áradás fn 4A

1. ’az árad igével kifejezett folyamat, állapot’ ❖ Akár melly nagy légyen Vágnak áradása (1787 Gvadányi József C1939, 13).

2. ’folyó- v. állóvíz mennyiségének növekedése, szintjének emelkedése’ ❖ [a hód] lakása a’ fáknak gyökerei közt úgy van, hogy abban fellyebb alább ſzálhasson, a’ mint az áradás vagy apadás kivánja (1795 Gáti István 7116006, 235) | az áradás […] elérte a maximumot (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 7) | a széles meder hogy megtelt, mikor jött az áradás! (1947 Szabó Lőrinc 9629093, 21).

2a. ’az a jelenség, hogy valamely folyóvíz kilép a medréből, ill. az a víz, amely így nagyobb száraz területet elönt’ ❖ az áradás ollyan nagy vólt, hogy a’ menetel közben kilentzſzer-is, tízſzer-is, az el-merülésnek közepében forgottanak (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunian 7353007, 177) | a pesti áradás (1840 Vörösmarty Mihály C4538, 368) | A folytonos áradások is mindegyre visszavetették a két város [ti. Pest és Buda] fejlődését (1928 Szekfű Gyula CD42) | az áradás legalább 50 házat megrongált és 10-et elpusztított (1960 Hétfői Hírek máj. 30. C4763, 5).

2b. (-val raggal határozószerűen) (rég) ’bőven, özönnel 〈folyik vmi〉’ ❖ Folyó-viz meg-indúl ſzörnyü áradáal (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 7) | A’ vér, melly a’ városnak uttſzáin ezen napokban végig folyt, olly áradáal ment, hogy a’ nagy zápor-után támadott patakhoz haſonlónak láttatnék lenni (1794 Molnár János 7445008, 49).

3. ’embertömeg mozgása (és letelepedése)’ ❖ két folyamat húzódik végig a történelmen: az áradás keletről nyugat felé és a másik – délről észak irányában (1918 Boross László CD10) | [a] bánság jó részét elborította az oláh áradás (1941 Magyar művelődéstörténet CD43).

4. (egysz-ban) (vál) ’szellemi sodrás, magával ragadó lendület’ ❖ Oly sok a mondanivaló, oly boldog áradással, […] törnek elő a mondatok, hogy megformálásukra, rendezgetésre, csiszolásra nem jut idő (1917 Tóth Árpád CD10) | [Kosztolányinak] ez a kis tanulmánya is magával ragadja széles, de mégis sebes áradásával az olvasót (1937 József Attila 2045025, 91) | Kimeríthetetlennek bizonyul [Vajda János] hasonlító, metaforisztikus képzelete, amelyben magyar népi íz, reneszánsz áradás, modern istenítés és kort jelző tudományos hasonlatok egyetlen dicshimnusszá ötvöződnek össze (1972 Gergely Gergely 2018005, 362).

5. (vál) ’heves érzelem, indulat (erőteljes megnyilvánulása)’ ❖ forró áradást érzett magában, amíg nézte az ébredező tájat (1939 Zsigray Julianna 9804002, 49) | akárha forró áradás öntené el az agyam (1986 Nádas Péter 9466003, 203) | [Krausz] nem tudott úrrá lenni az emocionális áradáson: az indulat minduntalan túllépett és kívül rekedt a formán (1992 Szilágyi Márton² 2016036, 431).

J: ár².

Fr: tenger.

ÖU: be~, el~, fény~, információ~, ki~, körül~, meg~, nép~, szét~, tenger~, túl~, víz~.

ÖE: ~kör.

Sz: áradási, áradásos, áradású.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ár²; ÉKsz.; SzT.

áradás főnév 4A
1.
az árad igével kifejezett folyamat, állapot
Akár melly nagy légyen Vágnak áradása
(1787 Gvadányi József)
2.
folyó- v. állóvíz mennyiségének növekedése, szintjének emelkedése
[a hód] lakása a’ fáknak gyökerei közt úgy van, hogy abban fellyebb alább ſzálhasson, a’ mint az áradás vagy apadás kivánja
(1795 Gáti István)
az áradás […] elérte a maximumot
(1902 Budapesti Hírlap)
a széles meder hogy megtelt, mikor jött az áradás!
(1947 Szabó Lőrinc)
2a.
az a jelenség, hogy valamely folyóvíz kilép a medréből, ill. az a víz, amely így nagyobb száraz területet elönt
az áradás ollyan nagy vólt, hogy a’ menetel közben kilentzſzer-is, tízſzer-is, az el-merülésnek közepében forgottanak
(1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.Bunian)
a pesti áradás
(1840 Vörösmarty Mihály)
A folytonos áradások is mindegyre visszavetették a két város [ti. Pest és Buda] fejlődését
(1928 Szekfű Gyula)
az áradás legalább 50 házat megrongált és 10-et elpusztított
(1960 Hétfői Hírek máj. 30.)
2b. (-val raggal határozószerűen) (rég)
bőven, özönnel 〈folyik vmi〉
Folyó-viz meg-indúl ſzörnyü áradáal
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
A’ vér, melly a’ városnak uttſzáin ezen napokban végig folyt, olly áradáal ment, hogy a’ nagy zápor-után támadott patakhoz haſonlónak láttatnék lenni
(1794 Molnár János)
3.
embertömeg mozgása (és letelepedése)
két folyamat húzódik végig a történelmen: az áradás keletről nyugat felé és a másik – délről észak irányában
(1918 Boross László)
[a] bánság jó részét elborította az oláh áradás
(1941 Magyar művelődéstörténet)
4. (egysz-ban) (vál)
szellemi sodrás, magával ragadó lendület
Oly sok a mondanivaló, oly boldog áradással, […] törnek elő a mondatok, hogy megformálásukra, rendezgetésre, csiszolásra nem jut idő
(1917 Tóth Árpád)
[Kosztolányinak] ez a kis tanulmánya is magával ragadja széles, de mégis sebes áradásával az olvasót
(1937 József Attila)
Kimeríthetetlennek bizonyul [Vajda János] hasonlító, metaforisztikus képzelete, amelyben magyar népi íz, reneszánsz áradás, modern istenítés és kort jelző tudományos hasonlatok egyetlen dicshimnusszá ötvöződnek össze
(1972 Gergely Gergely)
5. (vál)
heves érzelem, indulat (erőteljes megnyilvánulása)
forró áradást érzett magában, amíg nézte az ébredező tájat
(1939 Zsigray Julianna)
akárha forró áradás öntené el az agyam
(1986 Nádas Péter)
[Krausz] nem tudott úrrá lenni az emocionális áradáson: az indulat minduntalan túllépett és kívül rekedt a formán
(1992 Szilágyi Márton²)
J: ár²
Fr: tenger
ÖU: beáradás, eláradás, fényáradás, információáradás, kiáradás, körüláradás, megáradás, népáradás, szétáradás, tengeráradás, túláradás, vízáradás
ÖE: áradáskör
Sz: áradási, áradásos, áradású
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ár²; ÉKsz.; SzT.

Beállítások