fabáb fn
1. ’emberalakot formázó, életnagyságú, fából készült bábu v. próbababa’ ❖ [a saját halálát megrendező férfi sírjából] a’ fabábot azon jó ruhadarabok végett, mellyekbe az takarva volt, némelly sírfosztók ellopták (1832 Társalkodó C0404, [223]) | főkötő-tartó fabáb (1854 e. Magyar írók élete CD27) | Vannak nők, kiken a ruha ugy áll, mint egy fabábon (1883 Szász Károly² ford.–Theuriet C3838, 75) | [a királyfi] ott áll egyedül, palásttalan, koronátlan, kopaszan és nézi, hogy táncol el a százszorszép királykisasszony egy fabábbal, melyet ő faragott (1912 Balázs Béla CD10) | a Collodi „teremtette”, emberszívre vágyó kis fabáb, Pinokkió meséje (1997 Új Könyvek CD29) | felöltöztetett férfiarcú fabáb a ruhaüzlet kirakatában (2006 Népszava júl. 29. C7469, melléklet 8).
1a. (rég, ritk) ’〈esetlen, nehézkes, szögletes mozgású személy megnevezéseként〉’ ❖ Karcsú derék, ’s hajlós tagok, Kisded könnyü láb Teſzik csinossá a’ tánczost, Másképen fabáb (1828 Uránia C0421, 170) | Fa-báb, Fababa, fn. [...] 2) á. é. ügyetlen, lassan mozgó személy (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 343).
2. (kissé rég) ’fából készült játékfigura, baba’ ❖ Lád a kisdedeknek fa bábot tsinálok (1780 e. Protestáns iskoladrámák 7467001, 246) | a’ szelidebb leányka [...] fabábakat ápol kisded karjain (1833 Kovács Pál² C2761, 35) | [A játékboltban] még a fabáb is összeborzadoz, S kaján vigyorral fintorog felém (1920 Kosztolányi Dezső 9359178, 79).
3. ’kézzel, zsinórral stb. mozgatható, fából készült bábfigura’ ❖ kevés valódi önérzésű angol hagyja magát fabábként dróton ránczigáltatni bármilly nagy eszüség által is (1833 Jelenkor C0226, 786) | minő színházak! Fabábok, amik úgy játszanak, mint az igazi emberek, s egész harcjátékokat adnak elő (1879 Jókai Mór CD18) | A hollandi Eydhofenben egy filmgyár az Ezeregyéjszaka meséiből készít rövid színes filmeket és pedig új eljárással: a mese figuráit fabábok helyettesítik (1935 Budapesti Hírlap aug. 2. C4723, 11) | a marionett bábuk mindig „kevesebbet tudnak”, mint a pálca- vagy a kesztyűs bábok, de ezt, azaz a nyers fabábok használatát még „megbocsátottuk” volna (1979 Népszabadság okt. 31. C7829, 7).
3a. (rég) ’akarat nélküli, tehetetlen(, ezért könnyen irányítható) ember’ ❖ Valamelly Népnek megtiltani a’ maga sorsáról ’s állapotjáról való beszédet annyi, mint azt fabábokká akarni tsinálni (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0196, 164) | A’ magyarnak Mátyás kell, nem fabáb, melly fejével csak igent tud hajtogatni. Ulászlót nem tisztelheti senki! (1847 Eötvös József C1606, 160) | Hát őrült vagy te? Egy ostoba fabábot [ti. a feleségedet] cepelni magaddal, aki egy szót sem tud más nyelven, csak magyarul (1891 Jókai Mór CD18).
4. ’〈egyes játékok, kül. tekézés v. sakk kellékeként:〉 stilizált (emberi) alakot formázó, fából készült figura’ ❖ görgő teke’ ’s dülöngő fabábok’ kopogása varázsoltak életet a’ kék levegőnek néma ölébe (1842 Jablanczy Ignác C2711, 18) | az élet, bármennyit beszélünk tervekről ’s előre tett számitásainkról, nem sakjáték; [...] az alakok, mellyekkel terveinket kiviszszük, nem érzéketlen fabábak, hanem érző ’s hozzánk hasonló lények (1845 Eötvös József 8126006, 278) | [némelyek] a sakkozásban élik ki az agresszív ösztöneiket. Ők a szadizmusukat szublimálják, beérik olyan mattokkal, amelyek szimbólikusak és fabábnak szólnak (1936 Nagy Lajos 9472003, 92) | Vegyünk egy négyszer négy lyukból álló táblát, ahová két játékosnak fabábokat kell felváltva szúrni [ti. a tanbának nevezett térbeli amőbajátékban] (2001 Népszabadság szept. 28. C7849, 11).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.