apadás fn 4A

1. ’az apad igével kifejezett folyamat, állapot’ ❖ A’ terméſzet-visgáló Olaſzok azt a’ viz munkájának tulajdoniták, melly ſok féle növöténynek ſzálkáit történetböl öſzve ſodrá, ’s apadáſa után a’ föld ſzinén hagyá (1783 Molnár János 7445004, 292).

2. ’folyó v. állóvíz mennyiségének csökkenése, ill. szintjének süllyedése’ ❖ Egyſzer Bárkábúl Hollót, két ízbe Galambot Külde-ki, hogy látná viz apadása jelét (1786 Nagy János¹ 7235001, 25) | [A hód] lakása a’ fáknak gyökerei közt úgy van, hogy abban fellyebb alább ſzálhasson, a’ mint az áradás vagy apadás kivánja (1795 Gáti István 7116006, 235) | A zuriczhi tónak fenekén, az 1853–54-i rendkivüli apadások következtében, rendesen elhelyezett, s mélyen a földbe vert czölöpök fedeztettek fel (1864 Rónay Jácint 8396005, 256) | Az elmúlt 12 órában bekövetkezett 8 centiméteres apadás némi derűlátásra ad okot, de még nem múlt el a veszélye annak, hogy az átázott töltések nem bírják tovább a rájuk nehezedő nyomást, s a víz a gátat áttörve a kiürített városra ömlik (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’az évnek az az időszaka, amikor a folyó vízállása csökken’ ❖ Vízállásos helyre úgy kell vetni mint felljebb láttuk, apadáskor, szántásba vagy kapa, vagy tsak egy jó vasborona után (1805 Pethe Ferenc 8364020, 650) | Pozsonytul szinte Gönyőig pedig annyi és olly rövid a sok „Jobbra és Balra”, hogy kivált apadáskor illy hosszuságu test [ti. a gőzhajóké] könnyen kelepczébe juthatnak (1835 Széchenyi István CD1501).

2b. (rég, nyj) ’az áradás visszavonultával az ártéren kialakult száraz terület’ ❖ Béka sem sok lészen az apadásokban (1884–1885 Peleskei nótárius naptára C3463, XVI).

2c. (rég) ’a tenger vizének visszahúzódása az árapály során; apály’ ❖ Mindennap kétſzer tapaſztaltatik [a tenger] felpuffadni, és annyiſzor leapadni. Ez a’ különös tünemény tenger járásnak, vagy áradásnak, dagadásnak, és apadásnak ſzokott neveztetni (1809 Varga Márton 8510005, 148) | Turenne … várta, hogy a tenger apadni kezdjen; tudta, hogy apadáskor az ellenség jobb oldala támaszától lesz megfosztva (1895 Bárczay Oszkár C0793, 323).

3. (Szőlő) ’〈hordóban tárolt folyadéknál, kül. bornál〉 mennyiségi csökkenés, ill. ennek mértéke, nagysága’ ❖ Az apadás meggátlására a hordókat firnisszel szokták bekenni; igaz ugyan, hogy a bekent hordók tisztábbak maradnak, s az apadás is majdnem teljesen megszünik, de a bekent hordóban csak nagyon lassan érik az ujbor, miért is ezek csak kész óborok eltartására használhatók előnynyel (1895 PallasLex. CD02).

3a. (Ker, Mezőg) ’〈egyes áruknál, kül. (szemes) terményeknél〉 beszáradás miatt bekövetkező súlyveszteség, ill. ennek mértéke, nagysága; káló’ ❖ [a hajókon vesztegzár alatt] az áruknál bekövetkezett romlás és apadás (1893 PallasLex. CD02) | Az apadás mértéke a terménytől a termési év nedvességétől és a raktárhelyiség szellőzöttségétől illetve páratartalmától függ (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 229).

Fr: tej, tenger.

ÖU: el~, ki~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

apadás főnév 4A
1.
az apad igével kifejezett folyamat, állapot
A’ terméſzet-visgáló Olaſzok azt a’ viz munkájának tulajdoniták, melly ſok féle növöténynek ſzálkáit történetböl öſzve ſodrá, ’s apadáſa után a’ föld ſzinén hagyá
(1783 Molnár János)
2.
folyó v. állóvíz mennyiségének csökkenése, ill. szintjének süllyedése
Egyſzer Bárkábúl Hollót, két ízbe Galambot Külde-ki, hogy látná viz apadása jelét
(1786 Nagy János¹)
[A hód] lakása a’ fáknak gyökerei közt úgy van, hogy abban fellyebb alább ſzálhasson, a’ mint az áradás vagy apadás kivánja
(1795 Gáti István)
A zuriczhi tónak fenekén, az 1853–54-i rendkivüli apadások következtében, rendesen elhelyezett, s mélyen a földbe vert czölöpök fedeztettek fel
(1864 Rónay Jácint)
Az elmúlt 12 órában bekövetkezett 8 centiméteres apadás némi derűlátásra ad okot, de még nem múlt el a veszélye annak, hogy az átázott töltések nem bírják tovább a rájuk nehezedő nyomást, s a víz a gátat áttörve a kiürített városra ömlik
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
az évnek az az időszaka, amikor a folyó vízállása csökken
Vízállásos helyre úgy kell vetni mint felljebb láttuk, apadáskor, szántásba vagy kapa, vagy tsak egy jó vasborona után
(1805 Pethe Ferenc)
Pozsonytul szinte Gönyőig pedig annyi és olly rövid a sok „Jobbra és Balra”, hogy kivált apadáskor illy hosszuságu test [ti. a gőzhajóké] könnyen kelepczébe juthatnak
(1835 Széchenyi István)
2b. (rég, nyj)
az áradás visszavonultával az ártéren kialakult száraz terület
Béka sem sok lészen az apadásokban
(1884–1885 Peleskei nótárius naptára)
2c. (rég)
a tenger vizének visszahúzódása az árapály során; apály
Mindennap kétſzer tapaſztaltatik [a tenger] felpuffadni, és annyiſzor leapadni. Ez a’ különös tünemény tenger járásnak, vagy áradásnak, dagadásnak, és apadásnak ſzokott neveztetni
(1809 Varga Márton)
Turenne … várta, hogy a tenger apadni kezdjen; tudta, hogy apadáskor az ellenség jobb oldala támaszától lesz megfosztva
(1895 Bárczay Oszkár)
3. (Szőlő)
〈hordóban tárolt folyadéknál, kül. bornál〉 mennyiségi csökkenés, ill. ennek mértéke, nagysága
Az apadás meggátlására a hordókat firnisszel szokták bekenni; igaz ugyan, hogy a bekent hordók tisztábbak maradnak, s az apadás is majdnem teljesen megszünik, de a bekent hordóban csak nagyon lassan érik az ujbor, miért is ezek csak kész óborok eltartására használhatók előnynyel
(1895 PallasLex.)
3a. (Ker, Mezőg)
〈egyes áruknál, kül. (szemes) terményeknél〉 beszáradás miatt bekövetkező súlyveszteség, ill. ennek mértéke, nagysága; káló
[a hajókon vesztegzár alatt] az áruknál bekövetkezett romlás és apadás
(1893 PallasLex.)
Az apadás mértéke a terménytől a termési év nedvességétől és a raktárhelyiség szellőzöttségétől illetve páratartalmától függ
(1926 TolnaiÚjLex.)
Fr: tej, tenger
ÖU: elapadás, kiapadás, megapadás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások