ezerjó fn 1A

1. ’kevés vesszőt hajtó, korán érő és bőtermő borszőlő(fajta), amelynek tömött fürtjeit nagy sárgászöld bogyók alkotják’ ❖ Ezerjó. Magyar szőllőfajta, mely Nógrád- és Hont vmegyékből az egész országba elterjedt, s különféle nevek alatt ismeretes, mint szátoki, korponai, budai fehér: Erdélyben fehér bakatornak is hivják (1894 PallasLex. CD02) | A régi soproni szőlőfajták közül a Gohér (Augster), a Mézesfehér (Honigler), a Rakszőlő (Silberweiss), Ezerjó (Kolmreifler), Muskát Lunel (Weirer), a Zöld veltelini (Grüner muscateller), az újabban terjedő Szürkeburgundi (Auvergnas gris, Szürke barát) augusztus hó végén, szeptember elején érnek (1963 Főző Géza CD52) | Az uralkodó szőlőfajtáról az „ezerjó hazájának” nevezett móri térség számtalan természeti szépséggel is csalogatja a látogatót (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az illatos, jellegzetes somlói karaktert adó nagyszámú régi fajta (a furmint, budai zöld, sárfehér, juhfarkú) helyett telepített olasz rizling, ezerjó, mézesfehér minőségváltást eredményezett (2002 Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2. ’ilyen növény gyümölcséből készült, kissé fanyar ízű, száraz, nem illatgazdag bor’ ❖ két deci ezerjó (1921 Laczkó Géza CD10) | A grillezett húsok, a füstölt szalonna, a jó zamatú fehér borokat vonzzák: például az izsáki sárfehéret, vagy az alföldi ezerjót (1980 Unger Károly 2206025, 9) | Szárnyasokhoz – könnyű vörösborok, debrői hárslevelű, balatonfüredi, móri ezerjó vagy badacsonyi szürkebarát (2001 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

ezerjó főnév 1A
1.
kevés vesszőt hajtó, korán érő és bőtermő borszőlő(fajta), amelynek tömött fürtjeit nagy sárgászöld bogyók alkotják
Ezerjó. Magyar szőllőfajta, mely Nógrád- és Hont vmegyévármegyekből az egész országba elterjedt, s különféle nevek alatt ismeretes, mint szátoki, korponai, budai fehér: Erdélyben fehér bakatornak is hivják
(1894 PallasLex.)
A régi soproni szőlőfajták közül a Gohér (Augster), a Mézesfehér (Honigler), a Rakszőlő (Silberweiss), Ezerjó (Kolmreifler), Muskát Lunel (Weirer), a Zöld veltelini (Grüner muscateller), az újabban terjedő Szürkeburgundi (Auvergnas gris, Szürke barát) augusztus hó végén, szeptember elején érnek
(1963 Főző Géza)
Az uralkodó szőlőfajtáról az „ezerjó hazájának” nevezett móri térség számtalan természeti szépséggel is csalogatja a látogatót
(1997 Magyar Hírlap)
Az illatos, jellegzetes somlói karaktert adó nagyszámú régi fajta (a furmint, budai zöld, sárfehér, juhfarkú) helyett telepített olasz rizling, ezerjó, mézesfehér minőségváltást eredményezett
(2002 Márkusné Vörös Hajnalka)
2.
ilyen növény gyümölcséből készült, kissé fanyar ízű, száraz, nem illatgazdag bor
két deci ezerjó
(1921 Laczkó Géza)
A grillezett húsok, a füstölt szalonna, a jó zamatú fehér borokat vonzzák: például az izsáki sárfehéret, vagy az alföldi ezerjót
(1980 Unger Károly)
Szárnyasokhoz – könnyű vörösborok, debrői hárslevelű, balatonfüredi, móri ezerjó vagy badacsonyi szürkebarát
(2001 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások