amicsodás von nm 2A9 (ksz-ként) (rég)

1. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott minőségű, tulajdonságú 〈dolog v. személy〉’ ❖ 6 forintokból 4 vévödik-ki […]. Azon ſzám, a’ melly a’ fogyaſztandóból ki-vévödik, hivattatik ki-vonatandó ſzámnak; a’ mitsodáſok a’ föllyebb emlétett 4 forintok (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001) | feltettük magunkban, hogy únalmas munkáink utánn, a’ micsodás a’ verseknek ſzerzése, jobbítgatása és leirása volt, eggy egéſz napot ſzentelünk mulatságra (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 94) | Ha a’ Magyar bor olyan nem volna, a’ micsodás, minden bornál még is jobb volna (1818 e. Dugonics András C1477, 28) | az esküvő díja pedig olyan, amicsodás az összekötendő pár (1895 Mikszáth Kálmán CD04).

1a. ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fajtájú, jellegű 〈dolog v. személy〉’ ❖ minden Állatnak ollyan Fiai lésznek most-is, a’ mitsodásokat szokott azon Nem eleitöl fogva nemzeni (1778 Sófalvi József ford.–Voltaire C3751, 108) | az okos Poéta, a’ mitsodás a’ személly, ollyan szókat ád a’ szájába (1791 Csenkeszfai Poóts András C1279, 23).

1b. ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú, rangú 〈személy〉’ ❖ Egy Khinai lakos, a’ mitsodásnak tet tartották, az Európai emberektl, soha nem láttatott újság vólt (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 48) | egy Papi ivadék (a’ micsodás én vagyok) el-vöszi egy Istennének Papnéját (1798 Dugonics András 7087004, 75) | Etelét én tettem, a micsodás, azzá (1862–1863 Arany János C0639, 35).

2. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fokú, méretű, nagyságú 〈dolog〉’ ❖ [az ökörpásztor bére:] minden ökörtől két garas, kettőtől egy véka búza, kettőtől egy kenyér, olyan, amicsodást szoktanak sütni egy vékából négyet (1777 A rendtartó székely falu 7154045, 189) | A’ mitsodás vólt […] szépsége, […] ollyan vólt jósága is (1785 Mándi Sámuel ford.–Korn C3025, 165) | az egész Magyar gyalogságnak jobb vólna illend hoszszaságú és szélesség Kardokat [hordozni], ollyakat tudni illik, a’ mitsodásakat fel-állíttatásokkor hordoztak (1789 Gvadányi József C1925, 104).

3. (mn-i értékben, megengedő jellegű értelmező jelzőként) ’bármilyen, akármilyen 〈dolog v. személy〉’ ❖ ez a szív, a’ micsodás, tied, érzelmei rokonok a tieddel (1847 Arany János C0642, 59) | hiszen Bedekovich Kálmán is Kálmán, már a micsodás (1882 Mikszáth Kálmán CD04).

4. (hsz-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott mértékben, fokban’ ❖ a’ micsodás csendes az embernek élete e’ világon, ollyan minden bizonnyal az halála-is (1780 Dugonics András 7087026, 4).

J: amilyen.

Vö. ÉrtSz.; SzT.

amicsodás vonantkozó névmás 2A9 (ksz-ként) (rég)
1. (mn-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott minőségű, tulajdonságú 〈dolog v. személy〉
6 forintokból 4 vévödik-ki […]. Azon ſzám, a’ melly a’ fogyaſztandóból ki-vévödik, hivattatik ki-vonatandó ſzámnak; a’ mitsodáſok a’ föllyebb emlétett 4 forintok
(1780 Bévezetés a számvetésre)
feltettük magunkban, hogy únalmas munkáink utánn, a’ micsodás a’ verseknek ſzerzése, jobbítgatása és leirása volt, eggy egéſz napot ſzentelünk mulatságra
(1804 Verseghy Ferenc)
Ha a’ Magyar bor olyan nem volna, a’ micsodás, minden bornál még is jobb volna
(1818 e. Dugonics András)
az esküvő díja pedig olyan, amicsodás az összekötendő pár
(1895 Mikszáth Kálmán)
1a.
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fajtájú, jellegű 〈dolog v. személy〉
minden Állatnak ollyan Fiai lésznek most-is, a’ mitsodásokat szokott azon Nem eleitöl fogva nemzeni
(1778 Sófalvi József ford.Voltaire)
az okos Poéta, a’ mitsodás a’ személly, ollyan szókat ád a’ szájába
(1791 Csenkeszfai Poóts András)
1b.
a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú, rangú 〈személy〉
Egy Khinai lakos, a’ mitsodásnak tet tartották, az Európai emberektl, soha nem láttatott újság vólt
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
egy Papi ivadék (a’ micsodás én vagyok) el-vöszi egy Istennének Papnéját
(1798 Dugonics András)
Etelét én tettem, a micsodás, azzá
(1862–1863 Arany János)
2. (mn-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fokú, méretű, nagyságú 〈dolog〉
[az ökörpásztor bére:] minden ökörtől két garas, kettőtől egy véka búza, kettőtől egy kenyér, olyan, amicsodást szoktanak sütni egy vékából négyet
(1777 A rendtartó székely falu)
A’ mitsodás vólt […] szépsége, […] ollyan vólt jósága is
(1785 Mándi Sámuel ford.Korn)
az egész Magyar gyalogságnak jobb vólna illend hoszszaságú és szélesség Kardokat [hordozni], ollyakat tudni illik, a’ mitsodásakat fel-állíttatásokkor hordoztak
(1789 Gvadányi József)
3. (mn-i értékben, megengedő jellegű értelmező jelzőként)
bármilyen, akármilyen 〈dolog v. személy〉
ez a szív, a’ micsodás, tied, érzelmei rokonok a tieddel
(1847 Arany János)
hiszen Bedekovich Kálmán is Kálmán, már a micsodás
(1882 Mikszáth Kálmán)
4. (hsz-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott mértékben, fokban
a’ micsodás csendes az embernek élete e’ világon, ollyan minden bizonnyal az halála-is
(1780 Dugonics András)
J: amilyen
Vö. ÉrtSz.; SzT.

Beállítások