fácány l. fácán

fácán fn 4A9  fácány (rég) , pácán (nyj)

1. (Áll is) ’csaknem az egész Földön előforduló, viszonylag nagy testű, talajlakó erdei madár, amelynél a kakas élénk, tarka tollazatú, ált. sarkantyús, a tyúk viszont egyszerű tollazatú, kül. a Kaukázustól az Amurig terjedő területen őshonos, de díszállatként és vadászati célból Európába, Észak-Amerikába stb. is betelepített madár, ill. e madarak faja (Phasianus colchicus)’ ❖ Az háj-falat Patſirtákot, Fátzányokot, Foglyotskákot Hálódba keritheted (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225010, 16) | [Márciusban] a’ Fáczány fiai’ nevelésével lévén elfoglalva, a’ kaszálókat s’ gazos tallókat, úgy kukoriczákat ’s bokros helyeket bujkálja (1829 Pák Dienes 8346012, 33) | Egyike a legszebb fácánoknak a gyémánt- v. Amherst-fácán (Thaumalea Amherstii Leadb.) (1894 PallasLex. CD02) | A fáczán. Phasianus colchicus L. 1758. [...] Népies nevei: fáczány; fáczánmadár; páczán (Alberti-Irsa, Pestmegye) (1899 Chernel István CD34) | a Jang-ce mellett a vaddisznó és szarvas, továbbá a különböző ludak, kacsák és fácánok a jellemzőek (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 286) | pácán [...] ’fácán.’ – „A vadászatnál sikerült egy pácánkakast a taskóuba tenni.” (1978 Magyar Nyelvőr C6029, 103) | A tárolókból a teljesen kifejlett, felnőttkori tollruhában lévő fácánokat a leggyakrabban közvetlenül a vadászat előtt helyezzük ki a vadászterületre (2007 Kristó László 3197002, 149).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is, ill. jelzőként is) (Áll) ’〈ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ 44. Nem Fáczán. Phaſianus (1799 Főldi János C6339, 185) | Az Igazi Fátzán. (Phasianus colchicus.) (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 4) | közönséges fácán (Phasianus colchicus L.) (1894 PallasLex. CD02) | tarka fáczán (Phasianus versicolor) (1899 Chernel István CD34) | ujabb időben több más exotikus fácánfaj honosítását is megkísértették. Ilyenek: az örvös fácán (Phasianus torquatus), a zöld fácán (Phasianus versicolor) (1923 Horváth Géza C7948, 73) | [a Lophophorus, vagyis az ún. fényfácán nembe tartozó madarak] abban különböznek az előbbi nemzetségtől, hogy farkuk enyhén lekerekített. Jelenleg a fácán-nemzetség mellett foglal helyet (1933 Az állatok világa ford. CD46) | közönséges fácán (Phasianus colchicus) (1979 Orvosi Hetilap C8225, 1984).

1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. nemi névben, ill. tulajdonnévi előtaggal fajnévként) (Áll) ’〈az e madárra megjelenésében emlékeztető(, azzal közeli rokonságban levő) madarak fajainak elnevezésében kül. nemi névi elemként〉’ ❖ A’ Kajennai Fátzán. (Phasianus cayanus.) (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 4) | chinai aranyos fáczán, (Phasianus pictus) (1863 Balogh Pál C7529, 282) | Amherst-fácán (Thaumalea Amherstii Leadb. (1894 PallasLex. CD02) | Galléros fácán (Chrysolophus Gray) (Régi neve: Thaumalea.) Ebbe a nemzetségbe tartozik a legszebb tyúk-félék közé tartozó két madár [ti. az aranyfácán és a gyémántfácán] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Tajvanon] endemikus, ill. szűk elterjedésú veszélyeztetett faj pl. [...] a formosai fácán (Lophura swinhoii) (2003 MagyarNagyLex. C7366, 105).

1c. (tbsz-ban) (Áll) ’ilyen madarak fajait magában foglaló (al)család nevezéktani elnevezéseként’ ❖ XXI. család. Fáczánfélék. Phasianidae. [...] A. alcsalád. Fáczánok (1899 Chernel István CD34) | Fácánok (Phasianinae). Nemeik: Taréjos tyúk (Gallus), fácántyúk (Euplocomus), füles fácán (Grossoptilon), nemes fácán (Phasianus) (1925 RévaiNagyLex. C5714, 583) | Phasianidae [...] Fácánfélék; fácánok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 791).

2. ’ilyen madár leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)’ ❖ [Galenus az énekes rigó húsát] a’ gyomorra nézve a’ fogoly és tsáſzár-madaraknál, galambnál, fátzánnál és tyúknál keményebb ’s nehezebb eméſzthetnek tartja (1787 Mátyus István C3069, 207) | külön asztal mellett eszi káposztás fáczánját (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 249) | a kaszinóba megy vacsorálni. Fácánt, tengeri-rákot burgundival, talán pezsgővel is (1895 Herczeg Ferenc 9241014, 89) | itt sülök a máglyán mint egy nyársra-húzott fácán (1963 Weöres Sándor 9788099, 73) | Kaptam egy fácánt. Ez nem olyan meglepő: vadászcsaládból származom. Az viszont igen, hogy a fácán nem volt megtisztítva, feldarabolva (2003 Népszabadság febr. 11. C7851, 8).

3. (ritk, argó) ’〈(ellenszenves,) kül. idősebb nő megnevezéseként〉’ ❖ fácán: úri nő (1924 A magyar tolvajnyelv szótára C6806, 23) | A vén fácán [ti. az apáca] szúrósan ránéz: – Ki vagy te, fiam? (1956 Illés Endre C4486, 651).

Ö: arany~, bal~, ezüst~, füles~, király~, szarvas~.

UB: -ház.

ÖU: dísz~, gyémánt~, vadász~.

ÖE: ~csibe, ~csirke, ~hús, ~jérce, ~madár, ~tenyésztés, ~tojás, ~vadászat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.