alpi mn 1A3

1. ’az Alpokban élő 〈személy, nép〉, ill. ott található, alpokbeli’ ❖ alpi ékes téglaházacskákat látni (1840 Szemere Bertalan C3942, 267) | alpi tartományt (1895 PallasLex. CD02) | [Tirolban] a kereskedelmet az alpi hágókon át vezető jó utak […] mozdítják elő (1897 PallasLex. CD02) | Az alpi bajor telepesek is szlovén-szláv úton ismerkedtek meg a kemencében való főzés szokásával (1939 e. Györffy István 9207001, 139) | alpi sziklákra (1941 Cs. Szabó László 9093019, 30) | a Dunának minden hónapban lehet árvize (az alpi vízgyűjtő változatos időjárása szerint) (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (ritk) ’az Alpokban, ill. az Alpokhoz hasonló magashegységekben előforduló, ott jellemző’ ❖ [A svájci Entlebuchban] a lakosok foglalkozása az alpi gazdálkodás, a sajtkészítés és fakereskedés (1894 PallasLex. CD02).

1b. (ritk) ’éghajlati viszonyaiban, növényzetében stb. az Alpokra, ill. hasonló magashegységekre jellemző, havasi’ ❖ [a Garcsin-szoros szépsége] az alpi tájakban oly gazdag Barczaságon is méltán meg fog mindenkit lepni (1873 Orbán Balázs CD22) | [Salzburg tartományban] a szántóföldekre esik a területnek 9,2%-a, a rétekre 8,3%, legelőkre 4,95%, alpi legelőkre 28,9% és erdőkre 32,4%-a (1897 PallasLex. CD02) | [Turkesztán keleti és dél-keleti része] vad, jól öntözött és termékeny völgyekben bővelkedő alpi vidék, amelyet a Hindukusnak, a Pamir-fensíknak ágai takarnak (1897 PallasLex. CD02).

1c. (ritk) ’az Alpoknak, ill. a hozzá hasonló magashegységeknek az (al)havasi övezetében elterjedt v. honos, felépítésében és életformájában ezek éghajlatához alkalmazkodó 〈növény(zet)〉’ ❖ alpi flóra, bár az éghajlat megfelelne, viz hiánya miatt nincs az Etnán (1894 PallasLex. CD02) | [Szíriában] a földmívelés legmagasabb határa 2000 m., ahol az alpi növényzet kezdődik (1897 PallasLex. CD02).

2. (Föld) ’az Alpi-himalájai-hegységrendszer létrejöttét eredményező 〈földkéregmozgás, szerkezetváltozás〉, ill. ennek során keletkezett 〈képződmény〉’ ❖ a mai Magyarország földtani mélyszerkezete két, a Kárpát-medencéé legalább három kőzetlemez-töredékből az alpi hegységképződés részeként, az óharmadidőszakban állt össze (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [A Dunántúli-középhegység] egészére jellemző, hogy – legtöbb szomszédjától eltérően – fiatalabb, alpi metamorfózis nem érte (1997 Magyarország földje CD05) | alpi szerkezetfejlődési ciklushoz (1997 Magyarország földje CD05) | [a Soproni-hegységben és a Fertőrákosi-palaszigeten] az alpi kőzetek már csak kis rögök formájában emelkednek ki a környező fiatal üledékekből (1997 Magyarország földje CD05).

J: alpesi.

Vö. ÉrtSz. alpesi; ÉKsz.; IdSz. alpi hegységképződés

alpi melléknév 1A3
1.
az Alpokban élő 〈személy, nép〉, ill. ott található, alpokbeli
alpi ékes téglaházacskákat látni
(1840 Szemere Bertalan)
alpi tartományt
(1895 PallasLex.)
[Tirolban] a kereskedelmet az alpi hágókon át vezető jó utak […] mozdítják elő
(1897 PallasLex.)
Az alpi bajor telepesek is szlovén-szláv úton ismerkedtek meg a kemencében való főzés szokásával
(1939 e. Györffy István)
alpi sziklákra
(1941 Cs. Szabó László)
a Dunának minden hónapban lehet árvize (az alpi vízgyűjtő változatos időjárása szerint)
(1997 Magyarország földje)
1a. (ritk)
az Alpokban, ill. az Alpokhoz hasonló magashegységekben előforduló, ott jellemző
[A svájci Entlebuchban] a lakosok foglalkozása az alpi gazdálkodás, a sajtkészítés és fakereskedés
(1894 PallasLex.)
1b. (ritk)
éghajlati viszonyaiban, növényzetében stb. az Alpokra, ill. hasonló magashegységekre jellemző, havasi
[a Garcsin-szoros szépsége] az alpi tájakban oly gazdag Barczaságon is méltán meg fog mindenkit lepni
(1873 Orbán Balázs)
[Salzburg tartományban] a szántóföldekre esik a területnek 9,2%-a, a rétekre 8,3%, legelőkre 4,95%, alpi legelőkre 28,9% és erdőkre 32,4%-a
(1897 PallasLex.)
[Turkesztán keleti és dél-keleti része] vad, jól öntözött és termékeny völgyekben bővelkedő alpi vidék, amelyet a Hindukusnak, a Pamir-fensíknak ágai takarnak
(1897 PallasLex.)
1c. (ritk)
az Alpoknak, ill. a hozzá hasonló magashegységeknek az (al)havasi övezetében elterjedt v. honos, felépítésében és életformájában ezek éghajlatához alkalmazkodó 〈növény(zet)
alpi flóra, bár az éghajlat megfelelne, viz hiánya miatt nincs az Etnán
(1894 PallasLex.)
[Szíriában] a földmívelés legmagasabb határa 2000 m.méter, ahol az alpi növényzet kezdődik
(1897 PallasLex.)
2. (Föld)
az Alpi-himalájai-hegységrendszer létrejöttét eredményező 〈földkéregmozgás, szerkezetváltozás〉, ill. ennek során keletkezett 〈képződmény〉
a mai Magyarország földtani mélyszerkezete két, a Kárpát-medencéé legalább három kőzetlemez-töredékből az alpi hegységképződés részeként, az óharmadidőszakban állt össze
(1993 A magyarság kézikönyve)
[A Dunántúli-középhegység] egészére jellemző, hogy – legtöbb szomszédjától eltérően – fiatalabb, alpi metamorfózis nem érte
(1997 Magyarország földje)
alpi szerkezetfejlődési ciklushoz
(1997 Magyarország földje)
[a Soproni-hegységben és a Fertőrákosi-palaszigeten] az alpi kőzetek már csak kis rögök formájában emelkednek ki a környező fiatal üledékekből
(1997 Magyarország földje)
J: alpesi
Vö. ÉrtSz. alpesi; ÉKsz.; IdSz. alpi hegységképződés

Beállítások