arany fn és mn 2A9

I. fn

1. (Ásv v. Kém) ’sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém (Au)’ ❖ az igaz jóság ollyan mint az arany, melly mindenkor nehezít, és alá ſáll; a’ hamis jóság pedig ollyan mint a’ fa forgáts, melly a’ vizben le-nem ſzáll, és akár hányſzor le-buktatod, annyiſzor fel-bukkanik, ’s-fenéken nem maradhat (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | [a Selmecbánya] gazdag bányáiban ásatott ezüst és arany, és még inkább az annak megnyerésére, ’s tisztítására rendeltetett nagy és költséges intézetek az egész világnak magokra húzták figyelmetésséget (1819 Magda Pál 8285005, 251) | [A salétromsav] csak a legnemesebb érceket nem fogja meg; péld. aranyat, érenyt [= platinát] (1844 Nendtvich Károly 8330002, 27) | a patak ágyában szedett nehány kvarcz darabban mákszemnyi arany részecskéket is találtunk, hihető tehát, hogy itt sikerrel aranyat is lehetne mosni (1858 Xantus János 8531005, 125) | Sem az arany, sem az ezüst meg nem rozsdásodik (1864 Szvorényi József 8458001, 14) | [aki] a vadat megfogta, a halat a vízből kihalászta, vagy az aranyat a hegyi patakban felkutatta: az vált annak eredeti tulajdonosává, a dolog urává (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153006, 537) | Az Erdélyi-érchegység aranyban gazdag bányáit több évezreden keresztül intenzíven művelték (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (jelzőként is) (Közg) ’ez a fém mint a vert pénz egyik alapanyaga s mint általános csereeszköz és az áru értékmérője’ ❖ a’ vertt aranynak az ezüst pénzre nézve való betſe a’ veretlen aranynak és ezüſtnek mindenkori árrától függ, […], helytelen, ha az Orſzág változhatatlan árrát ſzabja az aranynak (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | 1869. 09. 12. […] Az arany pénzláb behozatala (1869 Minisztertanácsi ülések CD24) | A szakirodalom dollarizációnak nevezi azt a jelenséget, ha egy országban a fizetőeszköz szerepét az arany vagy egy másik ország pénze veszi át, akkor is, ha a szóban forgó pénz nem a dollár (1995 Figyelő CD2601).

2. ’〈kül. az ötvösiparban:〉 alapanyagként haszn., legnagyobb részben ezt a fémet tartalmazó ötvözet’ ❖ egy fából pertificalt [= kifaragott] s aranyba foglalt pixis [= doboz] (1780 Hatvani István¹ 7277002, 35) | Másod Jutalom léſz pedig, eggy Arannyal vontt Sisak, és Pais (1794 Kármán József² 7165006, 197) | [Valamikor] árpaszemnyi sulyú aranyból akkora aranylapot kalapáltak, mellyel egy lovat, rajta ülő lovaggal együtt be lehetett teríteni. Szinte [= szintén] egy lat aranyból 140 mf. hosszú drótot húztak (1843 Tarczy Lajos 8464001, 17) | nem is arany ez, csak futtatva van aranynyal (1897 Nagy Sándor 8327006, 224) | [a szekrényke] arannyal kivert ébenfából készült (1926 Krúdy Gyula 9365008, 99) | [A romakirály] koronája két kiló tömör aranyból készült (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen anyagból készült tárgy, ill. dísz(ítmény)’ ❖ a mariacelli számtalan sok ezüstöt, aranyat, gyöngyöt, drágaköveket, melyeket a boldog Szűz Mária tiszteletére odahordottak volt a papok istentelen tanácsából a szégény vakbuzgó pápisták, mind elvitette [II. József] (1784 Rettegi György 7282006, 423) | Gázdag vólt arannyal Vitézi ruhája, Tüzes, vidám, serény, tántzos, paripája; Mellyet ékesitvén ezüstös ſzerſzáma (1810 Farkas András 7041007, 9) | A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát [= kincset] máglyába kihordat (1856 Arany János 8014081, 262) | A ballerínán aranyak, ezüstök (1912 Kosztolányi Dezső C5104, 136) | aranytól és dicsőségtől ragyogó a székesegyház (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 492) | felöltöztem sok aranytól tündöklő ruhámba (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 10).

2b. ’ilyen anyaggal gazdagon díszített v. hímzett ruha, viselet’ ❖ [a katonának állt legény] egyszer majd csak jön négy lovas öveg-hintón, ezüstben aranyban ’s itt megáll (1842 Kovács Pál² 8251008, 165) | a magyar urak, aranyban, biborban, bizony mindeniken egy-egy ország ára van (1872 Rákosi Jenő 8385003, 4) | a pódiumon, szemközt a fényszórókkal, ott áll mint királynő, talpig aranyban – Olga (1956 Urbán Ernő 2005053, 632).

3. ’ilyen fémből vert, meghatározott pénznemű és egységű pénzérme, ill. ennek megfelelő érték’ ❖ [a ládikában] mint-egy ezer aranyok valának (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 42) | nálam moſtanában hat-ezer forintok vannak, réſz ſzerént aranyban, réſz ſzerént váltó papirosban (1790 Dugonics András 7087008, 173) | [az igen ritka] fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik (1829 Pák Dienes 8346010, 156) | Ára igy bekötve körülbelül egy arany, néhány krajcárral több vagy kevesebb (1848 Petőfi Sándor 8366470, 150) | Róbert-Károly és Nagy-Lajos magyar aranyai egészen utánzatai a florenczi aranynak külsőségében is; a liliom és Sz.-János vannak ábrázolva ezeken is (1885 Salamon Ferenc 8402015, 445) | Egy pohár vizet kértem és a tálca szélére egy huszfrankos aranyat ejtettem (1919 Krúdy Gyula C2835, 74) | [a házitanítónak] apám mindig aranyban adta a tiszteletdíjat, mert úgy illett (1934 Márai Sándor 9421006, 197) | Pinokkió kifizette mindhármuk vacsoráját, kerek egy aranyba került (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 46) | 1688-ban az ebersdorfi császári kastély építésére kell sürgősen 12 ezer tallér aranyat küldeni (1978 R. Várkonyi Ágnes 9755001, 149) aranyért se(m) (rég) ’semmi áron, semmiképpen se(m)’ ❖ arcát [a színész], ha már kifestette, játékig senkinek sem mutatná meg, aranyért sem (1847 Petőfi Sándor 8366456, 52) | A leány aztán a fekete jérczét ketrecz alá tette és soha ki nem eresztette, hogy ahhoz kakas aranyért se férjen (1861 Eredeti népmesék 8306005, 133) | Nem volt aranyért se más bútor, csak a kályha (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 70).

3a. (jelzőként) ’〈bizonyos számú〉 aranypénznek megfelelő (értékű)’ ❖ 20. arany jutalom pénzt tettek-fel annak, a’ ki ſzületett nyelvünkön leg-jobb Grammaticát fog írni (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457030, 128) | Fizessen Músámnak egy arany birságot (1810 Farkas András 7041007, 12) | Külföldi fi csak országgyűlésen nyerhet 200 arany díj mellett magyar nemesi előjogokkal való honfiúsitást (1845 Kovách László 8574001, 15) | Bajorországban 30 ezüstdenár forgott egy arany értékben (1916 Hóman Bálint CD42).

4. (átv is) ’kincs, gazdagság’ ❖ Békét ’s csendet igér, ’s édeni örömet, A’ millyet nem adhat sem arany se f rang (1833 Uránia C0425, 252) | Ájultan és káprázón néztelek, Arany, valóság, kóborlás, itthon S láttam mindent Mitől borongtam s bolondultam (1913 Ady Endre 9003316, 86) | elkártyáztam lelkem aranyát, elszórtam tékozolva minden titkát (1955–1956 Tamási Lajos 1152012, 82) aranya(ka)t ér ’sokat ér, nagyon értékes’ ❖ Táplálták Publikán madár (Deakúl Psittacus, Németl Papagey a neve) húsából ftt levesſel; bvſége lévén ott ennek a madárnak, melly nálunk aranyokat ér (1780 Magyar Hírmondó 7444008, 590) | a’ király Magyarul beszélt, Minden szó a’ szájábul Aranyakat ért! (1842 Lukács Pál 8279018, 104) | Minden nézeteltérés, minden szakadás a kormánypártban aranyat ér az ellenzéknek (1889 Pesti Hírlap 8657001, 1) | Az ilyen bérlő aranyat ér, asszonyom! (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 36) | [egy énektanár majd] rájön, hogy aranyat ér a torkom és bizonyos ajándékok fejében operacsillagot […] farag belőlem (1985 Márton László 1107002, 79).

5. (Sp, biz) ’aranyérem’ ❖ nehéz lenne éppen a sportsikerekkel elkényeztetett magyar közvéleményt lebeszélni arról, hogy ne igényelje a nemzetközi szintű sporteredményeket, ne várja az olimpiai aranyakat (1978 Zsolt Róbert C6156, 21) | [A női vízilabdázók] világbajnoki aranyat szereztek (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a női kézilabdacsapat az] olimpiai aranyért játszik, és éppen a címvédővel (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’aranyfonal, ill. aranyszál’ ❖ a’ finom arannyal, ezüſtel Sztt ruha (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | indiai feſtett gyóltsból kéſzlt és körös-körl arannyal ki-varrott abroſz (1788 Decsy Sámuel 7078007, 85) | A’ székely vitéz aranynyal szélesen himzett bibor köntösbe öltözött; derekát gyöngyökkel kirakott öv szoritja (1847 Eötvös József 8126013, 138) | aranynyal, ezüsttel átszőtt selyem- vagy bársonyruhák (1900 Nagy Géza CD20) | De mondd – hitedre – szép öcsém: honnan valók e szűzek itt, kik elkerítve hímezik arannyal a selyem ruhát? (1983 Mészöly Dezső ford.–Chrétien de Troyes 9437002, 137).

7. (birtokszóként is)(vminek az) aranyszín(e)’ ❖ [a Nap] Egeket bé-ſzínel arannyal (1779 Baróti Szabó Dávid ford. 7021011, 175) | vállán habozó aranyával sárga hajának (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 74) | csolnakozni mentünk az est aranyában ragyogó tótűkörre (1844 Tóth Lőrinc 8490016, 81) | nyaka köré Aranyba játszó zöld kígyó fonódott (1870 Rákosi Jenő ford. C3732, 236) | Az őszi nap aranyában feketezölden állottak a fenyőfák, a virágágyak lilakék és halvány rózsaszín foltokban tarkállottak (1922 Zilahy Lajos 9799003, 93) | feketéből bíborba, bíborból aranyba játszó, színváltó betűk a kemény borítótáblán (1994 Magyar Hírlap CD09).

8. (csak egysz 1. sz-ű birt szjellel és o előhangzóval) ’〈kedveskedő megszólításként〉’ ❖ Tudod-e, aranyom, Hogy az útat innen én nem tudom (1846 Petőfi Sándor 8366283, 57) | Mi bánt, aranyom, szerelmem?! (1908 Ambrus Zoltán 9006018, 234) | Mit ennél, aranyom? (1985 Békés Pál 1014003, 15).

II. mn

1. (részben) ilyen fémből készült’ ❖ [két érme,] egyik arany, másik ezüst (1780 Hatvani István¹ 7277002, 35) | az arany és ezüſt gyertya-tartókban lobogó gyertyákat kereſed (1787 Péczeli József ford. 7267029, 82) | egy arany zsebórát (1832 Fáy András¹ 8139008, 247) | Kezén minden ékszerül egy arany karikagyűrűt viselt (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 36) | arany a rács az ablakon, hol a királyleány fogoly (1957 Pilinszky János 9531149, 17) | Miklós bátyám mutatott egyszer egy arany tízkoronást (1965 Fekete István 9142004, 19) | aranynyaklánc (1983 Polgár András 1121001, 23).

2. ’rendsz. aranyéremmel is járó, legmagasabb 〈fokozata vmely kitüntetésnek〉’ ❖ [Geleji Sándort] 1948-ban a Köztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki (1971 Kiss Ervin CD30) | a köztársasági elnök adja át a Magyar Köztársaság katonai érdemkeresztjeit: három tisztnek az arany fokozatot (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’aranyszínű (festék)anyaggal bevont’ ❖ ő bocsátá föl a’ nagy sárkányt, mellyet szép arany papirossal fölékesitve maga készitett (1845 Eötvös József 8126004, 58) | [a Bobok család címerében] az alsó háromszögü arany mezőben zöld téren zöld élőfa emelkedik föl, mely mellett két oldalról két vörös rózsa virít (1858 Nagy Iván CD31) | aranyra festett bútorok (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (irod) ’aranyszínű, aranylóan fénylő’ ❖ [a páva] Mutattya-is fején fényes bokrétáját […], Nyakán arany tollait (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225012, 59) | haja arany fürtökbe göndörödött (1788 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 203) | Száll az est, arany sugára A’ hegyek megé borong (1835 Bajza József 8021017, 137) | Ott voltak a fán kusza rendben Az elkopott arany diók, A bús, üres ezüst diók (1912 Kosztolányi Dezső 9359046, 54) | arany sör és ezüst szivarfüst (1923 Babits Mihály 9014131, 216) | Nagy, kibomlott, szőke haja most arany glóriaként övezte lányos arcát (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 95).

5. (rég) ’különlegesen értékes, becses’ ❖ Pétzeli József úr magyar Henriássa … arany munka …, válogatott gondolatokért, tökélletes poésisi reguláknak megtartásáért Gyöngyösi István munkáji mellett első helyet érdemel (1787 Gvadányi József C1936, 77) | a’ henyeség’ párnáján az arany időt átkuczorgó (1838 Gegő Elek 8157001, 14) | az aranynál Aranyabb az nékem, Hogy sovárgó kebelemre Visszajövél, éltem! (1880 Csengery János ford.–Catullus C1272, 93) | Egy iú költő […] mámoros a vágytól és a bortól, Mert arany iúsága most ragyog (1918 Juhász Gyula¹ CD01).

5a. ’tökéletesen tiszta, makulátlan, minden rossztól mentes 〈ember, ill. (annak) megnyilatkozás(a)〉’ ❖ szenytelen, senki által kétségbe nem vont arany becsületesség kivántatik (1851 Tóth Lőrinc C1271, 29) | arany elvei vannak (1877 Mikszáth Kálmán C5260, 166) | gyémánt a szived, arany a jellemed (1885 Tolnai Lajos C4201, 134) | [Zéta] bölcs és becsületes ember. A szive arany (1901 Gárdonyi Géza C1824, 1) | ez az arany ember, az a félszeg baptista pap, ez a drága tiszta lélek (1926 Vadász Tibor CD10) | [József Attila] rongyosan mutogatta verseit és arany lelkét (1960 Mátyás Ferenc C0232, 51).

5b. ’okos, bölcs 〈elme, ill. (annak) megnyilatkozás(a)〉’ ❖ nintſen e’ vilàgon egy iú réſzirül ditſöégeſebb dolog, mintha az nemes erköltſökkel és arany elmével bir (1777 Bessenyei György¹ 7044001, 4) | Pajtás, ez arany gondolat! (1839 Gaal József C5751, 89) | Hódoljunk annak az arany közmondásnak: Mi magadnak káros, ne akard azt másnak (1849 Sárosi Gyula 8404001, 97) | Arany szavak, ércbe vésendő igék (1989 Szörényi László 2024015, 59) arany középszer (/ritk) ’szélsőségeket kerülő, bölcs magatartás’ ❖ A’ kinek tetsz az arany középszer Nem lakik, mint blcs, szemetes szobába (1803 Édes Gergely C1541, 165) | Mentt az agg bútúl az arany középſzer, melly irígylend palotákra nem vágy, sem magát fösvény födel ſzugolyban fel nem eméſzti (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 91) | az arany középszer igazán nem tartozik nemzeti erényeink közé. […] A végletes ellentétek hazája vagyunk inkább (1974 Fekete Gyula 9141005, 521) arany középszerűség (rég, ritk) ’ua.’ ❖ A’ ki az arany középſzerüségnek Kedveli javát, az udvari lévnek Nem vágy tálára, ſem rút vállújára A’ Paraſzt Pépnek (1774 Dugonics András ford.–Horatius 7087025, 275) | A középső fiú higgadt s […] az arany középszerűség útját dicsőíti, nem barátja az ugrásnak, hanem a lassú átmenetnek (1881 Mikszáth Kálmán CD04) arany középút ’ua.’ ❖ egy Király kit semmi féle indulat ki nem visz az arány közép utbol (1815 Katona József C2501, 109) | Ha a csehek karjaiba veti magát – az is baj, ha a németeket dédelgeti – az is baj. Tessék itt eltalálni az arany középutat! (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 337) | ha másutt nem is, ezen a téren, a művészet területén, az arany középút elvét kell követnünk (1936 Illyés Gyula 9274067, 146) | [a közszolgálati média számára] az intellektuális igény és a hollywoodi stílusú tömeggyártás közötti arany középút, az okos kompromisszum megtalálása a legnehezebb (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. (irod) ’gondtalan, zavartalanul boldog’ ❖ Olly ez az orſzágunk, mellybenn arany a’ mi világunk, Lnn eledelre javunk’ s ízet adásra ſavunk (1793 Édes Gergely 7095002, 39) | A’ Szeretetnek Zavar nélkl való Aranyórái elmúltak, a’ Szerelem’ Kínnyai várnak… (1794 Kármán József² 7165022, 178) | Iúſágom … arany napjaim … (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe 7163057, 64) | Vagy tán arany jövendőt vár hazánk, Azért mosolyg Tokajnak nedve ránk? (1845 Vörösmarty Mihály 8524340, 126) | Gond, hajsza, rémület… És tudni: van arany pihenés! (1923 Szabó Lőrinc 9629044, 13) | egyből arany lesz az élet, ha megcsináljuk az utat? (1955 Sütő András 9620004, 79).

7. (irod) ’fényes, mesés, nagyszerű’ ❖ báb-játékokkal ’s arany reménységekkel múlattatni (1792 Magyar Múzeum ford. 7448023, 456) | ezen arany hirért igyunk egy billikomnyi arekát (1837 Emlény C0108, 269).

8. ’〈kedveskedő, becéző megszólításban〉’ ❖ Kocsmárosné, arany virág, Ide a legjobbik borát (1847 Petőfi Sándor C3502, 147) | ölelj meg! oh mert érted szenvedek. Aranyvirágom! szívem drága gondja! (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014008, 374) | Fáradt vagy te ugye aranycsillagom? (1924 Szívós Zsigmond CD10) | Drága kis aranybogárkám (1931 Kassák Lajos CD10) | Arany kisleányom […], maga átallkodik-e amiatt, hogy én a szamárval oly híven bandalgok? (1960 Tamási Áron 9701016, 157).

J: aranyos.

Ö: fehér~, fog~, ó~, rúd~, sár~, szín~, termés~.

UB: -utánzat.

Fr: fekete, folyékony, tört, vont.

ÖU: festő~, kék~, skófium~, zöld~.

ÖE: ~ajkú, ~bányászat, ~bárány, ~barna, ~bevonat, ~bíbor, ~billikom, ~borítás, ~cifra, ~drót, ~foglalat, ~gomb, ~hintó, ~keret, ~keretes, ~kulcsocska, ~lap, ~mázas, ~palást, ~pecsét, ~regula, ~sisak, ~skófium, ~szarvas, ~szegélyű, ~szelence, ~szobor, ~tallér, ~termelés, ~tojás, ~váltó, ~varrás, ~veret, ~vörös, ~zöld, ~zsinóros.

Vö. CzF. ~, aranyczompó, aranygyík, aranygyopár, aranyponty, aranysáfrány, aranysügér, aranyul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, aranybúzafő, arany-dámaóra, aranyfülbevaló, arany-hajnyomtató, arany-homlokelőcske, arany-homlokravaló, arany-mátkagyűrű, arany-nyakravaló, arany-nyakszorító, aranyöltözőtű, arany-reszketőtű, aranyterméskő, arany-ütőóra; ÚMTsz. ~, aranyfőkötő

arany főnév és melléknév 2A9
I. főnév
1. (Ásv v. Kém)
sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém (Au)
az igaz jóság ollyan mint az arany, melly mindenkor nehezít, és alá ſáll; a’ hamis jóság pedig ollyan mint a’ fa forgáts, melly a’ vizben le-nem ſzáll, és akár hányſzor le-buktatod, annyiſzor fel-bukkanik, ’s-fenéken nem maradhat
(1774 Vajda Sámuel)
[a Selmecbánya] gazdag bányáiban ásatott ezüst és arany, és még inkább az annak megnyerésére, ’s tisztítására rendeltetett nagy és költséges intézetek az egész világnak magokra húzták figyelmetésséget
(1819 Magda Pál)
[A salétromsav] csak a legnemesebb érceket nem fogja meg; péld.például aranyat, érenyt [= platinát]
(1844 Nendtvich Károly)
a patak ágyában szedett nehány kvarcz darabban mákszemnyi arany részecskéket is találtunk, hihető tehát, hogy itt sikerrel aranyat is lehetne mosni
(1858 Xantus János)
Sem az arany, sem az ezüst meg nem rozsdásodik
(1864 Szvorényi József)
[aki] a vadat megfogta, a halat a vízből kihalászta, vagy az aranyat a hegyi patakban felkutatta: az vált annak eredeti tulajdonosává, a dolog urává
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
Az Erdélyi-érchegység aranyban gazdag bányáit több évezreden keresztül intenzíven művelték
(1997 Magyarország földje)
1a. (jelzőként is) (Közg)
ez a fém mint a vert pénz egyik alapanyaga s mint általános csereeszköz és az áru értékmérője
a’ vertt aranynak az ezüst pénzre nézve való betſe a’ veretlen aranynak és ezüſtnek mindenkori árrától függ, […], helytelen, ha az Orſzág változhatatlan árrát ſzabja az aranynak
(1795 Németh László¹)
1869. 09. 12. […] Az arany pénzláb behozatala
(1869 Minisztertanácsi ülések)
A szakirodalom dollarizációnak nevezi azt a jelenséget, ha egy országban a fizetőeszköz szerepét az arany vagy egy másik ország pénze veszi át, akkor is, ha a szóban forgó pénz nem a dollár
(1995 Figyelő)
2.
〈kül. az ötvösiparban:〉 alapanyagként haszn., legnagyobb részben ezt a fémet tartalmazó ötvözet
egy fából pertificalt [= kifaragott] s aranyba foglalt pixis [= doboz]
(1780 Hatvani István¹)
Másod Jutalom léſz pedig, eggy Arannyal vontt Sisak, és Pais
(1794 Kármán József²)
[Valamikor] árpaszemnyi sulyú aranyból akkora aranylapot kalapáltak, mellyel egy lovat, rajta ülő lovaggal együtt be lehetett teríteni. Szinte [= szintén] egy lat aranyból 140 mf.mérföld hosszú drótot húztak
(1843 Tarczy Lajos)
nem is arany ez, csak futtatva van aranynyal
(1897 Nagy Sándor)
[a szekrényke] arannyal kivert ébenfából készült
(1926 Krúdy Gyula)
[A romakirály] koronája két kiló tömör aranyból készült
(1999 Magyar Hírlap)
2a.
ilyen anyagból készült tárgy, ill. dísz(ítmény)
a mariacelli számtalan sok ezüstöt, aranyat, gyöngyöt, drágaköveket, melyeket a boldog Szűz Mária tiszteletére odahordottak volt a papok istentelen tanácsából a szégény vakbuzgó pápisták, mind elvitette [II. József]
(1784 Rettegi György)
Gázdag vólt arannyal Vitézi ruhája, Tüzes, vidám, serény, tántzos, paripája; Mellyet ékesitvén ezüstös ſzerſzáma
(1810 Farkas András)
A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát [= kincset] máglyába kihordat
(1856 Arany János)
A ballerínán aranyak, ezüstök
(1912 Kosztolányi Dezső)
aranytól és dicsőségtől ragyogó a székesegyház
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
felöltöztem sok aranytól tündöklő ruhámba
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
2b.
ilyen anyaggal gazdagon díszített v. hímzett ruha, viselet
[a katonának állt legény] egyszer majd csak jön négy lovas öveg-hintón, ezüstben aranyban ’s itt megáll
(1842 Kovács Pál²)
a magyar urak, aranyban, biborban, bizony mindeniken egy-egy ország ára van
(1872 Rákosi Jenő)
a pódiumon, szemközt a fényszórókkal, ott áll mint királynő, talpig aranyban – Olga
(1956 Urbán Ernő)
3.
ilyen fémből vert, meghatározott pénznemű és egységű pénzérme, ill. ennek megfelelő érték
[a ládikában] mint-egy ezer aranyok valának
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
nálam moſtanában hat-ezer forintok vannak, réſz ſzerént aranyban, réſz ſzerént váltó papirosban
(1790 Dugonics András)
[az igen ritka] fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik
(1829 Pák Dienes)
Ára igy bekötve körülbelül egy arany, néhány krajcárral több vagy kevesebb
(1848 Petőfi Sándor)
Róbert-Károly és Nagy-Lajos magyar aranyai egészen utánzatai a florenczi aranynak külsőségében is; a liliom és Sz.Szent-János vannak ábrázolva ezeken is
(1885 Salamon Ferenc)
Egy pohár vizet kértem és a tálca szélére egy huszfrankos aranyat ejtettem
(1919 Krúdy Gyula)
[a házitanítónak] apám mindig aranyban adta a tiszteletdíjat, mert úgy illett
(1934 Márai Sándor)
Pinokkió kifizette mindhármuk vacsoráját, kerek egy aranyba került
(1967 Rónay György ford.Collodi)
1688-ban az ebersdorfi császári kastély építésére kell sürgősen 12 ezer tallér aranyat küldeni
(1978 R. Várkonyi Ágnes)
aranyért se(m)
(rég)
semmi áron, semmiképpen se(m)
arcát [a színész], ha már kifestette, játékig senkinek sem mutatná meg, aranyért sem
(1847 Petőfi Sándor)
A leány aztán a fekete jérczét ketrecz alá tette és soha ki nem eresztette, hogy ahhoz kakas aranyért se férjen
(1861 Eredeti népmesék)
Nem volt aranyért se más bútor, csak a kályha
(1897 Mikszáth Kálmán)
3a. (jelzőként)
〈bizonyos számú〉 aranypénznek megfelelő (értékű)
20. arany jutalom pénzt tettek-fel annak, a’ ki ſzületett nyelvünkön leg-jobb Grammaticát fog írni
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
Fizessen Músámnak egy arany birságot
(1810 Farkas András)
Külföldi fi csak országgyűlésen nyerhet 200 arany díj mellett magyar nemesi előjogokkal való honfiúsitást
(1845 Kovách László)
Bajorországban 30 ezüstdenár forgott egy arany értékben
(1916 Hóman Bálint)
4. (átv is)
kincs, gazdagság
Békét ’s csendet igér, ’s édeni örömet, A’ millyet nem adhat sem arany se f rang
(1833 Uránia)
Ájultan és káprázón néztelek, Arany, valóság, kóborlás, itthon S láttam mindent Mitől borongtam s bolondultam
(1913 Ady Endre)
elkártyáztam lelkem aranyát, elszórtam tékozolva minden titkát
(1955–1956 Tamási Lajos)
aranya(ka)t ér
sokat ér, nagyon értékes
Táplálták Publikán madár (Deakúl Psittacus, Németl Papagey a neve) húsából ftt levesſel; bvſége lévén ott ennek a madárnak, melly nálunk aranyokat ér
(1780 Magyar Hírmondó)
a’ király Magyarul beszélt, Minden szó a’ szájábul Aranyakat ért!
(1842 Lukács Pál)
Minden nézeteltérés, minden szakadás a kormánypártban aranyat ér az ellenzéknek
(1889 Pesti Hírlap)
Az ilyen bérlő aranyat ér, asszonyom!
(1957 Nemes Nagy Ágnes ford.Brecht)
[egy énektanár majd] rájön, hogy aranyat ér a torkom és bizonyos ajándékok fejében operacsillagot […] farag belőlem
(1985 Márton László)
5. (Sp, biz)
nehéz lenne éppen a sportsikerekkel elkényeztetett magyar közvéleményt lebeszélni arról, hogy ne igényelje a nemzetközi szintű sporteredményeket, ne várja az olimpiai aranyakat
(1978 Zsolt Róbert)
[A női vízilabdázók] világbajnoki aranyat szereztek
(1994 Magyar Hírlap)
[a női kézilabdacsapat az] olimpiai aranyért játszik, és éppen a címvédővel
(2000 Magyar Hírlap)
6.
aranyfonal, ill. aranyszál
a’ finom arannyal, ezüſtel Sztt ruha
(1777 Baróti Szabó Dávid)
indiai feſtett gyóltsból kéſzlt és körös-körl arannyal ki-varrott abroſz
(1788 Decsy Sámuel)
A’ székely vitéz aranynyal szélesen himzett bibor köntösbe öltözött; derekát gyöngyökkel kirakott öv szoritja
(1847 Eötvös József)
aranynyal, ezüsttel átszőtt selyem- vagy bársonyruhák
(1900 Nagy Géza)
De mondd – hitedre – szép öcsém: honnan valók e szűzek itt, kik elkerítve hímezik arannyal a selyem ruhát?
(1983 Mészöly Dezső ford.Chrétien de Troyes)
7. (birtokszóként is)
(vminek az) aranyszín(e)
[a Nap] Egeket bé-ſzínel arannyal
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.)
vállán habozó aranyával sárga hajának
(1826 Vörösmarty Mihály)
csolnakozni mentünk az est aranyában ragyogó tótűkörre
(1844 Tóth Lőrinc)
nyaka köré Aranyba játszó zöld kígyó fonódott
(1870 Rákosi Jenő ford.)
Az őszi nap aranyában feketezölden állottak a fenyőfák, a virágágyak lilakék és halvány rózsaszín foltokban tarkállottak
(1922 Zilahy Lajos)
feketéből bíborba, bíborból aranyba játszó, színváltó betűk a kemény borítótáblán
(1994 Magyar Hírlap)
8. (csak egysz 1. sz-ű birt szjellel és o előhangzóval)
〈kedveskedő megszólításként〉
Tudod-e, aranyom, Hogy az útat innen én nem tudom
(1846 Petőfi Sándor)
Mi bánt, aranyom, szerelmem?!
(1908 Ambrus Zoltán)
Mit ennél, aranyom?
(1985 Békés Pál)
II. melléknév
1.
(részben) ilyen fémből készült
[két érme,] egyik arany, másik ezüst
(1780 Hatvani István¹)
az arany és ezüſt gyertya-tartókban lobogó gyertyákat kereſed
(1787 Péczeli József ford.)
egy arany zsebórát
(1832 Fáy András¹)
Kezén minden ékszerül egy arany karikagyűrűt viselt
(1933 Kosztolányi Dezső)
arany a rács az ablakon, hol a királyleány fogoly
(1957 Pilinszky János)
Miklós bátyám mutatott egyszer egy arany tízkoronást
(1965 Fekete István)
aranynyaklánc
(1983 Polgár András)
2.
rendsz. aranyéremmel is járó, legmagasabb 〈fokozata vmely kitüntetésnek〉
[Geleji Sándort] 1948-ban a Köztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki
(1971 Kiss Ervin)
a köztársasági elnök adja át a Magyar Köztársaság katonai érdemkeresztjeit: három tisztnek az arany fokozatot
(1999 Magyar Hírlap)
3.
aranyszínű (festék)anyaggal bevont
ő bocsátá föl a’ nagy sárkányt, mellyet szép arany papirossal fölékesitve maga készitett
(1845 Eötvös József)
[a Bobok család címerében] az alsó háromszögü arany mezőben zöld téren zöld élőfa emelkedik föl, mely mellett két oldalról két vörös rózsa virít
(1858 Nagy Iván)
aranyra festett bútorok
(2000 Lakáskultúra)
4. (irod)
aranyszínű, aranylóan fénylő
[a páva] Mutattya-is fején fényes bokrétáját […], Nyakán arany tollait
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
haja arany fürtökbe göndörödött
(1788 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Száll az est, arany sugára A’ hegyek megé borong
(1835 Bajza József)
Ott voltak a fán kusza rendben Az elkopott arany diók, A bús, üres ezüst diók
(1912 Kosztolányi Dezső)
arany sör és ezüst szivarfüst
(1923 Babits Mihály)
Nagy, kibomlott, szőke haja most arany glóriaként övezte lányos arcát
(1947 Karinthy Ferenc)
5. (rég)
különlegesen értékes, becses
Pétzeli József úr magyar Henriássa … arany munka …, válogatott gondolatokért, tökélletes poésisi reguláknak megtartásáért Gyöngyösi István munkáji mellett első helyet érdemel
(1787 Gvadányi József)
a’ henyeség’ párnáján az arany időt átkuczorgó
(1838 Gegő Elek)
az aranynál Aranyabb az nékem, Hogy sovárgó kebelemre Visszajövél, éltem!
(1880 Csengery János ford.Catullus)
Egy iú költő […] mámoros a vágytól és a bortól, Mert arany iúsága most ragyog
(1918 Juhász Gyula¹)
5a.
tökéletesen tiszta, makulátlan, minden rossztól mentes 〈ember, ill. (annak) megnyilatkozás(a)
szenytelen, senki által kétségbe nem vont arany becsületesség kivántatik
(1851 Tóth Lőrinc)
arany elvei vannak
(1877 Mikszáth Kálmán)
gyémánt a szived, arany a jellemed
(1885 Tolnai Lajos)
[Zéta] bölcs és becsületes ember. A szive arany
(1901 Gárdonyi Géza)
ez az arany ember, az a félszeg baptista pap, ez a drága tiszta lélek
(1926 Vadász Tibor)
[József Attila] rongyosan mutogatta verseit és arany lelkét
(1960 Mátyás Ferenc)
5b.
okos, bölcs 〈elme, ill. (annak) megnyilatkozás(a)
nintſen e’ vilàgon egy iú réſzirül ditſöégeſebb dolog, mintha az nemes erköltſökkel és arany elmével bir
(1777 Bessenyei György¹)
Pajtás, ez arany gondolat!
(1839 Gaal József)
Hódoljunk annak az arany közmondásnak: Mi magadnak káros, ne akard azt másnak
(1849 Sárosi Gyula)
Arany szavak, ércbe vésendő igék
(1989 Szörényi László)
arany középszer
(/ritk)
szélsőségeket kerülő, bölcs magatartás
A’ kinek tetsz az arany középszer Nem lakik, mint blcs, szemetes szobába
(1803 Édes Gergely)
Mentt az agg bútúl az arany középſzer, melly irígylend palotákra nem vágy, sem magát fösvény födel ſzugolyban fel nem eméſzti
(1806 Verseghy Ferenc)
az arany középszer igazán nem tartozik nemzeti erényeink közé. […] A végletes ellentétek hazája vagyunk inkább
(1974 Fekete Gyula)
arany középszerűség
(rég, ritk)
ua.
A’ ki az arany középſzerüségnek Kedveli javát, az udvari lévnek Nem vágy tálára, ſem rút vállújára A’ Paraſzt Pépnek
(1774 Dugonics András ford.Horatius)
A középső fiú higgadt s […] az arany középszerűség útját dicsőíti, nem barátja az ugrásnak, hanem a lassú átmenetnek
(1881 Mikszáth Kálmán)
arany középút
ua.
egy Király kit semmi féle indulat ki nem visz az arány közép utbol
(1815 Katona József)
Ha a csehek karjaiba veti magát – az is baj, ha a németeket dédelgeti – az is baj. Tessék itt eltalálni az arany középutat!
(1881 Kalocsai Néplap)
ha másutt nem is, ezen a téren, a művészet területén, az arany középút elvét kell követnünk
(1936 Illyés Gyula)
[a közszolgálati média számára] az intellektuális igény és a hollywoodi stílusú tömeggyártás közötti arany középút, az okos kompromisszum megtalálása a legnehezebb
(1997 Magyar Hírlap)
6. (irod)
gondtalan, zavartalanul boldog
Olly ez az orſzágunk, mellybenn arany a’ mi világunk, Lnn eledelre javunk’ s ízet adásra ſavunk
(1793 Édes Gergely)
A’ Szeretetnek Zavar nélkl való Aranyórái elmúltak, a’ Szerelem’ Kínnyai várnak…
(1794 Kármán József²)
Iúſágom … arany napjaim …
(1794 Kazinczy Ferenc ford.Goethe)
Vagy tán arany jövendőt vár hazánk, Azért mosolyg Tokajnak nedve ránk?
(1845 Vörösmarty Mihály)
Gond, hajsza, rémület… És tudni: van arany pihenés!
(1923 Szabó Lőrinc)
egyből arany lesz az élet, ha megcsináljuk az utat?
(1955 Sütő András)
7. (irod)
fényes, mesés, nagyszerű
báb-játékokkal ’s arany reménységekkel múlattatni
(1792 Magyar Múzeum ford.)
ezen arany hirért igyunk egy billikomnyi arekát
(1837 Emlény)
8.
〈kedveskedő, becéző megszólításban〉
Kocsmárosné, arany virág, Ide a legjobbik borát
(1847 Petőfi Sándor)
ölelj meg! oh mert érted szenvedek. Aranyvirágom! szívem drága gondja!
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Fáradt vagy te ugye aranycsillagom?
(1924 Szívós Zsigmond)
Drága kis aranybogárkám
(1931 Kassák Lajos)
Arany kisleányom […], maga átallkodik-e amiatt, hogy én a szamárval oly híven bandalgok?
(1960 Tamási Áron)
J: aranyos
UB: -utánzat
ÖU: festőarany, kékarany, skófiumarany, zöldarany
ÖE: aranyajkú, aranybányászat, aranybárány, aranybarna, aranybevonat, aranybíbor, aranybillikom, aranyborítás, aranycifra, aranydrót, aranyfoglalat, aranygomb, aranyhintó, aranykeret, aranykeretes, aranykulcsocska, aranylap, aranymázas, aranypalást, aranypecsét, aranyregula, aranysisak, aranyskófium, aranyszarvas, aranyszegélyű, aranyszelence, aranyszobor, aranytallér, aranytermelés, aranytojás, aranyváltó, aranyvarrás, aranyveret, aranyvörös, aranyzöld, aranyzsinóros
Vö. CzF. ~, aranyczompó, aranygyík, aranygyopár, aranyponty, aranysáfrány, aranysügér, aranyul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, aranybúzafő, arany-dámaóra, aranyfülbevaló, arany-hajnyomtató, arany-homlokelőcske, arany-homlokravaló, arany-mátkagyűrű, arany-nyakravaló, arany-nyakszorító, aranyöltözőtű, arany-reszketőtű, aranyterméskő, arany-ütőóra; ÚMTsz. ~, aranyfőkötő

Beállítások