amikor von hsz 0

1. (ksz-ként, viszonyraggal is) ’a vele kapcsolt, egyidejűséget v. előidejűséget kifejező (következményes) mellékmondatban kifejtett időpontban v. időszakban’ ❖ a’ mikor felette heven süt a’ Nap, a’ le-kaſzáltt Füvet nem-kell igen vékony Rendekbe forgatni, mert […] a’ hirtelen ſzáradtt Széna a’ Tsürbe Penéſzt kap (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 103) | Az író toll ki esik reſzket kezembl, a’ mikor által írom ide tulajdon ſzavait (1790 Péczeli József 7267001, 13) | ők kacagtak, amikor én jajgattam (1846 Petőfi Sándor 8366202, 8) | véleményét csak akkor kérte ki a királyi biztos, amikor már tanácsra nem volt szüksége (1880 Mikszáth Kálmán 8312090, 133) | A mikor meghalt, az ujságok mind sokat irtak róla (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 92) | a komoly beszélgetés csak akkor kezdődik, amikor nem lesz körülöttük senki (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 117) | Amikorra Zsófi visszament a szobába, Kiszeláné nem volt ott (1930 Németh László² 9485003, 129) | [A lidércnek vélt tyúk] csak olyankor változik feketévé, amikor senki sem látja (1986 Gion Nándor 9190003, 46).

1a. (ksz-ként) ’〈a főmondat időhatározójának pontosítására v. megszorítására〉’ ❖ A’ jó-fekvésü Puſzta vagy Marha-járó Földeket […] Tavaſzſzal, a’ mikor a’ Gyökerek nedveſségben vagynak, […] leg-alább hat Hüvelyknyire kell-fel-ſzántani (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 35) | ő nagyon okos ember mindig, amikor nem iszik (1855 Jókai Mór CD18) | multkor este, amikor bejöttél szobámba s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudtam, hogy itt vagy (1931 Kosztolányi Dezső C2752, 456) | Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés napjainkban, amikor a társadalmi megismerés alapvetően megváltoztatja a közvetlen környezetét, a bioszférát (1982 Csányi Vilmos 2029006, 564).

1b. (ksz-ként) ’〈vmely (időt jelentő) fn-re vonatk. jelzői mellékmondatban〉’ ❖ Lesz még nap, a mikor mi is örülünk (1860 Jókai Mór 8209017, 594) | Nem is ér az olyan horgászat semmit, a mikor az ember fog valamit, vagy épen sokat fog (1889 Pesti Hírlap 8657001, 10) | a nemzetnek is vannak pillanatai, amikor csak panaszkodni tud (1924 Benedek Marcell 9042004, 107) | Az az idő elmúlt, amikor csak az mondhatta magát az állam polgárának, aki a nemességhez tartozott (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126046, 477).

2. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen) ’〈a főmondatban meghatározott összes esetre vonatk.:〉 vhányszor, akárhányszor’ ❖ amikor tetszik őfelségének, egy szempillantásban megcselekedheti amit akar (1772 Rettegi György 7282001, 275) | Parancsolj velem, amikor szolgálhatok neked, üdvvel szolgálandok (1855 Teleki László² 8473014, 119) | Minden portának ezenkívül egy férfimunkást kellett az uraság rendelkezésére bocsátania, amikor csak kívánta, a szokásos napszám feléért (1937 Féja Géza 9138001, 32) | Feleségét, amikor csak lehetett, felhívtam (1990 Lovass Zoltán 1097002, 230).

3. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen) ’amely esetben’ ❖ A’ szerződés által, vagy csak az egyik fél kötelezi le magát valaminek teljesítésére, a’ mikor az egyóldalúnak, vagy mindenik fél kötelezi magát, a’ mikor kétóldalúnak neveztetik (1845 Szűcs István 8457004, 41) | [A grófnő] biztosra vette, hogy a paraszt bambán hebegni fog és vagy elárulja őt, amikor is semmi kiméletet nem érdemel, vagy nagylelkü gavallérsággal őrzi meg a titkát, s az nagyon mulatságos lesz (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 92) | például a vargának az a megélhetési érdeke, hogy mellette ülő felebarátjának minél előbb szakadjon el a lábbelije, amikor is ő újat csinálhatna neki (1973 Vas István 9760027, 993).

4. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen, viszonyraggal is) ’〈nem valódi alárendelésben az ekkor, akkor mut hsz helyett〉’ ❖ A’ huſzonkettdik nagy ki-gyúladáſa a’ Véſúviusnak vólt az, melly eſett 1737-ben, a’ mikor a’ meg-ólvaſztatott kövek, vaſak, és egyéb matériák, mint valamelly ég folyó-víz, úgy folytak hat Olaſz mért fldnyire (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457069, 315) | a váltsági iveket pedig csak négy év mulva adták ki, a mikor is mind a négy évi váltsági részleteket követelték a néptől (1877 Budapest 8674001, 4) | Banka Palembang szumátrai államhoz tartozott 1806-ig, amikor is a hollandusok elfoglalták (1911 RévaiNagyLex. C5698, 547) | Az egészséges gyermekek már öt éves kortól – amikortól biztos a mozgás-koordinációja – bevezethetők a síelés rejtelmeibe (1996 Magyar Hírlap CD09).

4a. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen) ’〈az előző mondat tartalmának kiegészítésére:〉 ami azzal jár(t), azt jelentette, hogy…’ ❖ az egybeesküvés előtt meg szoktanak mátkásodni az iak, amikor egymásnak gyűrűt adnak (1823 Fogarasi Sámuel 7109012, 300) | Szerdán reggel lépett életbe a BSzKRT tarifareformja, amikor is a távolsági forgalomban hat fillérrel drágábbak a helyárak (1936 Budapesti Hírlap júl. 3. C4724, 2) | [A Bonyhádon tartott országos vásárnál] kisebb jelentősége volt a kedden és pénteken tartott hetivásároknak, amikor is magyarok és svábok mint üzletfelek találkoztak (1972 Gál István 2021046, 1020).

5. ’〈megengedő mondat kötőszavaként:〉 pedig, bár²’ ❖ Erkölcsileg főképen éldelő és csak mellesleg ható, cselekvő emberekké nevelik fijaikat, a’ mikor épen fordítva kellene cselekedniök (1843 Széchenyi István CD1501) | Ideteszik balösszekötőnek … amikor jobblábas? (1963 Mándy Iván 9420001, 178) | miért mondja, édes hölgy, hogy ez teljesen normális, amikor tudja, hogy nem az? (1989 Konrád György 9351006, 366).

6. ’〈felt mellékmondat kötőszavaként:〉 ha’ ❖ A’ Mikor a’ Pruai [= porosz] Seregeknek ſzámok kiſsebb az Ellenségénél, ne eſsünk az iránt kétségbe, hogy meg-ne gyözhetnök (1775 Geidler József ford. 7098006, 112) | Az öſzve-foglaló kötöt akkor kell elé venni, a’ mikor a’ Seb igen mély, de hoſzſzú (1782 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278026, 94) | Olyan ember pedig nem fog akadni, a ki ne dolgozzék, amikor a munka kényelmes, könnyü, rövid és érdeme szerint jutalmazva lesz (1898 Mezőfi Vilmos 8309001, 13) | Jó, amikor nem kell Lelkét eladnia Darab száraz-kenyérért (1936 Reményik Sándor 9562046, 31) | Hogy legyek jó, amikor olyan nagy a drágaság? (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 16).

7. (ksz-ként) ’〈észlelést, érzékelést, gondolati tevékenységet kifejező igét tartalmazó főmondat mellékmondatában:〉 hogy éppen, amint éppen’ ❖ igen vídúlva tekintném, A’ mikor a’ síkról térne akolba juhom (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | Pamutkay is önhöz készül, hallottam, amikor mondta (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 134) | Emlékszel, amikor elsőéves korunkban szűrővizsgálatot tartottunk Nógrádban? (1963 Fehér Klára 9137001, 39).

8. ’〈alanyi mellékmondat hogy kötőszava helyett〉’ ❖ [nem] kevésbé tettzik cſudálatosbnak; mint az; a’ mikor a’ Nemzetek Törvény Könyvébe elsbe az iratott beléje: hogy a’ magzatok ſzülöjökhez engedelmeſek légyenek (1791 Aranka György 7156004, 1) | nem tréfa az, a mikor ily múlt századokba való teremtmény, mint én vagyok, életében először a vasútra űl! (1894 Pálffy Albert 8349005, 232) | nagyon soká lesz az, amikor ő ismét hazajuthat (1931 Sárközi György 9587012, 333) | megtapasztaltam, milyen az, amikor a két kezemmel csinálok valamit (1995 Magyar Hírlap CD09).

9. ’〈a főmondat elhagyásával, felkiáltásként〉’ ❖ Tudom, hogy őrület remélni Beteges lázba’ is ilyet – De amikor szivünk a régi! (1895 Makai Emil 8290012, 40) | Hajh, amikor Ling herceg csónakába ültünk mi s az dühöngött, mint a kába (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Po Csü-ji CD01) | biztosan eszedbe fog jutni: hej, amikor Micikével, meg Esztikével […] kóboroltunk a töltésen (1956 Németh László² 2005002, 24).

Vö. ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT. amikor · amikoron, amikorra; ÚMTsz.

amikor vonatkozó névmási határozószó 0
1. (ksz-ként, viszonyraggal is)
a vele kapcsolt, egyidejűséget v. előidejűséget kifejező (következményes) mellékmondatban kifejtett időpontban v. időszakban
a’ mikor felette heven süt a’ Nap, a’ le-kaſzáltt Füvet nem-kell igen vékony Rendekbe forgatni, mert […] a’ hirtelen ſzáradtt Széna a’ Tsürbe Penéſzt kap
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Az író toll ki esik reſzket kezembl, a’ mikor által írom ide tulajdon ſzavait
(1790 Péczeli József)
ők kacagtak, amikor én jajgattam
(1846 Petőfi Sándor)
véleményét csak akkor kérte ki a királyi biztos, amikor már tanácsra nem volt szüksége
(1880 Mikszáth Kálmán)
A mikor meghalt, az ujságok mind sokat irtak róla
(1906 Ambrus Zoltán)
a komoly beszélgetés csak akkor kezdődik, amikor nem lesz körülöttük senki
(1918 Molnár Ferenc²)
Amikorra Zsófi visszament a szobába, Kiszeláné nem volt ott
(1930 Németh László²)
[A lidércnek vélt tyúk] csak olyankor változik feketévé, amikor senki sem látja
(1986 Gion Nándor)
1a. (ksz-ként)
〈a főmondat időhatározójának pontosítására v. megszorítására〉
A’ jó-fekvésü Puſzta vagy Marha-járó Földeket […] Tavaſzſzal, a’ mikor a’ Gyökerek nedveſségben vagynak, […] leg-alább hat Hüvelyknyire kell-fel-ſzántani
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
ő nagyon okos ember mindig, amikor nem iszik
(1855 Jókai Mór)
multkor este, amikor bejöttél szobámba s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudtam, hogy itt vagy
(1931 Kosztolányi Dezső)
Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés napjainkban, amikor a társadalmi megismerés alapvetően megváltoztatja a közvetlen környezetét, a bioszférát
(1982 Csányi Vilmos)
1b. (ksz-ként)
〈vmely (időt jelentő) fn-re vonatk. jelzői mellékmondatban〉
Lesz még nap, a mikor mi is örülünk
(1860 Jókai Mór)
Nem is ér az olyan horgászat semmit, a mikor az ember fog valamit, vagy épen sokat fog
(1889 Pesti Hírlap)
a nemzetnek is vannak pillanatai, amikor csak panaszkodni tud
(1924 Benedek Marcell)
Az az idő elmúlt, amikor csak az mondhatta magát az állam polgárának, aki a nemességhez tartozott
(1978 Kajtár Mária ford.Eötvös)
2. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen)
〈a főmondatban meghatározott összes esetre vonatk.:〉 vhányszor, akárhányszor
amikor tetszik őfelségének, egy szempillantásban megcselekedheti amit akar
(1772 Rettegi György)
Parancsolj velem, amikor szolgálhatok neked, üdvvel szolgálandok
(1855 Teleki László²)
Minden portának ezenkívül egy férfimunkást kellett az uraság rendelkezésére bocsátania, amikor csak kívánta, a szokásos napszám feléért
(1937 Féja Géza)
Feleségét, amikor csak lehetett, felhívtam
(1990 Lovass Zoltán)
3. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen)
amely esetben
A’ szerződés által, vagy csak az egyik fél kötelezi le magát valaminek teljesítésére, a’ mikor az egyóldalúnak, vagy mindenik fél kötelezi magát, a’ mikor kétóldalúnak neveztetik
(1845 Szűcs István)
[A grófnő] biztosra vette, hogy a paraszt bambán hebegni fog és vagy elárulja őt, amikor is semmi kiméletet nem érdemel, vagy nagylelkü gavallérsággal őrzi meg a titkát, s az nagyon mulatságos lesz
(1911 Móricz Zsigmond)
például a vargának az a megélhetési érdeke, hogy mellette ülő felebarátjának minél előbb szakadjon el a lábbelije, amikor is ő újat csinálhatna neki
(1973 Vas István)
4. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen, viszonyraggal is)
〈nem valódi alárendelésben az ekkor, akkor mut hsz helyett〉
A’ huſzonkettdik nagy ki-gyúladáſa a’ Véſúviusnak vólt az, melly eſett 1737-ben, a’ mikor a’ meg-ólvaſztatott kövek, vaſak, és egyéb matériák, mint valamelly ég folyó-víz, úgy folytak hat Olaſz mért fldnyire
(1791 Mindenes Gyűjtemény)
a váltsági iveket pedig csak négy év mulva adták ki, a mikor is mind a négy évi váltsági részleteket követelték a néptől
(1877 Budapest)
Banka Palembang szumátrai államhoz tartozott 1806-ig, amikor is a hollandusok elfoglalták
(1911 RévaiNagyLex.)
Az egészséges gyermekek már öt éves kortól – amikortól biztos a mozgás-koordinációja – bevezethetők a síelés rejtelmeibe
(1996 Magyar Hírlap)
4a. (ksz-ként, gyakr. az is nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen)
〈az előző mondat tartalmának kiegészítésére:〉 ami azzal jár(t), azt jelentette, hogy…
az egybeesküvés előtt meg szoktanak mátkásodni az iak, amikor egymásnak gyűrűt adnak
(1823 Fogarasi Sámuel)
Szerdán reggel lépett életbe a BSzKRTBudapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság tarifareformja, amikor is a távolsági forgalomban hat fillérrel drágábbak a helyárak
(1936 Budapesti Hírlap júl. 3.)
[A Bonyhádon tartott országos vásárnál] kisebb jelentősége volt a kedden és pénteken tartott hetivásároknak, amikor is magyarok és svábok mint üzletfelek találkoztak
(1972 Gál István)
5.
〈megengedő mondat kötőszavaként:〉 pedig, bár²
Erkölcsileg főképen éldelő és csak mellesleg ható, cselekvő emberekké nevelik fijaikat, a’ mikor épen fordítva kellene cselekedniök
(1843 Széchenyi István)
Ideteszik balösszekötőnek … amikor jobblábas?
(1963 Mándy Iván)
miért mondja, édes hölgy, hogy ez teljesen normális, amikor tudja, hogy nem az?
(1989 Konrád György)
6.
〈felt mellékmondat kötőszavaként:〉 ha
A’ Mikor a’ Pruai [= porosz] Seregeknek ſzámok kiſsebb az Ellenségénél, ne eſsünk az iránt kétségbe, hogy meg-ne gyözhetnök
(1775 Geidler József ford.)
Az öſzve-foglaló kötöt akkor kell elé venni, a’ mikor a’ Seb igen mély, de hoſzſzú
(1782 Rácz Sámuel ford.Haeckel)
Olyan ember pedig nem fog akadni, a ki ne dolgozzék, amikor a munka kényelmes, könnyü, rövid és érdeme szerint jutalmazva lesz
(1898 Mezőfi Vilmos)
Jó, amikor nem kell Lelkét eladnia Darab száraz-kenyérért
(1936 Reményik Sándor)
Hogy legyek jó, amikor olyan nagy a drágaság?
(1957 Nemes Nagy Ágnes ford.Brecht)
7. (ksz-ként)
〈észlelést, érzékelést, gondolati tevékenységet kifejező igét tartalmazó főmondat mellékmondatában:〉 hogy éppen, amint éppen
igen vídúlva tekintném, A’ mikor a’ síkról térne akolba juhom
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
Pamutkay is önhöz készül, hallottam, amikor mondta
(1894 Mikszáth Kálmán)
Emlékszel, amikor elsőéves korunkban szűrővizsgálatot tartottunk Nógrádban?
(1963 Fehér Klára)
8.
〈alanyi mellékmondat hogy kötőszava helyett〉
[nem] kevésbé tettzik cſudálatosbnak; mint az; a’ mikor a’ Nemzetek Törvény Könyvébe elsbe az iratott beléje: hogy a’ magzatok ſzülöjökhez engedelmeſek légyenek
(1791 Aranka György)
nem tréfa az, a mikor ily múlt századokba való teremtmény, mint én vagyok, életében először a vasútra űl!
(1894 Pálffy Albert)
nagyon soká lesz az, amikor ő ismét hazajuthat
(1931 Sárközi György)
megtapasztaltam, milyen az, amikor a két kezemmel csinálok valamit
(1995 Magyar Hírlap)
9.
〈a főmondat elhagyásával, felkiáltásként〉
Tudom, hogy őrület remélni Beteges lázba’ is ilyet – De amikor szivünk a régi!
(1895 Makai Emil)
Hajh, amikor Ling herceg csónakába ültünk mi s az dühöngött, mint a kába
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Po Csü-ji)
biztosan eszedbe fog jutni: hej, amikor Micikével, meg Esztikével […] kóboroltunk a töltésen
(1956 Németh László²)
Vö. ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT. amikor · amikoron, amikorra; ÚMTsz.

Beállítások