Belíz] igy töltötte a’ szép évszakot szerelemben és az ő [ti. a gróf] csudálásában (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 191) | Az ember anyagi és szellemi kifejlődésére legkedvezőbbek a mérsékelt földövek. Ezek alatt az évszakok rendszeres változása jótékonyan hat rá (1875 Sándor János 8642001, 98) | [Borneóban] az éghajlat mindenütt trópusi. D-en egy esős és egy száraz, É-on pedig 2 esős és 2 száraz évszak van (1893 PallasLex. CD02) | [a kalendárium] szólt a négy évszak időjárásáról, a gazdaság körül ajánlatos teendőkről (1930 Pintér Jenő CD44) | az évszaknak megfelelő fejfedő (1933 Csathó Kálmán 9086004, 75) | Magyaro.-on (megállapodás szerint) a meteorológiai évszakok kezdete márc. 1., jún. 1., szept. 1. és dec. 1., szemben a csillagászati évszakokkal, melyek kezdőnapjai a napéjegyenlőségek, ill. a napfordulók időpontjához kötődnek (1998 MagyarNagyLex. C5820, 612).

2. (jelzővel v. birtokszóként) (rég) ’vminek az ideje, időszaka, ill. évada’ ❖ Téged a’ veszélynek évszakában Gyászos órák szűltek, bú’ fia! (1825 Vörösmarty Mihály 8524159, 285) | már a férfiúkor okultabb, fontolóbb évszakába lépek (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 120) | A mai nappal, a Gergely pápa-féle keresztyén naptár szerint, belépünk a böjti évszak utolsó hetébe (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Hullám József] 1887 nyarán megalapította a Balaton-Füred cz. füredi lapot, mely csak azon fürdői évszakban jelent meg (1896 Magyar írók élete CD27).

3. (rég) ’periodikus kiadvány vmely évfolyama’ ❖ A’ két első füzet bekötve, a’ többi nem, mert Kádas, a’ Splényi Gábor Secretáriusa [= titkára], elvesztette a’ második Évszak’ füzetét (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 464) | [a külföldön fellelhető állatok vadászatának módszereit] előterjeszti Jurende’ Vaterländischer Pilgerének [= Hazai Zarándokának] 1828 évszaka 128 ’s következő lapjain (1829 Pák Dienes 8346013, 77).

Sz: évszaki, évszakos, évszakú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

évszak főnév 3A2
1.
az évnek a többitől v. a másiktól időjárási sajátosságaiban eltérő, több hónapból álló, szabályosan ismétlődő szakasza
?
[Belíz] igy töltötte a’ szép évszakot szerelemben és az ő [ti. a gróf] csudálásában
(1808 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
Az ember anyagi és szellemi kifejlődésére legkedvezőbbek a mérsékelt földövek. Ezek alatt az évszakok rendszeres változása jótékonyan hat rá
(1875 Sándor János)
[Borneóban] az éghajlat mindenütt trópusi. Ddél-en egy esős és egy száraz, Éészak-on pedig 2 esős és 2 száraz évszak van
(1893 PallasLex.)
[a kalendárium] szólt a négy évszak időjárásáról, a gazdaság körül ajánlatos teendőkről
(1930 Pintér Jenő)
az évszaknak megfelelő fejfedő
(1933 Csathó Kálmán)
Magyaro.Magyarország-on (megállapodás szerint) a meteorológiai évszakok kezdete márc.március 1., jún.június 1., szept.szeptember 1. és dec.december 1., szemben a csillagászati évszakokkal, melyek kezdőnapjai a napéjegyenlőségek, ill.illetve a napfordulók időpontjához kötődnek
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (jelzővel v. birtokszóként) (rég)
vminek az ideje, időszaka, ill. évada
Téged a’ veszélynek évszakában Gyászos órák szűltek, bú’ fia!
(1825 Vörösmarty Mihály)
már a férfiúkor okultabb, fontolóbb évszakába lépek
(1834 Ormós Zsigmond)
A mai nappal, a Gergely pápa-féle keresztyén naptár szerint, belépünk a böjti évszak utolsó hetébe
(1858 Vasárnapi Újság)
[Hullám József] 1887 nyarán megalapította a Balaton-Füred cz.című füredi lapot, mely csak azon fürdői évszakban jelent meg
(1896 Magyar írók élete)
3. (rég)
periodikus kiadvány vmely évfolyama
A’ két első füzet bekötve, a’ többi nem, mert Kádas, a’ Splényi Gábor Secretáriusa [= titkára], elvesztette a’ második Évszak’ füzetét
(1809 Kazinczy Ferenc)
[a külföldön fellelhető állatok vadászatának módszereit] előterjeszti Jurende’ Vaterländischer Pilgerének [= Hazai Zarándokának] 1828 évszaka 128 ’s következő lapjain
(1829 Pák Dienes)
Sz: évszaki, évszakos, évszakú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások