anapesztus fn 4A (jelzőként is) (Irodt)

’〈időmértékes verselésben:〉 két rövid és egy hosszú szótagból álló, emelkedő ritmusú versláb, ill. ennek versmértéke, ritmikai képlete’ ❖ Varjas Patriarcha irt Deákúl anapaestus mértékre (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 352) | [ha] a rövid szótagokat hosszúk váltják fel, mint a iambus, anapaestus stb. lábakban, a sor emelkedő (1870 Névy László 8334005, 91) | A háromszótagos anapesztus gyorsabb lüktetésre sarkallja az emelkedő sort (1959 Hegedüs Géza 9233027, 110) | [Petőfi versében] a sorkezdő spondeust anapesztusok követik (1991 Takács Etel 2036002, 301).

a. (rég) ’ilyen verslábakból álló verssor v. vers’ ❖ ha veszem Virgilius Márót, tudom, hogy ez hexameter; ha veszem Horátius Flaccust, tudom, hogy ez alcaicus, ez sapphicus, ez anapesztus; de mi az ördög ez a tiéd (1879 Jókai Mór CD18) | Az oly tiszta ügető anapaestusok, mint a Verseghy Lillája […], a mi nyelvünkön igen éles, igen rikító zenét adnak rímesen (1892 Négyesy László C3316, 276) | [Kisfaludy Károly] trocheusai és anapesztusai pompásan hangzottak fel lantján (1932 Pintér Jenő CD44).

J: lebegő.

Sz: anapesztusi, anapesztusos.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

anapesztus főnév 4A (jelzőként is) (Irodt)
〈időmértékes verselésben:〉 két rövid és egy hosszú szótagból álló, emelkedő ritmusú versláb, ill. ennek versmértéke, ritmikai képlete
Varjas Patriarcha irt Deákúl anapaestus mértékre
(1789 Kazinczy Ferenc)
[ha] a rövid szótagokat hosszúk váltják fel, mint a iambus, anapaestus stb.s a többi lábakban, a sor emelkedő
(1870 Névy László)
A háromszótagos anapesztus gyorsabb lüktetésre sarkallja az emelkedő sort
(1959 Hegedüs Géza)
[Petőfi versében] a sorkezdő spondeust anapesztusok követik
(1991 Takács Etel)
a. (rég)
ilyen verslábakból álló verssor v. vers
ha veszem Virgilius Márót, tudom, hogy ez hexameter; ha veszem Horátius Flaccust, tudom, hogy ez alcaicus, ez sapphicus, ez anapesztus; de mi az ördög ez a tiéd
(1879 Jókai Mór)
Az oly tiszta ügető anapaestusok, mint a Verseghy Lillája […], a mi nyelvünkön igen éles, igen rikító zenét adnak rímesen
(1892 Négyesy László)
[Kisfaludy Károly] trocheusai és anapesztusai pompásan hangzottak fel lantján
(1932 Pintér Jenő)
J: lebegő
Sz: anapesztusi, anapesztusos
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások