arabsz (3A) l. arabs

arabs mn és fn  arabsz

I. mn 13A

1. (rég) ’az arab 〈nép (egy csoportja)〉’ ❖ Az Arabs Nemzet által a’ gyapottból készült papiros terjedett-el (1829 Döbrentei Gábor 8112009, 24) | az arabs nép csakhamar élénk szellemi életre ébredt (1872 Barátfülek naptára C0786, 86) | Mohammed vallást és birodalmat alapít és uj lelket önt az elzüllött arabs törzsekbe (1894 PallasLex. CD02).

1a. (rég) ’e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Az Arabs Medicusok […] a’ vad-húsról roszszúl itélnek (1787 Mátyus István C3069, 104) | az arabs Avicenna (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 72) | aki arabs varázslóktól tanult (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 76) | Tangerben láttam arabs nőket hazai viseletükben (1918 Színi Gyula ford. CD10).

2. (rég)(főként) arabok által lakott, uralt 〈föld, terület〉’ ❖ a’ persa és arabs tengeröblökön uralkodó [szelek] (1845 Palkovics Antal 8350004, 119) | miféle kormánybiztosok lehettek abban az arabs országban (1867 Jókai Mór CD18) | Arabs földön a kereszténység soha sem vert gyökeret (1903 Prohászka Ottokár 1125019, 33).

2a. ’itt kitenyésztett 〈lófajta〉, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ az Arabs lovak eltt, más féle akármelly lovak, el-nem ſzaladhatván (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller 7252001, 91) | a’ gazdagabbak ’s míveltebbek arabs csődörökkel újjították ’s szépítették lovaik’ fajjait (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 18) | Száz arabs lovat hajtok érte az udvarodra (1889 Mikszáth Kálmán 8312256, 40) | Állt a fehér arabs kanca, várt (1973 Nagy László² 9473098, 79) arabs telivér ’olyan 〈lófajta〉, melynek egyedei kizárólag ilyen lovaktól származnak, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ A méntelepek lóanyaga legnagyobbrészt angol félvér lovakból áll, […] legkevesebb közöttük az arabs telivér (1911 RévaiNagyLex. C5697, 388) | A mének egytől-egyig arabs telivérek voltak (1948 Mérei Gyula C3081) | hüledeztem az emberek ostobaságán: az úgynevezett arabs telivér egy 20 éves moldvai ló (1978 Jékely Zoltán ford. CD1502).

2b. (rég) ’itt termesztett, ill. előállított 〈növény(fajta) v. termék〉’ ❖ A tengeri kereskedésnek tárgyai voltak: arabs tömjén, indus illatszerek, ébenfa, drágakövek, indus és persa gyöngyök (1895 PallasLex. CD02) arabs bab ’kávébab’ ❖ Arabs babnak levével magokat Enyhíték (1795 Gvadányi József C1942, 91) arabs gumi ’gumiarábikum’ ❖ Végy tizenkét itze ſert; Tégy belé […] egy font és nyoltz lót [= lat] Arabs Gummit (1806 Gyarmati Gábor 8166005, 146).

3. (rég) ’arab 〈nyelv〉, ill. arab nyelvű 〈szó〉’ ❖ ’Sido, Arabs, és Kaldeai nyelven (1784 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón 7331001, 9) | Giaur, Arabs ſzó, ’s jelent Hitetlent (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419011, 376) | Alkali, arabs szó, egy f neve (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 5) | [Coeleſtinus Barát] Kempiſt Arabs nyelvre fordította (1795 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228010, 335) | a’ régi Literatúrának legremekebb darabjai árábs fordításban meglégyenek (1821 Hasznos Mulatságok C0184, 43) | Amulét (az arabs hamalet szóból, ami függőt, függeléket jelent), babonás eszköz (1893 PallasLex. CD02).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (rég) ’arab nyelven’ ❖ Nem értek én Arabsúl! (1793 Hatvani István² ford.–Holberg 7136005, 38) | A karzaton […] felhangzott az előima arabsúl, mert a mohamedán hit egyházi általános nyelve ez (1885 Vadnay Károly C3609, 217).

3b. (rég) ’az arab nyelv lejegyzésére való 〈írás〉’ ❖ a’ b betnél pedig Arabs írások (1799 Magyar Hírmondó 7444178, 782) | Rozáli megfogta bátran az ezüsttel kivert, arabs írással cifrázott karabélyt (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 99).

3c. (rég) ’arab nyelven írott 〈mű〉’ ❖  Kairóban egy Arabs újságot fog ki-adatni (1801 Molnár János 7445025, 185) | egy Kanaáni Pogány Poëta’ Arabs Verseit […] zsidóúl által irja a’ maga’ Könyvébe (1817 Pálóczi Horváth Ádám 7257025, V) | mint arabs források nevezik őket (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

4. (rég) ’az arab kultúrában létrejött 〈művészet, tudomány stb.〉’ ❖ A’ Máronitáknak ſzép Arabs Typográphiájok-is vagyon (1794 Parnasszusi időtöltés 7036014, 92) | [Adélard] az arabs filozofiát Európában terjesztette (1893 PallasLex. CD02).

4a. arabs szám (kissé rég) ’arab szám’ ❖ miért ne lehetne változtatni a nyomorult hitvány arabs számokon (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [a hangszereken az ujjtartás rendjét] arabs számokkal jelölik (1930–1931 ZeneiLex. CD49).

4b. (rég) ’e népre jellemző, náluk szokásos’ ❖ a kalapot legjobb arabs módra fehérrel borítani, hogy a napsugarak még inkább lepattanjanak róla (1885 Wohl Janka 8529003, 125) | a kövekről kitünt, hogy lapos födelü arabs házak (1893 Sebők Zsigmond C3717, 47).

II. fn 3A (rég)

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’az arab nép (egy csoportja)’ ❖ Czirus […] a’ Sirusokat pedig, Aſſiriusokat, Arabſokat […] meg-hódoltatta (1784 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón 7331001, 6) | az Arabsok azt itélik fellök [ti. a mamelokokról], hogy Mahomet törvényével nem igen törödnek (1802 Molnár János 7445027, 31) | A függetlenségiek olyanok, mint a nomád arabsok (1886 Mikszáth Kálmán C3122, 135).

1a. (rendsz. ne-vel) ’arab személy, kül. férfi’ ❖ Hégiág, monda az Arabs, nem ember (1789 Elmés anekdoták ford. 7008009, 179) | Az arabs továbmenésre ösztönzé utazónkat (1834 Fillértár 8623001, 100) | ő már verekedett angollal, franciával, törökkel és arabssal (1857 Jókai Mór CD18) | [virágaira] ő féltékenyebb volt, mint egy arabs a háremére (1879 Jókai Mór CD18).

2. ’az arab nyelv’ ❖ Arabszból fordított menyegzői dala (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 472) | Az Arabson kivül a’ több emlitettek meg holt nyelvek (1821 Gáti István C4107, 12).

3. ’az Arab-félszigeten kitenyésztett, kecses formájú, könnyed mozgású, kitartó lófajta, ill. ilyen fajtájú ló’ ❖ [Wesselényi Miklós ménesének] eggy faja, az arabsz, csaknem egészen kihólt (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 281) | [a vércse-deres] meghúzta a kocsit, a többi három, érezve a könnyítést, neki feküdt, s úgy hagyták el a Malonyai arabsait, mint a villám (1891 Móricz Pál¹ C3209, 25).

J: arab.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

arabsz lásd arabs
arabs melléknév és főnév
arabsz 3A
I. melléknév 13A
1. (rég)
az arab 〈nép (egy csoportja)
Az Arabs Nemzet által a’ gyapottból készült papiros terjedett-el
(1829 Döbrentei Gábor)
az arabs nép csakhamar élénk szellemi életre ébredt
(1872 Barátfülek naptára)
Mohammed vallást és birodalmat alapít és uj lelket önt az elzüllött arabs törzsekbe
(1894 PallasLex.)
1a. (rég)
e néphez tartozó 〈személy〉
Az Arabs Medicusok […] a’ vad-húsról roszszúl itélnek
(1787 Mátyus István)
az arabs Avicenna
(1899 Horváth Cyrill²)
aki arabs varázslóktól tanult
(1904 Herczeg Ferenc)
Tangerben láttam arabs nőket hazai viseletükben
(1918 Színi Gyula ford.)
2. (rég)
(főként) arabok által lakott, uralt 〈föld, terület〉
a’ persa és arabs tengeröblökön uralkodó [szelek]
(1845 Palkovics Antal)
miféle kormánybiztosok lehettek abban az arabs országban
(1867 Jókai Mór)
Arabs földön a kereszténység soha sem vert gyökeret
(1903 Prohászka Ottokár)
2a.
itt kitenyésztett 〈lófajta〉, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉
az Arabs lovak eltt, más féle akármelly lovak, el-nem ſzaladhatván
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
a’ gazdagabbak ’s míveltebbek arabs csődörökkel újjították ’s szépítették lovaik’ fajjait
(1829 Wesselényi Miklós)
Száz arabs lovat hajtok érte az udvarodra
(1889 Mikszáth Kálmán)
Állt a fehér arabs kanca, várt
(1973 Nagy László²)
arabs telivér
olyan 〈lófajta〉, melynek egyedei kizárólag ilyen lovaktól származnak, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉
A méntelepek lóanyaga legnagyobbrészt angol félvér lovakból áll, […] legkevesebb közöttük az arabs telivér
(1911 RévaiNagyLex.)
A mének egytől-egyig arabs telivérek voltak
(1948 Mérei Gyula)
hüledeztem az emberek ostobaságán: az úgynevezett arabs telivér egy 20 éves moldvai ló
(1978 Jékely Zoltán ford.)
2b. (rég)
itt termesztett, ill. előállított 〈növény(fajta) v. termék〉
A tengeri kereskedésnek tárgyai voltak: arabs tömjén, indus illatszerek, ébenfa, drágakövek, indus és persa gyöngyök
(1895 PallasLex.)
arabs bab
kávébab
Arabs babnak levével magokat Enyhíték
(1795 Gvadányi József)
arabs gumi
Végy tizenkét itze ſert; Tégy belé […] egy font és nyoltz lót [= lat] Arabs Gummit
(1806 Gyarmati Gábor)
3. (rég)
arab 〈nyelv〉, ill. arab nyelvű 〈szó〉
’Sido, Arabs, és Kaldeai nyelven
(1784 Szilágyi Márton¹ ford.Xenophón)
Giaur, Arabs ſzó, ’s jelent Hitetlent
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Alkali, arabs szó, egy f neve
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
[Coeleſtinus Barát] Kempiſt Arabs nyelvre fordította
(1795 Mindszenthy Sámuel ford.Ladvocat)
a’ régi Literatúrának legremekebb darabjai árábs fordításban meglégyenek
(1821 Hasznos Mulatságok)
Amulét (az arabs hamalet szóból, ami függőt, függeléket jelent), babonás eszköz
(1893 PallasLex.)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (rég)
arab nyelven
Nem értek én Arabsúl!
(1793 Hatvani István² ford.Holberg)
A karzaton […] felhangzott az előima arabsúl, mert a mohamedán hit egyházi általános nyelve ez
(1885 Vadnay Károly)
3b. (rég)
az arab nyelv lejegyzésére való 〈írás〉
a’ b betnél pedig Arabs írások
(1799 Magyar Hírmondó)
Rozáli megfogta bátran az ezüsttel kivert, arabs írással cifrázott karabélyt
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
3c. (rég)
arab nyelven írott 〈mű〉
 Kairóban egy Arabs újságot fog ki-adatni
(1801 Molnár János)
egy Kanaáni Pogány Poëta’ Arabs Verseit […] zsidóúl által irja a’ maga’ Könyvébe
(1817 Pálóczi Horváth Ádám)
mint arabs források nevezik őket
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
4. (rég)
az arab kultúrában létrejött 〈művészet, tudomány stb.〉
A’ Máronitáknak ſzép Arabs Typográphiájok-is vagyon
(1794 Parnasszusi időtöltés)
[Adélard] az arabs filozofiát Európában terjesztette
(1893 PallasLex.)
4a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
arabs szám (kissé rég)
miért ne lehetne változtatni a nyomorult hitvány arabs számokon
(1883 Mikszáth Kálmán)
[a hangszereken az ujjtartás rendjét] arabs számokkal jelölik
(1930–1931 ZeneiLex.)
4b. (rég)
e népre jellemző, náluk szokásos
a kalapot legjobb arabs módra fehérrel borítani, hogy a napsugarak még inkább lepattanjanak róla
(1885 Wohl Janka)
a kövekről kitünt, hogy lapos födelü arabs házak
(1893 Sebők Zsigmond)
II. főnév 3A (rég)
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
az arab nép (egy csoportja)
Czirus […] a’ Sirusokat pedig, Aſſiriusokat, Arabſokat […] meg-hódoltatta
(1784 Szilágyi Márton¹ ford.Xenophón)
az Arabsok azt itélik fellök [ti. a mamelokokról], hogy Mahomet törvényével nem igen törödnek
(1802 Molnár János)
A függetlenségiek olyanok, mint a nomád arabsok
(1886 Mikszáth Kálmán)
1a. (rendsz. ne-vel)
arab személy, kül. férfi
Hégiág, monda az Arabs, nem ember
(1789 Elmés anekdoták ford.)
Az arabs továbmenésre ösztönzé utazónkat
(1834 Fillértár)
ő már verekedett angollal, franciával, törökkel és arabssal
(1857 Jókai Mór)
[virágaira] ő féltékenyebb volt, mint egy arabs a háremére
(1879 Jókai Mór)
2.
az arab nyelv
Arabszból fordított menyegzői dala
(1808 Kazinczy Ferenc)
Az Arabson kivül a’ több emlitettek meg holt nyelvek
(1821 Gáti István)
3.
az Arab-félszigeten kitenyésztett, kecses formájú, könnyed mozgású, kitartó lófajta, ill. ilyen fajtájú ló
[Wesselényi Miklós ménesének] eggy faja, az arabsz, csaknem egészen kihólt
(1816 Kazinczy Ferenc)
[a vércse-deres] meghúzta a kocsit, a többi három, érezve a könnyítést, neki feküdt, s úgy hagyták el a Malonyai arabsait, mint a villám
(1891 Móricz Pál¹)
J: arab
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások