adoma fn 6A

(élőszóban terjedő,) mulatságos, csattanóval végződő rövid történet’ ❖ az anekdota vagyis mint én magyaritom: adoma, jár ismert nem ismert egyének, megtörtént, nem történt, de megtörténhetett dolgok felől (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 447) | a sokszor hallott adomák is új varázst kapnak, ha másoknak meséljük el (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 117) | Minden irodalmi élet, írói társaság, újságszerkesztőség körül rengeteg adoma, legenda kering: ezek is hozzátartoznak egy korszak, egy művelődéstörténeti terület életéhez (1972 Pomogáts Béla 2021026, 940).

ÖE: ~kincs, ~kör.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

adoma főnév 6A
(élőszóban terjedő,) mulatságos, csattanóval végződő rövid történet
az anekdota vagyis mint én magyaritom: adoma, jár ismert nem ismert egyének, megtörtént, nem történt, de megtörténhetett dolgok felől
(1851 Magyar közmondások könyve)
a sokszor hallott adomák is új varázst kapnak, ha másoknak meséljük el
(1933 Kosztolányi Dezső)
Minden irodalmi élet, írói társaság, újságszerkesztőség körül rengeteg adoma, legenda kering: ezek is hozzátartoznak egy korszak, egy művelődéstörténeti terület életéhez
(1972 Pomogáts Béla)
ÖE: adomakincs, adomakör
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások