abbahagy ige 2a6

1. ts ’〈cselekvést, tevékenységet〉(vmennyi időre) megszakít’ ❖ Hadd abba. Figyelmetesen vigyázz. Láſſad, hogy meg-ne bánjad (1776 Klein Efraim 7182001, 252) | Bence, hogy meglássa e csuda esetet, Abbahagyva dolgát, az ólba sietett (1854 Arany János C0656, 290) | Nem babona biz az; hanem egészségi szabály, akkor hagyni abba az evést, ivást, mikor legjobban esik (1888 Jókai Mór CD18) | A puli a gazdája lábához állt s abba nem hagyta egy pillanatra a csikorgó csaholást (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 6) | rendbe téve magam fölkeresem a családomat. Ha befogadnak, náluk maradok, és folytatok mindent, ahol abbahagytam (1969 Konrád György 9351003, 209) | [a] túl korán önkényesen abbahagyott antibiotikum-szedés következménye (1998 Tények könyve CD37).

1a. ’〈szokás(szerű tevékenysége)t〉 nem folytat tovább, felhagy vmivel’ ❖ az Isten olly véggel látogattya ket, hogy k magokban ſzállyanak, bneiket gondolóra vegyék, és azokat abba hagyják (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252016, 1130) | [apósom] mesterségét abban hagyta, készpénzének kamataiból nyugodalmasabban élt (1858 Táncsics Mihály 8463002, 46) | egy mérges kritika hatására abbahagyta a versírást (1985 Borbándi Gyula 9811007, 147) | az anyai biztonság nélkül felnőtt fiúk gyakran hajlamosak az ivásra […]. De menyasszonyuk kedvéért – és védelme alatt – többnyire abbahagyják az ivást (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044005, 84).

2. (hat ragozású igealak tárgy n.) (kissé rég) ’megszűnik, abbamarad’ ❖ előtünteti ezen bántalom epileptikus jellegét az időnkint jelentkező és újra abbanhagyó stupor [= kábultság] (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267004, 188) | A zene végre abbahagyta s mi visszaültünk az asztalhoz (1931 Zsolt Béla 9807010, 195).

2a. (hat ragozású igealak tárgy n.) (rég, szépítő) ’meghal’ ❖ Nem tudják, monda, mit tselekszenek; és ezzel abba hagyta (1790 Földi Ferenc ford.–Campe C1757, 4).

Vö. CzF. abbanhagy; ÉrtSz.; TESz. hagy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

abbahagy ige 2a6
1. tárgyas
〈cselekvést, tevékenységet〉 (vmennyi időre) megszakít
Hadd abba. Figyelmetesen vigyázz. Láſſad, hogy meg-ne bánjad
(1776 Klein Efraim)
Bence, hogy meglássa e csuda esetet, Abbahagyva dolgát, az ólba sietett
(1854 Arany János)
Nem babona biz az; hanem egészségi szabály, akkor hagyni abba az evést, ivást, mikor legjobban esik
(1888 Jókai Mór)
A puli a gazdája lábához állt s abba nem hagyta egy pillanatra a csikorgó csaholást
(1932 Móricz Zsigmond)
rendbe téve magam fölkeresem a családomat. Ha befogadnak, náluk maradok, és folytatok mindent, ahol abbahagytam
(1969 Konrád György)
[a] túl korán önkényesen abbahagyott antibiotikum-szedés következménye
(1998 Tények könyve)
1a.
〈szokás(szerű tevékenysége)t〉 nem folytat tovább, felhagy vmivel
az Isten olly véggel látogattya ket, hogy k magokban ſzállyanak, bneiket gondolóra vegyék, és azokat abba hagyják
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
[apósom] mesterségét abban hagyta, készpénzének kamataiból nyugodalmasabban élt
(1858 Táncsics Mihály)
egy mérges kritika hatására abbahagyta a versírást
(1985 Borbándi Gyula)
az anyai biztonság nélkül felnőtt fiúk gyakran hajlamosak az ivásra […]. De menyasszonyuk kedvéért – és védelme alatt – többnyire abbahagyják az ivást
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
2. (hat ragozású igealak tárgy n.) (kissé rég)
megszűnik, abbamarad
előtünteti ezen bántalom epileptikus jellegét az időnkint jelentkező és újra abbanhagyó stupor [= kábultság]
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
A zene végre abbahagyta s mi visszaültünk az asztalhoz
(1931 Zsolt Béla)
2a. (hat ragozású igealak tárgy n.) (rég, szépítő)
meghal
Nem tudják, monda, mit tselekszenek; és ezzel abba hagyta
(1790 Földi Ferenc ford.Campe)
Vö. CzF. abbanhagy; ÉrtSz.; TESz. hagy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások