apokrif mn és fn 3A
I. mn
1. (Tud) ’a zsidó, ill. a keresztény bibliai kánonból, valamint (tévedései v. eretnek nézetei miatt) a liturgikus használatból kizárt, ismeretlen v. téves szerzői adatokkal nyilvántartott 〈mű, irat, irodalom〉’ ❖ Tóbiás könyve apocryph! (1886 Jókai Mór C2312, 208) | a Biblián kívüli, apokrif hagyomány (1942 Várkonyi Nándor 9758004, 506) | Az úgynevezett zsidó apokrif iratok, amelyek rendkívül népszerűek voltak mind a zsidók, mind pedig a keresztények között, […] minden bizonnyal az esszénusok körében keletkeztek (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 23) | az Acta Pilati [= Pilátus cselekedetei] nevű apokrif evangélium (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
1a. (Tud) ’ilyen mű szerzőjeként számon tartott 〈személy〉’ ❖ akad apokrif szerző, aki 12 évvel számol [ti. mikor a Jézus feltámadása és mennybemenetele között eltelt időről ír] (1989 HaagLex. ford. CD1208).
1b. (Tud) ’a liturgikus felolvasásból kizárt, magánhasználatra javasolt, ill. ott megtűrt vallásos 〈szöveg〉’ ❖ apokrif imák (1974 Dömötör Tekla 1039003, 175) | A mohácsi vészig nem volt magyar nyelvű irodalom Magyarországon. Vallásos költemények, apokrif szövegek ugyan voltak, de világiasnak mondható magyar irodalom nem létezett (1991 Csoóri Sándor 9090056, 241).
1c. (Tud) ’a szentek jegyzékébe hivatalosan fel nem vett, nem kanonizált 〈személy〉’ ❖ [Lucának] kettős arculata van: a katolikus egyház (ma már apokrif) szentje, s ugyanakkor boszorkányos nőalak is (1981 Dömötör Tekla 1039006, 99).
2. (Irodt is) ’kétes v. vitatott eredetű, ill. vmely ismert szerző nevén hamisított 〈szöveg, mű〉’ ❖ [a marsall] mesterségesen elterjeszté a nép rétegében, hogy az a Thiers-féle manifesztum apokrif… tiszta, merő koholmány (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | az a hír bujkált az írók között, hogy a Törökországi Leveleskönyv apokrif munka. Toldy Ferenc szavai szerint: „Baráti körben e levelek valódisága kétségbe vonatott” (1931 Pintér Jenő CD44) | Így lett belőle [ti. a titokból] komor világi legenda, melyből boros éjszakák végén itt-ott a Monarchiában kiszivárgott egy apokrif részlet (1969 Domahidy András 1036005, 166).
3. (vál) ’nem elfogadott, nem hiteles, nem valódi, ill. látszólagos 〈dolog, jelenség stb.〉’ ❖ Rakovszky képviselő úr a gödöllői szerződést hozza újra elő, ami apokrif dolog; hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a külföldi sajtóban a gödöllői szerződésről és megegyezésről voltak annakidején hírek elterjedve (1921 Bethlen István 9055002, 203) | a szabadságharcos Tüköryt egy testvérnemzet vette föl pantheonjába – akárcsak Sebastian bácsit a budai helyi monda a magyar szabadságharc apokrif hősei közé (1939 Hankiss János 9224001, 17) | A Sátántangó tehát reális látomás egy apokrif (nem hiteles, elhagyatott) tájról, a fulladás előtti Földről (1985 Balassa Péter 1008005, 200).
II. fn
1. (rendsz. tbsz-ban) (Tud) ’a bibliai kánonból és a liturgikus használatból kizárt, ismeretlen v. téves szerzői adatokkal nyilvántartott mű, irat’ ❖ Valódi eszményképe volt a bibliai apokrifok Lilitjének (1875 Jókai Mór CD18) | E mondai hagyományt balkáni eretnekségek, főleg a bogumilizmus, továbbá bibliai apokrifok, azaz bibliai történetekből kisarjadzó mondák, legendák is színezték (1968 Bálint Sándor 9022002, 132) | a kanonizálás folyamatában az iratok egységes és végleges szövegét kellett megállapítani, az apokrifok esetében pedig bizonyítani azt, hogy szemléletük nem az egyház, hanem valamely eretnek irányzat nézeteit tükrözi (2000 Horváth Pál² CD17).
2. ’kétes eredetű, ill. vmely ismert szerző nevén hamisított szöveg, mű’ ❖ [A főúr] tudta, hogy mi az igazi ritkaság, mi az incunabulum [= ősnyomtatvány], mi a kópia, mi az apokrif? Nem hagyta rászedetni magát a könyvgyűjtő szenvedélyénél fogva (1884 Jókai Mór CD18).
3. (tulajdonnévi előtagú összetételekben) (sajtó) ’nem megbízható forrásból származó, kétes eredetűnek tartott mű’ ❖ ez az eset, ha a torgyáni leleplezés szellemében vizsgáljuk, egy Torgyán-apokrif modorában így is összefoglalható (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a Cím nélküli darab] nem más, mint az általában Platonovként játszott Csehov-apokrif (2000 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.