faggyú fn és mn 9A2

I. fn

1. ’kül. a kérődző állatok izomrostok közötti zsírja nyers v. kiolvasztott állapotban’ ❖ fagygyúból kéſzittett kenetek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 482) | hogyha a marha jó mezőn jár, meghízik, megvéresedik és sok faggya lesz (1779 Bessenyei György¹ C1079, 145) | Nagy télben az utra induló ábrázatját, füleit, kezeit, kenje be fagyuval (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 14) | [Az óriáspingvinek] a koplalást egyébként könnyen elbírják, mert annyi a zsírjuk és faggyújuk, hogy bőséges években szerint le sem lehet a bőrüket tisztán nyúzni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A faggyú sárgás színű, kevésbbé kellemes ízű anyag. A legkeményebb zsírok egyike, mert főleg sztearinsavas glicerinészterből áll és csak kevés palmitinsavas és olajsavas glicerinésztert tartalmaz (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 31) | Olajos magvakból, szárított bodzából, faggyúból készül a madárkalács (1998 Új Könyvek CD29).

2. (Biol is) ’a faggyúmirigyben termelődő zsíros váladék, amely a szaruréteget átitatva a bőrt külső behatásoktól, kiszáradástól védi’ ❖ Makktyú’ faggyúja – Smegma praeputii. Ha a’ makktyú ritkábban tolatik föl, e’ között és a’ makk között sárgásfehér [...] anyag találtatik, melly makktyú’ faggyújának hívatik (1848 Pólya József 8371001, 8) | A bőr igen fontos kiválasztó felület: hámlik, verejtéket, faggyút termel (l. Verejtékmirigyek, Faggyúmirigyek), ezek révén tisztul a szervezet (1911 RévaiNagyLex. C5699, 658) | [ha a mitesszer] elzárja a termelődő faggyú kivezető útját, gennyes pattanás alakulhat ki (1988 Népszava okt. 29. C7453, 11) | A faggyú a szőrtüsző nyílásán keresztül kijut a bőr felszínére, ill. rárakódik a hajszálakra, szőrszálakra, azokat átitatva rugalmassá, ill. nedvesedéssel szemben ellenállóvá teszi (1998 MagyarNagyLex. C5820, 651).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

’kérődző állatok zsírjából készült 〈dolog〉’ ❖ [a mutatványos] hat ég fagygyu gyertyát meg-ett-vala (1786 Mátyus István C3067, 170) | egy font fadgyúszappan (1836 Honművész C6070, 171) | Noha hires szebeni gyertya, de mégis csak fagyúgyertya világítá Fáy [András] minden szobáját (1880 Fővárosi Lapok C8096, 263) | faggyuszappannal való mosás (1908 Pesti Napló júl. 19. C5324, 16) | A faggyúgyertyát a szappanfőzök, a viaszgyertyát pedig a mézeskalácsosok készítették a legutóbbi időkig (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: cet~, marha~.

ÖU: bak~, bárány~, birka~, fityma~, juh~, kecske~, szarvas~, tehén~, ürü~, vese~.

ÖE: ~daganat, ~illat, ~íz, ~lámpa, ~mécs, ~olvasztás, ~szag, ~tepertő, ~termelés.

Sz: faggyútlan.

Vö. CzF. ~, faggyúgyertya; ÉrtSz. ~, faggyúgyertya; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, faggyúgyertya; SzT. ~, faggyúgyertya; ÚMTsz.

faggyú főnév és melléknév 9A2
I. főnév
1.
kül. a kérődző állatok izomrostok közötti zsírja nyers v. kiolvasztott állapotban
fagygyúból kéſzittett kenetek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
hogyha a marha jó mezőn jár, meghízik, megvéresedik és sok faggya lesz
(1779 Bessenyei György¹)
Nagy télben az utra induló ábrázatját, füleit, kezeit, kenje be fagyuval
(1844 Zimmermann Jakab)
[Az óriáspingvinek] a koplalást egyébként könnyen elbírják, mert annyi a zsírjuk és faggyújuk, hogy bőséges években szerint le sem lehet a bőrüket tisztán nyúzni
(1933 Az állatok világa ford.)
A faggyú sárgás színű, kevésbbé kellemes ízű anyag. A legkeményebb zsírok egyike, mert főleg sztearinsavas glicerinészterből áll és csak kevés palmitinsavas és olajsavas glicerinésztert tartalmaz
(1949 Anyag- és áruismeret)
Olajos magvakból, szárított bodzából, faggyúból készül a madárkalács
(1998 Új Könyvek)
2. (Biol is)
a faggyúmirigyben termelődő zsíros váladék, amely a szaruréteget átitatva a bőrt külső behatásoktól, kiszáradástól védi
Makktyú’ faggyúja – Smegma praeputii. Ha a’ makktyú ritkábban tolatik föl, e’ között és a’ makk között sárgásfehér [...] anyag találtatik, melly makktyú’ faggyújának hívatik
(1848 Pólya József)
A bőr igen fontos kiválasztó felület: hámlik, verejtéket, faggyút termel (l.lásd Verejtékmirigyek, Faggyúmirigyek), ezek révén tisztul a szervezet
(1911 RévaiNagyLex.)
[ha a mitesszer] elzárja a termelődő faggyú kivezető útját, gennyes pattanás alakulhat ki
(1988 Népszava okt. 29.)
A faggyú a szőrtüsző nyílásán keresztül kijut a bőr felszínére, ill.illetve rárakódik a hajszálakra, szőrszálakra, azokat átitatva rugalmassá, ill.illetve nedvesedéssel szemben ellenállóvá teszi
(1998 MagyarNagyLex.)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
kérődző állatok zsírjából készült 〈dolog〉
[a mutatványos] hat ég fagygyu gyertyát meg-ett-vala
(1786 Mátyus István)
egy font fadgyúszappan
(1836 Honművész)
Noha hires szebeni gyertya, de mégis csak fagyúgyertya világítá Fáy [András] minden szobáját
(1880 Fővárosi Lapok)
faggyuszappannal való mosás
(1908 Pesti Napló júl. 19.)
A faggyúgyertyát a szappanfőzök, a viaszgyertyát pedig a mézeskalácsosok készítették a legutóbbi időkig
(1991 Magyar néprajz)
ÖU: bakfaggyú, bárányfaggyú, birkafaggyú, fitymafaggyú, juhfaggyú, kecskefaggyú, szarvasfaggyú, tehénfaggyú, ürüfaggyú, vesefaggyú
ÖE: faggyúdaganat, faggyúillat, faggyúíz, faggyúlámpa, faggyúmécs, faggyúolvasztás, faggyúszag, faggyútepertő, faggyútermelés
Sz: faggyútlan
Vö. CzF. ~, faggyúgyertya; ÉrtSz. ~, faggyúgyertya; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, faggyúgyertya; SzT. ~, faggyúgyertya; ÚMTsz.

Beállítások