apróz ige 4a

1. ts (kissé rég) ’kis darabokra vág, aprít, tör’ ❖ a’ Hernyó […] porrá tudja a’ fzfa levelét aprózni (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 617) | A társaság egy része fát aprózott, másik rőzsét szedett (1856 Szigeti József 8445003, 71) | egy halom czukrot kellett aprózni (1865 Bartalus István C0849, 65) | követ fejtettek, és somnyelű kalapácsokkal aprózták (1913 Réti Ödön CD10) | a szakács bárddal aprózza a húst (1923 Kosztolányi Dezső CD10).

2. ts ’〈vmely egészet〉 részekre tagol, oszt’ ❖ felcsillogott asszonyi életük minden szépsége és szomorúsága: a percekre aprózott élet befejezetlensége (1912 F. Kernách Ilona CD10) | Shakespeare éppoly tüneményes intuícióval, mint biztos tudatossággal jelenetekre aprózta a művet [ti. az Antonius és Cleopátrát] (1935 Hevesi Sándor 9247003, 79) | egy-két hektárnyi tulajdonrészekre apróztak […] erdőket (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. ts (tárgy n. is) ’〈kül. mozgást〉 kisebb, rövidebb(, egymást gyorsan követő) mozzanatokban végez’ ❖ a’ falukból bé jött szürös és botskoros pór nép is járta aprózva a’ magyar tántzot (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 269) | Hordjátok ki a társalgószoba bútorait; ott lesz a tánc. Meg is kezdte aztán maga Königgrätz apó, öregesen aprózva Szlimóczkynéval (1897 Mikszáth Kálmán 8312009, 221) | Ideges gyorsasággal aprózta lépteit (1922 Babits Mihály 9014126, 51) | A lélekzet néha mély, nyugodt, néha izgatottan aprózott, de sohasem fullad el (1936 Radnóti Miklós CD10) | aprózva, élesen nevetett (1944 Babay József 9013001, 146).

2b. ts ’〈kül. zenében, táncban ütemet〉 kisebb egységekre tagol’ ❖ muzsikáik gerince a […] monoton, változatlan tempójú négy-negyedes táncütem, amelyet persze ízekre apróz a fúvóhangszerek ördögi ritmusjátéka (1925 Lányi Viktor CD10) | a hosszas kitartott és aprózott ütemek törvényszerűen váltják egymást (1940 Kádár Erzsébet CD10).

2c. (hat ragozású igealak tárgy n.) ’gyors táncot jár’ ❖ [Pengő Lacinak] olyan kedve szottyant, hogy kabátját levetve, ott aprózta inarogyásig a cigány előtt (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | A szoba legközepén a vőlegény rakja, aprózza lélekszakadtig (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 73).

3. ts (tárgy n. is) (ritk) ’részletez(ve bemutat)’ ❖ [a rövid költői elbeszélés] kerüli mind a krónika, mind a leirás aprózó részleteit (1877 Greguss Ágost C1906, 9) | [Sikabonyi] inkább apróz, de nem elemez (1911 Babits Mihály C0701, 39) | A tótocska tanítót, diák után leskelődő tanárt, egy-egy elnyűtt vidéki asszonyt a fanyar epikus részletes igazságával apróz elevenné [Móricz] (1926 Németh László² 9485028, 68) | úgy mondta el […], körülményesen, aprózva, mint egy izgalmas vadászatot (1928 Dallos Sándor CD10).

Ö: el~, fel~, szét~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. apró; ÉKsz.

apróz ige 4a
1. tárgyas (kissé rég)
kis darabokra vág, aprít, tör
a’ Hernyó […] porrá tudja a’ fzfa levelét aprózni
(1793 Segesvári István ford.Derham)
A társaság egy része fát aprózott, másik rőzsét szedett
(1856 Szigeti József)
egy halom czukrot kellett aprózni
(1865 Bartalus István)
követ fejtettek, és somnyelű kalapácsokkal aprózták
(1913 Réti Ödön)
a szakács bárddal aprózza a húst
(1923 Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas
〈vmely egészet〉 részekre tagol, oszt
felcsillogott asszonyi életük minden szépsége és szomorúsága: a percekre aprózott élet befejezetlensége
(1912 F. Kernách Ilona)
Shakespeare éppoly tüneményes intuícióval, mint biztos tudatossággal jelenetekre aprózta a művet [ti. az Antonius és Cleopátrát]
(1935 Hevesi Sándor)
egy-két hektárnyi tulajdonrészekre apróztak […] erdőket
(1996 Magyar Hírlap)
2a. tárgyas (tárgy n. is)
〈kül. mozgást〉 kisebb, rövidebb(, egymást gyorsan követő) mozzanatokban végez
a’ falukból bé jött szürös és botskoros pór nép is járta aprózva a’ magyar tántzot
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Hordjátok ki a társalgószoba bútorait; ott lesz a tánc. Meg is kezdte aztán maga Königgrätz apó, öregesen aprózva Szlimóczkynéval
(1897 Mikszáth Kálmán)
Ideges gyorsasággal aprózta lépteit
(1922 Babits Mihály)
A lélekzet néha mély, nyugodt, néha izgatottan aprózott, de sohasem fullad el
(1936 Radnóti Miklós)
aprózva, élesen nevetett
(1944 Babay József)
2b. tárgyas
〈kül. zenében, táncban ütemet〉 kisebb egységekre tagol
muzsikáik gerince a […] monoton, változatlan tempójú négy-negyedes táncütem, amelyet persze ízekre apróz a fúvóhangszerek ördögi ritmusjátéka
(1925 Lányi Viktor)
a hosszas kitartott és aprózott ütemek törvényszerűen váltják egymást
(1940 Kádár Erzsébet)
2c. (hat ragozású igealak tárgy n.)
gyors táncot jár
[Pengő Lacinak] olyan kedve szottyant, hogy kabátját levetve, ott aprózta inarogyásig a cigány előtt
(1897 Mikszáth Kálmán)
A szoba legközepén a vőlegény rakja, aprózza lélekszakadtig
(1900 Mikszáth Kálmán)
3. tárgyas (tárgy n. is) (ritk)
részletez(ve bemutat)
[a rövid költői elbeszélés] kerüli mind a krónika, mind a leirás aprózó részleteit
(1877 Greguss Ágost)
[Sikabonyi] inkább apróz, de nem elemez
(1911 Babits Mihály)
A tótocska tanítót, diák után leskelődő tanárt, egy-egy elnyűtt vidéki asszonyt a fanyar epikus részletes igazságával apróz elevenné [Móricz]
(1926 Németh László²)
úgy mondta el […], körülményesen, aprózva, mint egy izgalmas vadászatot
(1928 Dallos Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. apró; ÉKsz.

Beállítások