fagyos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’dermesztően hideg, kül. fagypont alatti 〈hőmérséklet〉 v. azzal járó 〈időjárás(i jelenség)〉’ ❖ A’ tél ſe ugratott tsattogó ſzelével ’S vízek hátát kötö fagyos hidegével (1774 Dugonics András C1484, 177) | Fagyossan fújt az Ess után a’ reggeli Szél (1794 Kármán József² 7165014, 234) | Ma lévén Mátyás napja, minekutánna tsaknem hét hétig száraz, szeles, fagyas idők jártak volna, jobbra fordulást várhatánk (1821 Hazai és Külföldi Tudósítások C8263, 122) | az őszi és téli évszakok nyirkos levegője, fagyos vihara (1922 Szabó Endre CD10) | Magyarország szerencsétlenségére ép az 1241-ről 1242. évre hajló télen oly hamar állott be a Duna vize és utána oly erős és tartós hideg és fagyos időjárás következett, mint már az évek hosszú sora óta egyetlen egyszer sem (1930 Bánlaky József CD16) | Pénteken szélcsendes, hűvös, éjszakánként kissé fagyos időre van kilátás (2003 Blikk 3048001, 16) • fagyos pont a) (rég) ’〈a levegő hőmérsékletének mint időjárási jelenségnek a paramétereként:〉 a víz fagyáspontjával megegyező hőmérséklet, a 0 Celsius-fok, ill. 〈hőmérő skáláján:〉 az a vonal, amely ezt a hőmérsékletet jelöli; fagypont’ ❖ a’ hideg öt grádussal vólt alább a’ fagyos pontnál (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 295) | Feb. 27-ig tartandó hideg lészen azután alkalmasan meleg idő jár, melly alig fog a’ fagyos ponton 3 grádusra emelkedni (1819 Hasznos Mulatságok C0179, 45) | A’ levegőégi hajózásokból. Charles 1783-ban December 5-dikén 1524 ölnyi magosan ment fel, és ott olly hideget érzett, hogy még a’ fülei is zúgtak, a’ Thermometrum 5° volt a’ fagyos ponton alól (1837 Tudományos Gyűjtemény C7299, 77) b) (rég, ritk) ’az a hőmérséklet, amelyen lehűléskor vmely folyékony anyag szilárd halmazállapotúvá válik; fagyáspont’ ❖ A művi rózsaolaj ugyanis 91 Celsius foknál olvadó kristályos alkohol. Bulgáriában különben a rózsaolajkereskedők az olaj fagyos pontját használják a hamisitvány kimutatására, mi többé-kevésbbé szintén biztos eredményre vezet (1899 Pesti Hírlap jan. 10. C5647, 17).

1a. ’olyan 〈éghajlat〉, amelyet ilyen időjárás határoz meg, ill. olyan 〈terület, időszak〉, amelynek (jellemzően) ilyen az időjárása’ ❖ fagyos, és nedves napok (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 105) | Fagyos öv. Hideg öv. Zona frigida (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 80) | ezen [ti. a Grönlandon, Izlandon, Lappföldön élő] vizi és tengeri madaraknak, a bölcs isteni gondviselés formát is mást adott, és több tojás-fehérit, mint a szárazon élő madaraknak; mert a csirkék ebben a fagyos éghajlatban és a tenger szomszédságában, nem olly hamar kelnek ki, mint amazokéi, tehát tojás-fehére is több kell nekik, mint amazoknak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Setét, fagyos, téli hajnalokon (1912 Kaffka Margit 9290031, 9) | [Reguly Antal] bejárta a fagyos Káréliát, meglátogatta a nomád lappokat (1939 Szerb Antal 9668008, 73) | Közeledik az új esztendő. Fagyosabbak a napok (2001 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’nagyon hideg, jéghideg (hőmérsékletű) 〈anyag, dolog, ill. hely(iség)〉’ ❖ homlokát fagyos veréjték borítja-el (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 90) | E pillanatban fölszakítják az ajtót; fagyos levegő […] tódul be rajta (1882 Tóth Béla¹ C4259, 5) | Az vitte a sírba is, megfürödni a fagyos vízben öt liter pálinkáért (1962 Galambos Lajos 9166001, 79) | albérleti szobámban (a Madách utcai fagyos kis manzardban) (1980 Sarkady Sándor CD52) | Ha csoportok érkeznek, napokkal korábban elkezdenek fűteni, másképp fagyosak maradnak a falak (1999 Népszabadság jan. 22. C6989, 9).

2. ’fagy(ás)pont(ja) alatti hőmérséklete miatt (meg)szilárd(ult) v. (meg)merev(edett), ill. keményre fagyott állapotban levő 〈anyag, dolog〉’ ❖ Egy ollyan mély álomba ejti öket [ti. a téli álmot alvó állatokat] a’ hideg, a’ melly mind a’dig tart, mig nem a’ mértékletes levegö Ég meg-nyitja a’ fagyos Földet, és a’ kor eledelt kéſzitvén ſzámokra, öket-is fel-ſerkenti (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 90) | Se nem ltetnek; se nem szántanak a’ fagyosabb részeken (1806 Dugonics András 8116007, 24) | [a 24 ördög] dobogott felénk, kecskelábait mélyen verve a’ fagyos ropogó hóba (1834 Garasos Tár 8625002, 95) | A köteleken fagyos rongyok csapkodtak (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 323) | Friss vagy felengedett kacsát 90-95 percig, a fagyosat 115-120 percig süssük (1969 Népszabadság nov. 2. C4819, melléklet 10).

2a. ’ráfagyott hóval, jéggel borított (és attól csúszós) 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog, kül. út〉’ ❖ Pali lassan haladt előre; több ház mellett ment el, melyeknek gazdáját ösmerte; itt-ott megállt, s a fagyos ablakon keresztül benézett a szobába (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | a két ágyu, mint karikacsapás, sirült [= serült, vagyis fordult, perdült] a fagyos uton (1881 Teleki Sándor 8474007, 53) | szikony: fagyos felület. Szikonyos az út, ha hó nélkül fagyos és sikos (1903 Magyar Nyelvőr C5961, 54) | A bástyára sikamlós, fagyos lépcső vezetett (1918 Krúdy Gyula C2835, 82) | az első megállóban óvatosan leereszkedtem a fagyos, csúszós senkiföldjére [...], hogy bevárjam a következő járatot (2007 Takács Zsuzsa 3306002, 58).

2b. (tulajdonnév részeként is) (/ritk) ’(részben) befagyott, jeges 〈álló- v. folyóvíz〉’ ❖ Minekutánna meg-ſzokta volna a’ Muſzka hatalom a’ fagyos tengeren való hajózáſt [...], a’ Jápoponiabéliek hajó-töréſt ſzenvedvén Avatsánál Kámtsatka mellett ötven Kosák’ kezeikbe eſtek (1783 Molnár János 7445002, 65) | Scythiának neveztetett, az akkori esmeretes Föld egéſz kiterjedésének Éſzaki réſze, azért Nemzetem eredetének mostani visgálói, a’ fagyos tengertl fogva, China ſzéléig, mindenütt keresik Eleink els lakhelyét (1806 Teleki László¹ 8472001, 22) | Már a tegnapi napon néptelenné lett egészen a Duna tükre, csak itt-ott szállott le egy pályatévesztett varju valamelyik jégtáblára, hajókázni a fagyos folyón (1887 Budapesti Hírlap dec. 29. C4734, 6) | Jegesrucza lettem árba, A széles öbölbe szárcsa, Fagyos víz tetején forgok, Jeges víz ölén kavargok (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521006, 155) | futtassuk végig tekintetünket búcsúzóul a magyarországi „mediterránság” – jelenleg éppen fagyos – csodáján, a tó [ti. a Balaton] végtelen jeges mezőjén, fölötte a ritkás rajokban lengő fekete madarakon (1969 Népszabadság jan. 18. C4819, 7).

3. ’átfagyott, hidegtől (meg)dermedt v. halálra fagyott 〈élőlény〉, ill. erősen kihűlt (és megmerevedett) v. fagyási sérülést szenvedett 〈test(rész)〉’ ❖ az úton járó emberre, ha kemény hidegben álom érkezik azt annál-is gyorſabb járáſſal gyzze-meg, más klmben élete veſzedelmébe eſik. Az illy álom úgy tetzetti magát a’ fagyos emberrel, mint ha ſzenvedéſét enyhitené, de ha el aluſzik, utólſó álma léſzen az (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 470) | Levegbl húltak a’ fagyos madarak (1793 Gvadányi József C1940, 232) | körmeibe fújva, húzta meg magát, a’ külső szoba’ vas fűttője mellett kuporogva melegítendő félig fagyos tagjait (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367005, 215) | [A katonatiszt] mindkét lába el volt fagyva. Most tehát nagy buzgalommal nekiesett a munkának, fagyos lábait hóval erősen megdörzsölte, aztán nyulbőrrel bekötözte (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Embereim szalmalángnál melengették fagyos testüket (1914 Halász Gyula CD10) | a zizegő száraz nádas között fagyosan búvik meg egy-egy gubbasztó varjú (1943 Száz magyar falu CD36) | [Az utcai zenész Kai] akusztikus gitáron Segovia-igényű darabokat játszott, némileg fagyos ujjakkal, nagy átéléssel (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’fagyás következtében kialakult, fagyásos eredetű 〈elváltozás, sérülés〉’ ❖ [A bőr] kezeinken ’s ábrázatunkon, minden napi hideg vizzel való mosdás által keményittetik-meg, [...] nem-is láttam ſoha fagyos kelevényeket az olly gyermekeken kik az emlitett módra neveltettek-fel (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 475) | Vörös, otromba kezét fagyos sebek durvították el, havas csizmájából majdnem kilátszottak elfagyott körmei (1914 Vasárnapi Újság C7428, 630) | Igen jótékonyan hatnak a fagyos daganatra és fagyos testrészre alkalmazott kamillafürdők (2004 Természet Világa CD50).

3b. ’nagy hideg miatt károsodott, (meg)fagyott 〈növényi rész, termés〉’ ❖ Sok kanok magokban túrnak út feleken Nyámmogván a’ félbe fagyos gyökereken (1777 Bessenyei György¹ C1104, 38) | [a szarvasmarhánál] a belső meghülések pedig hideg ital-, igen deres és fagyos takarmánytól származnak (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 577) | A ház körül még állott a sárga, kemény kukorica, és élesen zörgött fagyos leveleivel a reggeli szélben (1922 Krúdy Gyula CD54) | Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt, borostás állal komorul a zsupp (1929 József Attila 9282043, 87) | Csökkentik a tejtermelést [ti. a teheneknél]: a tökhús, fagyos répa és burgonya, a penészes, romlott, dohos, avas ecetsavas takarmányok (1947 Szabad Föld okt. 26. C1537, [6]) | egy elfelejtett almafát álltunk körül, hogy piros-fagyos gyümölcsétől megszabadítsuk (1985 Népszabadság febr. 14. C7835, [10]).

4. (biz) ’fázékony, fázós 〈személy〉, ill. hidegre érzékeny, könnyen fázó 〈testrész〉’ ❖ Ha öszsze-ülnek a Piacokon a’ Kofák, avvagy a’ meleg kemence mellett a’ fagyos Banyák; els szavok az ígézés (1798 Dugonics András C1460, 238) | El is tartott volna [a fűtésre használt szalma], tudom, tavaszig azzal a másik boglyával együtt, de ez a Minka szegény szörnyü fagyos egy teremtés, sok fűtőt fölemészt (1867 Tolnai Lajos C4200, 93) | Ez a Tar Gyula, e meg olyan fagyos vót, mindig fázott egéz életibe. Dugta a kezét a hóna alá, mindig olyan vót a keze, kék meg lila (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 97) | Hodinkáné egy üveg kölnit kap, mama egy pár meleg harisnyát… – Az Isten áldja meg, doktor úr, egész télen ilyenre vágytam. Ez kell az én fagyos lábomra… (1947 Rónay György 9573129, 49).

4a. (kissé rég) ’(vmely érzés, lelki jelenség által kiváltott,) erős fázáshoz hasonló didergős, reszketős 〈testi érzet〉 v. ilyen érzetet kiváltó, azzal járó 〈lelki jelenség〉’ ❖ [amikor] a’ báró kisértethez hasonló halott-arczulatára emlékezem, azonnal hideg fagyos borzongás fut végig csontaimon (1835 Aurora C0042, 276) | Mintha hidegláz futott volna idegein keresztül leányomnak, olly fagyosan borzadott össze (1847 Életképek C8373, 761) | egyszerre csak azt kezdi érezni, hogy egész testén reszket. Az iménti forró melegség helyett most hideg borzongás szalad végig tagjain, egész a szívig, egész a velőig. […] Azt gondolja, a hideg esti levegő okozza neki e fagyos rázkódtatást (1857 Szegfi Mór 8430006, 148) | a hideglelés fagyos remegésétől (1914 Móricz Zsigmond CD10) | hátában fagyos borzongást, agyában tompa szédülést érzett (1934 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343001, 161).

5. ’dermedt, bénult 〈érzelmi állapot〉’ ❖ Már-is a’ fagyos félelem minden ſzivet meg mereſzt, Mert ott egy állat eſik le, amott meg gyúl a’ kereſzt (1794 Mátyási József C3062, 8) | a vazall nép erre mind remeg – Mikéntha a szél mélység börtönében Küzködve föld alapját rázza meg – S fagyos ijedtség vesz erőt a népen (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Annie nem szólt többé. Fagyos ijedelemmel meredt bele a sötétségbe és gondolkozott (1923 Bíró Lajos CD10) | nevettünk, majd szétpukkadtunk. De nyomban belénkvágott a félelem is, mivel Sztipo hittanárunk hirtelen elhallgatott a szószéken. […] Fagyos rémület szúrt belénk. Éreztük: ebből baj lehet (1999 Magyar Nemzet júl. 31. C6108, 32).

5a. (a halál szóval) (irod) ’〈a (közelgő) halál dermesztő, bénító voltának jelölésére〉’ ❖ S csak te, fagyos halál, váloszd el szivünket! (1778 Ányos Pál CD01) | Megemlitünk még egy dolgot […], az élet testvérét, a halált; s annyival is inkább mivel épen a kicsinyek azok, kiket az élet feslő tavaszában tördel le fagyos kezével az anyák kebléről (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Jaj, Ansoletto, érzem, sejtem én, Körüllebeg fagyosan a halál! (1897 Szalay Fruzina 8418014, 195) | Zilia megborzongva úgy érzi, hogy leventéje nem három évig, hanem talán örökre hallgatni fog. […] S most érzi Zilia a halál fagyos lehelletét, nem Mátyás királynak Setét Lajossal való bombasztikus fenyegetéseiben (1936 Wagner Lilla CD10) | Ó, mily rettenetes, fagyos, zord és néma a halál (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

6. ’távolságtartó(an), kimért(en) v. barátságtalan(ul viselkedő) 〈személy〉’ ❖ Óh mind illy fagyos, és Gyémátſzívek-é az Emberek?… Hol az a’ ſzeret Teremtés, a’ mellyhez mindég közelébb és közelébb ſzorúlhatnék (1794 Kármán József² 7165014, 219) | ő – még fagyosabb, mint volt valaha, sőt megvető gúnyos irántam! (1824 Fáy András¹ 8139001, 302) | Mikor az oly vérmes képzelmes faj, mint mi magyarok, úgy kiált föl, hogy „mindenre” kész, azalatt jóval kevesebbet kell érteni, mintha azt egy szögletes fagyos angol vagy szász mondaná (1862 Vajda János 8503083, 12) | A gőgös szebeni polgárok, akik oly merevek voltak s fagyosak, mintha egy parányit elmosolyodtak volna (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 216) | Pozsony után az unalmas digókhoz és a fagyos izlandiakhoz megyek szövegelni a nők elhivatottságáról (1999 Magyar Hírlap CD09).

6a. ’(vki, vmi iránt) rideg, hűvös(en tartózkodó) v. barátságtalan 〈belső állapot, érzés〉, ill. (ilyen állapotot, érzést tükröző,) szenvtelen, merev v. elutasító 〈viselkedés, megnyilvánulás, arckifejezés stb.〉’ ❖ Úgy ültem e’ két régiség közt fagyosan, midön végre, nagy késöre Parménio belép (1778 Bessenyei György¹ ford.–Bessenyei C1093, 6) | fagyos egykedvüséggel fogadá a mosolyt (1843 Petőfi Sándor ford.–Bernard 8366459, 53) | Izidor össvefonva karját, e kétségbeesésre fagyos nyugalommal tekint (1851 Kemény Zsigmond 8235012, 171) | A szemmel való kaczérkodás kezdete mindennek s ebben a mexicoi – általában spanyol vérü – nők nagy mesterek, bájos szemöknek egy pillantása a legfagyosabb szivet is képes feltüzelni (1861 Rosty Pál 8397008, 149) | Etelka fagyos udvariassággal fogadta a vendégét (1875 Toldy István C4188, 167) | [Cnaeus Pompeius Magnus római hadvezér] bátortalan, formaszerű, fagyos modorával nem tudta hallgatóit magával ragadni avagy lelkesíteni (1904 ÓkoriLex. CD28) | szívósan állva a közönyt s fagyos tekintetet (1936 Illyés Gyula 9274057, 147) | fagyosan szenvtelen leírásai (1956 Bajomi Lázár Endre 2005089, 812) | „Ez a szabály” – mondta fagyosan (1979 Haraszti Miklós 9814004, 85) | A pártelit nagyjai fagyos arccal hallgatták e kedvük ellenére megválasztott elnökjelöltnek a pártot és a politikát megreformálni ígérő programbeszédét (2000 Magyar Hírlap CD09).

6b. ’hideg, barátságtalan v. ellenséges 〈helyzet, hangulat, viszony stb.〉’ ❖ [Az előadás] példátlanul fagyos fogadtatásban részesült (1915 Ambrus Zoltán CD10) | Ady még írt, ha valami dolgában írnia kellett, én is feleltem. De fagyos levelezés volt (1927 Hatvany Lajos 9229002, 58) | Mindenütt fagyos, hideg légkör fogadta az ünnepléshez szokott, hiú embert (1974 Ürögdi György 9745001, 81) | fagyos csendben hallgatják felolvasását (1981 Sándor Iván 9582001, 133) | a NATO további bővítésének kérdése és a rakétavédelmi tervek ismét fagyossá tehetik a viszonyt az észak-atlanti szövetség és Oroszország között (2001 Magyar Hírlap CD09).

6c. (rég) ’szenvedély nélküli, érzelmekre kevéssé ható 〈műalkotás, írásmű, kifejezés stb.〉’ ❖ Minden nyelvben vagynak [...] tüzes, és fagyos; természetes, és erőltetett; kellemetes, és kedvetlen ki-mondások, ’s t. A’ Fordíttó, kinek az eredeti-írást sem szebbíteni, sem kortsosíttani nem szabad, éppen-azokat a’ szóejtéseket keresi-fel a’ maga nyelvében (1787–1789 Batsányi János 7023017, 104) | [Az operaházban] új esztendőkor egy fagyos allegóriát adának, a’ mellybe a’ német Császárt és a’ német nemzetet ditsérték, a’ Magyarrul pedig halgattak (1818 Dessewffy József C2568, 443) | az irás mestersége épen nem nehéz annak, a ki egyszer belejött. [...] Taszigálja magát az ember s ha egyszer belejött, magától fut kezében a toll és ir érzékenyen, fagyosan (laposan), a hogy épen jól esik (1894 Fővárosi Lapok C0162, 1655) | [a zeneszerző Mihalovich] Herrig fagyos verssorait meleg, eleven muzsikává olvasztotta (1908 Budapesti Hírlap febr. 18. C4696, 2).

II. fn 4A (rég, ritk)

’fagyasztott krémszerű édesség, fagylalt’ ❖ Ez hidon ſok ezren napnak le mentével, Sétálnak, és telnek örömök kedvével. Sok Pyramus játſzik rajta Thysbéjével, Enyhlnek fagyosſal, ’s mandola tejével (1788 Gvadányi József C1936, 39) | Ekkor bé-hozódott Tsokoládé, Kávé, Téviz, és Fagyos, Gefrornes. Tullia el-tsudálkozék, midn a Nyárnak közepén meg-fagyott tejfelt, epret és málnát láthatott. Kihezképeſt meg-magyaráztatott néki, hogy ezen nyalánkságok a’ ſalétrom által, melly azokat körl-veſzi, hat pertz alatt el-kéfzltek, ’s hogy a’ fagy tsupán mozgatáſſal ſzereztetett (1796 Sándor István C1528, 163) | még czukrászt is hozattak, hogy a mandulatejet meg a módi fagyost elkészítse (1899 Vay Sarolta C4394, 443).

ÖE: ~pont.

Sz: fagyosít, fagyosság, fagyosul.

Vö. CzF. ~, fagyosan; ÉrtSz.; TESz. fagy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.