ami¹ von nm 21B4

1. (fn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt alanyi, tárgyi, birt jelzői v. határozói mellékmondatban közelebbről meghatározott dolog’ ❖ némellykor jó, és igaz, a’ mit mond (1772 Vajda Sámuel 7365001, 146) | Megcselekſzi az Úr, a’ mire kérem, régi barátságábúl? (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 97) | [a radikalizmus] nem tud semmit arról, a mi volt, nem elégszik meg azzal, a mi van, nem remél semmit, a mi lehet; hanem kivívja azt, a minek kell lenni (1848 Jókai Mór 8209025, 96) | aki ellenkezőjét hirdeti annak, amit tegnap vallott, abból miniszterelnök lesz (1880 Mikszáth Kálmán 8312071, 92) | egy szárny suhant felettem s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor (1935 Kosztolányi Dezső C2752, 420) | Ha kettesben ittunk, azt is elmesélte, amit józanon nem mondott volna el (1985 Hegedüs Géza 9233001, 108).

1a. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen) ’a mellékmondatban megjelölt dolgok mind’ ❖ Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle! (1820 Fazekas Mihály 8138055, 100) | tegye meg a dologban, a mi megtehető (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 2) | be volt bugyolálva mindenféle rongyokba, mert amit csak lehetett, amit csak talált, felszedett magára (1932 Szomory Dezső 9683009, 124) | Az asszony halála után kidobálta, ami csak a szuszékban volt (1985 Hegedüs Géza 9233001, 141).

1b. (ksz-ként, birt szjellel) ’a mellékmondatban megjelölt pénz, vagyon(tárgy) mind’ ❖ akkor a’ mije vólt az embernek, tſak ételére költötte (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | Vásár a világ, hol piaczra hordja az ember a mie [!] van (1867 Tompa Mihály C4233, 144) | Ti is tudjátok, hogy amim van, azt ezzel a két kézzel szereztem (1923 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Amim marad: övék legyen! (1983 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437018, 216).

1c. ’〈felkiáltásban, a főmondat elhallgatásával〉’ ❖ De amit ez a pap csinál itt! (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 265) | De amit az az alak kapott…! (1963 Mándy Iván 9420001, 202).

2. (fn-i értékben, ksz-ként) ’〈nem valódi alárendelésben (ksz-val kapcsolt) ez, az mut nm helyett〉’ ❖ Ha a’ ló a’ kötelre kötött malom-követ vonnya, viſzſza vonnattatik a’ kötöl-is; a’ minek a’ jele az-is, hogy a’ kötél illy húzáskor ketté ſzakadván, mind a’ ló mind a’ kö-felé ugrik (1777 Molnár János 7232008, 35) | Egyáltalán a stilusban a művelt hangnak kell uralkodnia; a mi azonban nem azt teszi, hogy a szép magyaros kifejezéseket póriasoknak tartsuk (1895 Négyesy László 8329001, 210) | A vonat rémülten füttyentett, amitől mind a hárman összerázkódtak (1924 Kosztolányi Dezső C2754, 16) | Papír nélkül beszélt, közvetlenül, ami nagyon jó benyomást tett a hallgatóságra (1985 Grendel Lajos 1060003, 328).

3. (fn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt jelzői mellékmondatban közelebbről meghatározott állat, csoport, tárgy, dolog; amely’ ❖ a mi kalyibánk többet ér, mint azon cifra tömlöcök, amiket ők palotáknak hívnak (1804 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel 7163075, 380) | nem valami idealis birodalom az a’ miért rajonganak (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 200) | A ruhák sem valami hiresek, amikben a gyerekek jönnek (1898 Tömörkény István 8493018, 191) | A Sárarany volt az utolsó regényem, amit tollal írtam, azóta mindent gépen fogalmazok (1931 Móricz Zsigmond 9462017, 752) | az olyan szeretet, amit kiérdemeltem, amire rászolgáltam, az mindig kétséges (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159001, 56).

4. (mn-i értékben, ksz-ként) (nyj) ’a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott 〈dolog〉; amelyik’ ❖ a mi kenyérnek eddig egy forint volt az ára, az ezután csak négy garas lesz (1882 Jókai Mór C2309, 33).

5. (mn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt számú, mennyiségű, tömegű 〈dolog〉; amennyi’ ❖ az Iſtennek áldásából ſzállott reánk, a’ mi jóval birunk (1774 Vajda Sámuel 7365003, 111) | A pokolban ami gyötrelem És a mennyben ami üdvösség van, Egy percben mindazt átérezem (1845 Petőfi Sándor C3506, 308) | [a csavargó] arcán, szemén láttam, hogy iszákos. Az, ami pénzt kap, pálinkára költi (1914 Gárdonyi Géza C1847, 14).

5a. (ksz-ként) (rég) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú összes 〈személy〉’ ❖ Hunyadinak legelső gondja a’ vólt, hogy a’ mi katonát lehetett, nagy ſietséggel öſzvegyűjtötte (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 250) | [barátom] bejárta a jegyzőt s ami más tanult ember vagy úr volt a faluban (1846 Petőfi Sándor C3509, 51) | Csajághy azonban hozta magával a mi csak szabó, varga és boltos volt Beczkó városában (1882 Jókai Mór C2306, 197).

6. (hsz-i értékben, ksz-ként) (rég) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt mértékben, amennyire’ ❖ mi-is olly koros idt érjünk-el, a’ mi nagy az övé (1802 Molnár János C0306, 199) | De a vihar ami hamar keletkezett, Oly hamar is hagyta el megint az eget (1844 Petőfi Sándor C3506, 187).

Fr: illet, nagy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ami¹ vonantkozó névmás 21B4
1. (fn-i értékben, ksz-ként)
a vele kapcsolt alanyi, tárgyi, birt jelzői v. határozói mellékmondatban közelebbről meghatározott dolog
némellykor jó, és igaz, a’ mit mond
(1772 Vajda Sámuel)
Megcselekſzi az Úr, a’ mire kérem, régi barátságábúl?
(1804 Verseghy Ferenc)
[a radikalizmus] nem tud semmit arról, a mi volt, nem elégszik meg azzal, a mi van, nem remél semmit, a mi lehet; hanem kivívja azt, a minek kell lenni
(1848 Jókai Mór)
aki ellenkezőjét hirdeti annak, amit tegnap vallott, abból miniszterelnök lesz
(1880 Mikszáth Kálmán)
egy szárny suhant felettem s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor
(1935 Kosztolányi Dezső)
Ha kettesben ittunk, azt is elmesélte, amit józanon nem mondott volna el
(1985 Hegedüs Géza)
1a. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen)
a mellékmondatban megjelölt dolgok mind
Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle!
(1820 Fazekas Mihály)
tegye meg a dologban, a mi megtehető
(1881 Budapesti Hírlap)
be volt bugyolálva mindenféle rongyokba, mert amit csak lehetett, amit csak talált, felszedett magára
(1932 Szomory Dezső)
Az asszony halála után kidobálta, ami csak a szuszékban volt
(1985 Hegedüs Géza)
1b. (ksz-ként, birt szjellel)
a mellékmondatban megjelölt pénz, vagyon(tárgy) mind
akkor a’ mije vólt az embernek, tſak ételére költötte
(1777 Bessenyei György¹)
Vásár a világ, hol piaczra hordja az ember a mie [!] van
(1867 Tompa Mihály)
Ti is tudjátok, hogy amim van, azt ezzel a két kézzel szereztem
(1923 Tersánszky Józsi Jenő)
Amim marad: övék legyen!
(1983 Mészöly Dezső ford.Villon)
1c.
〈felkiáltásban, a főmondat elhallgatásával〉
De amit ez a pap csinál itt!
(1907 Csizmadia Sándor¹)
De amit az az alak kapott…!
(1963 Mándy Iván)
2. (fn-i értékben, ksz-ként)
〈nem valódi alárendelésben (ksz-val kapcsolt) ez, az mut nm helyett〉
Ha a’ ló a’ kötelre kötött malom-követ vonnya, viſzſza vonnattatik a’ kötöl-is; a’ minek a’ jele az-is, hogy a’ kötél illy húzáskor ketté ſzakadván, mind a’ ló mind a’ kö-felé ugrik
(1777 Molnár János)
Egyáltalán a stilusban a művelt hangnak kell uralkodnia; a mi azonban nem azt teszi, hogy a szép magyaros kifejezéseket póriasoknak tartsuk
(1895 Négyesy László)
A vonat rémülten füttyentett, amitől mind a hárman összerázkódtak
(1924 Kosztolányi Dezső)
Papír nélkül beszélt, közvetlenül, ami nagyon jó benyomást tett a hallgatóságra
(1985 Grendel Lajos)
3. (fn-i értékben, ksz-ként)
a vele kapcsolt jelzői mellékmondatban közelebbről meghatározott állat, csoport, tárgy, dolog; amely
a mi kalyibánk többet ér, mint azon cifra tömlöcök, amiket ők palotáknak hívnak
(1804 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
nem valami idealis birodalom az a’ miért rajonganak
(1858 Mocsáry Lajos)
A ruhák sem valami hiresek, amikben a gyerekek jönnek
(1898 Tömörkény István)
A Sárarany volt az utolsó regényem, amit tollal írtam, azóta mindent gépen fogalmazok
(1931 Móricz Zsigmond)
az olyan szeretet, amit kiérdemeltem, amire rászolgáltam, az mindig kétséges
(1984 Várady Szabolcs ford.Fromm)
4. (mn-i értékben, ksz-ként) (nyj)
a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott 〈dolog〉; amelyik
a mi kenyérnek eddig egy forint volt az ára, az ezután csak négy garas lesz
(1882 Jókai Mór)
5. (mn-i értékben, ksz-ként)
a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt számú, mennyiségű, tömegű 〈dolog〉; amennyi
az Iſtennek áldásából ſzállott reánk, a’ mi jóval birunk
(1774 Vajda Sámuel)
A pokolban ami gyötrelem És a mennyben ami üdvösség van, Egy percben mindazt átérezem
(1845 Petőfi Sándor)
[a csavargó] arcán, szemén láttam, hogy iszákos. Az, ami pénzt kap, pálinkára költi
(1914 Gárdonyi Géza)
5a. (ksz-ként) (rég)
a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú összes 〈személy〉
Hunyadinak legelső gondja a’ vólt, hogy a’ mi katonát lehetett, nagy ſietséggel öſzvegyűjtötte
(1802 e. Budai Ferenc)
[barátom] bejárta a jegyzőt s ami más tanult ember vagy úr volt a faluban
(1846 Petőfi Sándor)
Csajághy azonban hozta magával a mi csak szabó, varga és boltos volt Beczkó városában
(1882 Jókai Mór)
6. (hsz-i értékben, ksz-ként) (rég)
a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt mértékben, amennyire
mi-is olly koros idt érjünk-el, a’ mi nagy az övé
(1802 Molnár János)
De a vihar ami hamar keletkezett, Oly hamar is hagyta el megint az eget
(1844 Petőfi Sándor)
Fr: illet, nagy
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások