anticipáció fn 1A 

1. (vál) ’vmely később bekövetkező esemény megsejtése, ill. előrejelzése, (meg)jövendölése (utalás v. célzás formájában)’ ❖ Ma már megvan húsz éve, hogy […] könyvét megírta [ti. Wells], úgy hogy anticipációinak bizonyos mennyiségét ma már ellenőrizni lehet a beteljesedett tények alapján (1916 Nyugat CD10) | az 5-6 éves kislány nagyon fél, amikor először megy át egyedül a forgalmas úttesten. Félelmének két összetevője van. Az egyik a veszélyhelyzet felismerése, a másik pedig a menekülés kudarcának anticipációja (1973 Ranschburg Jenő 1130002, 81) | rendkívüli helyzeti és mozgási energia szunnyad minden címben: bármely mű titulusa kulcs, lévén a legelső anticipáció (1985 Lőrinczy Huba 2007027, 364) | [Karinthy] legmerészebb és legkeserűbb anticipációi 1930–1938 között látnak napvilágot (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. ’〈irodalmi műben:〉 vmely későbbi mozzanat sejtetése, előlegezése’ ❖ „Hogy Bánk leüljön a setét szövetség Gyász-asztalához, ahhoz nem csekélyebb, Mint bánki sértődés kívántatik.” Ezt a szerzői anticipatiót valóban helyes volt mellőzni, főkép azért, mert logikátlan: hiszen folytatása nincs, a benne foglalt fenyegetőzés nem teljesül (1930 Kárpáti Aurél CD10) | A részlet első és utolsó mondata közötti tartalmi és hangulati ellentét egyben anticipációja az egész cselekménynek, a hősök magatartásának, egymáshoz való viszonyának (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 301) | A sólyomkaland inkább szimbolikus jelentőségű: anticipációként értelmezhető, mely szerint a két asszony végleg meg fogja gyűlölni egymást (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Tud) ’vmely később igazolt elmélet, tétel igazságának előzetes felismerése, ill. alkalmazása’ ❖ Anticipáció […], megelőző ismeret, Epikurnál oly ismeret, mely egy még érzékeink elé nem került tárgyat ismertet meg velünk (1893 PallasLex. CD02) | [Medveczky Frigyes] az érzékszerveink embermértékűségéről szóló pascali példákban a 19. századi pszichofizikai elmélet anticipációját, legalábbis […] annak elővételezését látja (1995 Hell Judit CD30).

2a. (ritk) ’tapasztalatot megelőző(, veleszületett, ősi) tudás, ismeret’ ❖ Ha nem hordtam volna magamban anticipáció útján a világot, látó szemmel is vak maradtam volna, és minden kutatás és tapasztalás csak holt és hiábavaló fáradság lett volna (1942 Sík Sándor 9598010, 28).

3. (Jog) ’törvényes határidő előtt véghezvitt, jogi következményekkel járó cselekmény’ ❖ Anticipáció a jogi életben a törvényes határidő bekövetkezése előtt végbevitt jogi cselekmény (1911 RévaiNagyLex. C5697, 687).

3a. (Jog v. Ker) ’vmely pénzösszegnek az esedékesség időpontja előtti átadása, ill. maga az előlegezett összeg, előleg’ ❖ [a kormány] kéntelen volt papiros pénzt kibocsájtani, melly ily formán, csak mintegy anticipatiója és substitutuma [= helyettesítése] annak, amit a nemzetek a védelmökre folytatott háborura adni kötelesek lettek volna (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Barátom, aki meghalt […] annak nem kell anticipáció. Ön meghalt: ergo önnek nem kell több előlegezés (1886 Jókai Mór CD18) | Anticipáció a pénzügyben csak később esedékes jövedelmeknek előzetes felvétele. Anticipáció a kereskedelemben […] az az előleg, melyet a bizományos árukra ezek tulajdonosának ad (1893 PallasLex. CD02) | [a magyar rendek] Mária Terézia kedvéért elvállaltak ugyan kisebb rendi kölcsönöket, melyek nem voltak egyebek, mint a hadiadó anticipációi (1928 Szekfű Gyula CD42).

4. (Zene) ’vmely hang(sor), akkord, ritmus előzetes jelzése, bizonyos elemeinek tényleges megjelenését megelőző szerepeltetésével; előlegezés’ ❖ az I. fokú hangzatba beleszól a fisz, mint a következő domináns akkord része […]: E jelenség neve: előlegezés v. anticipáció (1928 Kesztler Lőrinc C2639, 279) | [a szinkópa] a normálistól eltérő metrikai és dinamikai tagolással jár. Harmóniai szempontból anticipációt vagy késleltetést […] jelent (1931 ZeneiLex. CD49).

Vö. SzT.; IdSz.