analogikus mn 15A2 (Tud)

1. ’az analógia jelenségét, hasonlóságot, egyezést mutató’ ❖ Az analogia az egyes szavak alakján főleg akkor hoz létre változásokat, ha valamely szó az egyik analogikus csoportból egy másikba megy át (1895 Balassa József 8407008, 50) | Simonyi az analogikus jelenségeket két csoportba osztja: belső és külső analogiára (1895 Balassa József 8407008, 50) | [az írónak] meg kell találnia […] az analogikus pontot (1931 Turóczi-Trostler József CD10) | a dekoratív pompa és a nyakláncper analogikus volta (1973 Poszler György 1124004, 426).

2. ’az analógia, vagyis vmely szabály(szerűség) kiterjesztése, alkalmazása révén létrejött, ill. az analógia elvén működő’ ❖ Az olvasó a szöveget nem valami, általános’ megnyilvánulásaként kezeli, hanem analogikusan működteti (1982 Odorics Ferenc 2019010, 712) | [a finnugor nyelvekben] gyakori az analogikus hatás, egyes alakok elejtése és újakkal pótlása, sőt új kategóriák kifejlesztése is (1987 Balázs János² 1009006, 663).

3. ’az analógiát mint gondolkodási műveletet alkalmazó’ ❖ Ha a valóság ilyen élesen elkülönülő két szférára válik, akkor a lét nem állítható mindenről egyértelműen, hanem csak analogikusan (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 347) | analogikus dedukcióval (1995 Magyar Hírlap CD09) | A természettudományos érvelés analogikus felhasználása (1997 Orthmayr Imre 2047001, 16) | Az ön gondolkodása analogikus; a minden mindennel összefügg érzésére támaszkodik (1999 Magyar Hírlap CD09).

J: analógiás.

Vö. ÉKsz.; IdSz. analógiás, analogikus

analogikus melléknév 15A2 (Tud)
1.
az analógia jelenségét, hasonlóságot, egyezést mutató
Az analogia az egyes szavak alakján főleg akkor hoz létre változásokat, ha valamely szó az egyik analogikus csoportból egy másikba megy át
(1895 Balassa József)
Simonyi az analogikus jelenségeket két csoportba osztja: belső és külső analogiára
(1895 Balassa József)
[az írónak] meg kell találnia […] az analogikus pontot
(1931 Turóczi-Trostler József)
a dekoratív pompa és a nyakláncper analogikus volta
(1973 Poszler György)
2.
az analógia, vagyis vmely szabály(szerűség) kiterjesztése, alkalmazása révén létrejött, ill. az analógia elvén működő
Az olvasó a szöveget nem valami, általános’ megnyilvánulásaként kezeli, hanem analogikusan működteti
(1982 Odorics Ferenc)
[a finnugor nyelvekben] gyakori az analogikus hatás, egyes alakok elejtése és újakkal pótlása, sőt új kategóriák kifejlesztése is
(1987 Balázs János²)
3.
az analógiát mint gondolkodási műveletet alkalmazó
Ha a valóság ilyen élesen elkülönülő két szférára válik, akkor a lét nem állítható mindenről egyértelműen, hanem csak analogikusan
(1977 Gecse Gusztáv)
analogikus dedukcióval
(1995 Magyar Hírlap)
A természettudományos érvelés analogikus felhasználása
(1997 Orthmayr Imre)
Az ön gondolkodása analogikus; a minden mindennel összefügg érzésére támaszkodik
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.; IdSz. analógiás, analogikus

Beállítások