ezüstkor fn 4A8
1. (Mit) ’〈az emberiség történetét fokozatos hanyatlásként értelmező felfogásban, az arany-, réz- és vaskorral szemben:〉 az ideális(nak hitt) aranykort követő, a romlott(nak hitt) jelent (közvetlenül) megelőző második nagy történeti korszak’ ❖ ezüstkor, aetas argentea (1817 Verseghy Ferenc C4421, 104) | [az ősnemzedékek élete] szép lehetett de […] majd a’ philosophok majd a’ költők által álmodott arany és ezüst korok daczára merő állati élet (1840 Tudományos Gyűjtemény C7325, 119) | a Vaskorban e földről elköltöztek a szemérem, hüség és vallásosság; s helyökre szállottak – mint pártos angyalok – az álnokság és cselszövény; e kettő ütötte le ináról az – arany és ezüst korban imádott – Istenséget (1858 Vasárnapi Újság CD56) | kezdetét vette a hanyatlás, a világ az ezüstkor és a rézkor egyre silányabb fokozatain keresztül eljutott a kegyetlen ellentétek véres korszakába, a vaskorba (1960 Népszabadság dec. 25. C4812, 18).
1a. (gyakr. birtokszóként) (vál) ’〈az aranykorral szemben is:〉 vmely ideálisnak hitt múltbeli korszakhoz képest kevésbé értékes, de még kedvező megítélésű(, a romlottnak hitt jelent megelőző) korszak’ ❖ [ha] hinnünk kellene, mit iróink – a nép tolmácsai – hirdetnek, hogy e nemzedék egészen anyagi érdekek rabszolgája, s e század az emberiségnek arany-, vagy ezüst-, de mindenesetre csak érczkora; meg kellene tagadnunk korunk embereitől minden nemesebb érzeményt (1846 Császár Ferenc C1254, 97) | [az arab nyelv] a korán idejében élte aranykorát, a későbbi háborus viszonyok által fejlődésében gátoltatott s midön az Abbasszidák uralma alatt a nyelv és a tudományok művelése ujra felkaroltatott, kezdődött az ezüstkor (1879 MagyarLex. C5257, 394) | a magyar történet egy ilyen korszakos felosztása: az első az aranykor, a szentkirályok és az alapítás II. százada; a második az érckor, a többi Árpád-házbeli király uralkodása; a harmadik, az Anjouk ideje az „ólomnak tiszteletes korszaka”; a negyedik a „dicsőséges ezüstkor”, a két Hunyadinak, Jánosnak és Mátyásnak fényes korszaka (1931 Szekfű Gyula CD42) | [A séta című kisregény] a fürdőhelyek ezüstkorának állít emléket (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. (Irodt) ’a római irodalomnak Augustus uralkodása utáni, Traianus haláláig tartó korszaka, amelyet esztétikai szempontból hanyatlás, visszaesés jellemez’ ❖ a köztársaság utolsó idejének, sőt az első császársági kornak irodalma lett ezentul a későbbieknek mintaképe, melyről magok is elismerték, hogy azt nem érhetik utól. Ezt nevezték később a klasszikusok aranykorának s még Tacitust is csak az ezüstkorba helyezték (1885 Budapesti Hírlap jún. 1. C4732, 1) | Ovidius költői működése jelzi az átmenetet a római költészet aranykorából az ezüstkorba (1904 ÓkoriLex. CD28) | Az ötödik korszak, mely Augustus halálától számítódik [...], már kevesebb nagyjelentőségű írói tehetséget mutat fel, ezért szokásban volt ezt a kort a latin irodalom ezüstkorának nevezni (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 47) | [a sorozat kötetei] a latin irodalom négy nagy korszakára (aranykor, ezüstkor, archaikus kor és a késő császárkor irodalma) koncentrálnak (1995 Új Könyvek CD29).
3. (ritk, vál) ’〈az élet késői szakaszának, az öregkornak a jelképeként〉’ ❖ Kik mondják ki leggyakrabban az igent? […] Az igen fiatalok és az ezüstkorba lépő idősebbek (1963 Esti Hírlap ápr. 13. C4752, [4]) | Tisztes „ezüstkort” ígérnek az idősek otthonában (2002 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég, ritk) ’vmi meglétének, fennállásának huszonöt éves kora, huszonötödik évfordulója’ ❖ [augusztus 18-án Apponyi Antal] hitvesével, született gróf Nagarola Ő Excellentiájával történt egybekelése’ ezüst-korát ünneplé (1833 Hazai és Külföldi Tudósítások C8287, [201]).
Sz: ezüstkori.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.