aminő von nm 21C1 (ksz-ként) (kissé rég, vál)

1. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott minőségű, tulajdonságú 〈dolog v. személy〉’ ❖ Ojannak lenni gondolák a’ ki-terítött partékát, a’-min szavakkal árúltattak a’ locska kalmároktól (1786 Dugonics András 8116001, 24) | oly hatalomnál, a minő Anglia, a pártolásnak sok utja-módja van, s a kormány Ausztria javára bizonyosan mindent megtenne, a mit háboruba-keveredés nélkül csak megtehet (1859 Kossuth Lajos CD32) | a vándor nép, mely egy helyen rekedt, már ezzel is más – jobb vagy rosszabb – életre kéntelenedett, mint aminő vándorélete lehetett (1937 Ignotus 2045030, 11).

1a. (elliptikus szerkezetben, kül. jelzői utalószós főmondat mellékmondatában) ’ua.’ ❖ A’ biralkodó tehát a’ házaſságon-való meg-egyezéſek fell olly rendeléſeket téſzen, a’ minket […] leg-haſznoabbaknak itél lenni (1783 Elmélkedések a házasság állapotjában 7422001, 19) | egy ily gyzedelmes Vezérnek (a’- minnek lenni téged’ tapasztallak) karjai közé jutni, ki-mondhatatlan bóldogság (1798 Dugonics András 7087004, 80) | politikusok, költők, tudósok vitetik magukat a tömeggel, húznak neki olyan nótát, aminőt az parancsol (1862 Vajda János 8503084, 73) | [a gyermek a világtól] hasonló előjogokat vár majd, aminőkben otthon volt része (1965 György Júlia 1062001, 66).

2. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban kifejtett nagyságú, mértékű 〈dolog〉’ ❖ a minő veszély torkában sem az égő hajón, […] sem a tűzokádó cratere előtt nem voltam, olyan előtt állok most (1854 Jókai Mór C2244, 282) | Átilla! Átilla! te voltál a mi örömünk, aminő örömünk nem volt soha (1901 Gárdonyi Géza C1824, 354).

2a. (elliptikus szerkezetben, kül. jelzői utalószós főmondat mellékmondatában) ’ua.’ ❖ a’ fld gyomrából ollyan zugás hallatott, a’ min a’ távúlról kisütött ágyúnak homályos morgása ſzokott lenni (1808 Szekér Joákim 8435005, 34) | olyan kín nyilalt a térdemben, aminőt soha nem éreztem (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 321) | Egy-egy félig betaszított hatalmas kapuszárnyon át, aminők a majorokban vannak, ocsmány udvarok látszottak (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 114).

3. (hsz-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott mértékben, fokban, amennyire’ ❖ Oly tisztán kifolyt e szép ajakak között Minden gondolat, aminő Édessen petyeg el rólok az édes íz A forró ölelés alatt (1796 k. Fazekas Mihály 8138012, 45) | Bátyám […] mogorva szobatudóssá lőn, s a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor (1840 Nagy Ignác 8324005, 21) | a fölszabaduló nép majd éppen olyan kíméletlen lesz önökkel szemben, aminő kegyetlenek most önök véle szemben (1963–1964 Féja Géza 9138006, 207).

3a. ’〈ok v. magyarázat bevezetésére:〉 mivel annyira’ ❖ a’ tömlő a’ minő csak nagy, még a’ görbedezéseken is keresztülmegy (1835 Némethy József 8333010, 21) | már nem volt annyi pénze, hogy hazautazhatott volna; de a minő meggondolatlan ember volt, ezzel nem sokat törődött (1881 Beliczay Jónás C0908, 39).

J: amilyen.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

aminő vonantkozó névmás 21C1 (ksz-ként) (kissé rég, vál)
1. (mn-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott minőségű, tulajdonságú 〈dolog v. személy〉
Ojannak lenni gondolák a’ ki-terítött partékát, a’-min szavakkal árúltattak a’ locska kalmároktól
(1786 Dugonics András)
oly hatalomnál, a minő Anglia, a pártolásnak sok utja-módja van, s a kormány Ausztria javára bizonyosan mindent megtenne, a mit háboruba-keveredés nélkül csak megtehet
(1859 Kossuth Lajos)
a vándor nép, mely egy helyen rekedt, már ezzel is más – jobb vagy rosszabb – életre kéntelenedett, mint aminő vándorélete lehetett
(1937 Ignotus)
1a. (elliptikus szerkezetben, kül. jelzői utalószós főmondat mellékmondatában)
ua.
A’ biralkodó tehát a’ házaſságon-való meg-egyezéſek fell olly rendeléſeket téſzen, a’ minket […] leg-haſznoabbaknak itél lenni
(1783 Elmélkedések a házasság állapotjában)
egy ily gyzedelmes Vezérnek (a’- minnek lenni téged’ tapasztallak) karjai közé jutni, ki-mondhatatlan bóldogság
(1798 Dugonics András)
politikusok, költők, tudósok vitetik magukat a tömeggel, húznak neki olyan nótát, aminőt az parancsol
(1862 Vajda János)
[a gyermek a világtól] hasonló előjogokat vár majd, aminőkben otthon volt része
(1965 György Júlia)
2. (mn-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban kifejtett nagyságú, mértékű 〈dolog〉
a minő veszély torkában sem az égő hajón, […] sem a tűzokádó cratere előtt nem voltam, olyan előtt állok most
(1854 Jókai Mór)
Átilla! Átilla! te voltál a mi örömünk, aminő örömünk nem volt soha
(1901 Gárdonyi Géza)
2a. (elliptikus szerkezetben, kül. jelzői utalószós főmondat mellékmondatában)
ua.
a’ fld gyomrából ollyan zugás hallatott, a’ min a’ távúlról kisütött ágyúnak homályos morgása ſzokott lenni
(1808 Szekér Joákim)
olyan kín nyilalt a térdemben, aminőt soha nem éreztem
(1901 Gárdonyi Géza)
Egy-egy félig betaszított hatalmas kapuszárnyon át, aminők a majorokban vannak, ocsmány udvarok látszottak
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
3. (hsz-i értékben)
a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott mértékben, fokban, amennyire
Oly tisztán kifolyt e szép ajakak között Minden gondolat, aminő Édessen petyeg el rólok az édes íz A forró ölelés alatt
(1796 k. Fazekas Mihály)
Bátyám […] mogorva szobatudóssá lőn, s a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor
(1840 Nagy Ignác)
a fölszabaduló nép majd éppen olyan kíméletlen lesz önökkel szemben, aminő kegyetlenek most önök véle szemben
(1963–1964 Féja Géza)
3a.
〈ok v. magyarázat bevezetésére:〉 mivel annyira
a’ tömlő a’ minő csak nagy, még a’ görbedezéseken is keresztülmegy
(1835 Némethy József)
már nem volt annyi pénze, hogy hazautazhatott volna; de a minő meggondolatlan ember volt, ezzel nem sokat törődött
(1881 Beliczay Jónás)
J: amilyen
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások