adóbérlő fn 1C (/Tört)

’az adóbeszedés jogát az államtól, uralkodótól bérbe vevő személy’ ❖ Néha a fináncz vagy adóbérlő nincsen menőkés kedvében, s kedvet kell a markába belegerjeszteni (1881 Kossuth Lajos CD32) | A kultúrát [az Alföldön] a tiszttartók és a tiszttartók barátai, a regále [= királyi felségjogból származó jövedelem], a vám-, az adóbérlők, a szaracén-zsidó üzletemberek és a falusi nótáriusok meg az uradalmi íródeákok képviselték (1936 Veres Péter 9771011, 20) | Az adóbérlő megvette egy-egy területen az adószedés jogát, azaz befizette az állam által előírt közadót, s utána csak rajta állt, hogy mennyivel nagyobb összeget hajt be az adózóktól (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

adóbérlő főnév 1C (/Tört)
az adóbeszedés jogát az államtól, uralkodótól bérbe vevő személy
Néha a fináncz vagy adóbérlő nincsen menőkés kedvében, s kedvet kell a markába belegerjeszteni
(1881 Kossuth Lajos)
A kultúrát [az Alföldön] a tiszttartók és a tiszttartók barátai, a regále [= királyi felségjogból származó jövedelem], a vám-, az adóbérlők, a szaracén-zsidó üzletemberek és a falusi nótáriusok meg az uradalmi íródeákok képviselték
(1936 Veres Péter)
Az adóbérlő megvette egy-egy területen az adószedés jogát, azaz befizette az állam által előírt közadót, s utána csak rajta állt, hogy mennyivel nagyobb összeget hajt be az adózóktól
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások