arany fn és mn 2A9 

I. fn

1. (Ásv v. Kém) ’sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém (Au)’ ❖ az igaz jóság ollyan mint az arany, melly mindenkor nehezít, és alá ſáll; a’ hamis jóság pedig ollyan mint a’ fa forgáts, melly a’ vizben le-nem ſzáll, és akár hányſzor le-buktatod, annyiſzor fel-bukkanik, ’s-fenéken nem maradhat (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | [a Selmecbánya] gazdag bányáiban ásatott ezüst és arany, és még inkább az annak megnyerésére, ’s tisztítására rendeltetett nagy és költséges intézetek az egész világnak magokra húzták figyelmetésséget (1819 Magda Pál 8285005, 251) | [A salétromsav] csak a legnemesebb érceket nem fogja meg; péld. aranyat, érenyt [= platinát] (1844 Nendtvich Károly 8330002, 27) | a patak ágyában szedett nehány kvarcz darabban mákszemnyi arany részecskéket is találtunk, hihető tehát, hogy itt sikerrel aranyat is lehetne mosni (1858 Xantus János 8531005, 125) | Sem az arany, sem az ezüst meg nem rozsdásodik (1864 Szvorényi József 8458001, 14) | [aki] a vadat megfogta, a halat a vízből kihalászta, vagy az aranyat a hegyi patakban felkutatta: az vált annak eredeti tulajdonosává, a dolog urává (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153006, 537) | Az Erdélyi-érchegység aranyban gazdag bányáit több évezreden keresztül intenzíven művelték (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (jelzőként is) (Közg) ’ez a fém mint a vert pénz egyik alapanyaga s mint általános csereeszköz és az áru értékmérője’ ❖ a’ vertt aranynak az ezüst pénzre nézve való betſe a’ veretlen aranynak és ezüſtnek mindenkori árrától függ, […], helytelen, ha az Orſzág változhatatlan árrát ſzabja az aranynak (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | 1869. 09. 12. […] Az arany pénzláb behozatala (1869 Minisztertanácsi ülések CD24) | A szakirodalom dollarizációnak nevezi azt a jelenséget, ha egy országban a fizetőeszköz szerepét az arany vagy egy másik ország pénze veszi át, akkor is, ha a szóban forgó pénz nem a dollár (1995 Figyelő CD2601).

2. ’〈kül. az ötvösiparban:〉 alapanyagként haszn., legnagyobb részben ezt a fémet tartalmazó ötvözet’ ❖ egy fából pertificalt [= kifaragott] s aranyba foglalt pixis [= doboz] (1780 Hatvani István¹ 7277002, 35) | Másod Jutalom léſz pedig, eggy Arannyal vontt Sisak, és Pais (1794 Kármán József² 7165006, 197) | [Valamikor] árpaszemnyi sulyú aranyból akkora aranylapot kalapáltak, mellyel egy lovat, rajta ülő lovaggal együtt be lehetett teríteni. Szinte [= szintén] egy lat aranyból 140 mf. hosszú drótot húztak (1843 Tarczy Lajos 8464001, 17) | nem is arany ez, csak futtatva van aranynyal (1897 Nagy Sándor 8327006, 224) | [a szekrényke] arannyal kivert ébenfából készült (1926 Krúdy Gyula 9365008, 99) | [A romakirály] koronája két kiló tömör aranyból készült (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen anyagból készült tárgy, ill. dísz(ítmény)’ ❖ a mariacelli számtalan sok ezüstöt, aranyat, gyöngyöt, drágaköveket, melyeket a boldog Szűz Mária tiszteletére odahordottak volt a papok istentelen tanácsából a szégény vakbuzgó pápisták, mind elvitette [II. József] (1784 Rettegi György 7282006, 423) | Gázdag vólt arannyal Vitézi ruhája, Tüzes, vidám, serény, tántzos, paripája; Mellyet ékesitvén ezüstös ſzerſzáma (1810 Farkas András 7041007, 9) | A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát [= kincset] máglyába kihordat (1856 Arany János 8014081, 262) | A ballerínán aranyak, ezüstök (1912 Kosztolányi Dezső C5104, 136) | aranytól és dicsőségtől ragyogó a székesegyház (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 492) | felöltöztem sok aranytól tündöklő ruhámba (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 10).

2b. ’ilyen anyaggal gazdagon díszített v. hímzett ruha, viselet’ ❖ [a katonának állt legény] egyszer majd csak jön négy lovas öveg-hintón, ezüstben aranyban ’s itt megáll (1842 Kovács Pál² 8251008, 165) | a magyar urak, aranyban, biborban, bizony mindeniken egy-egy ország ára van (1872 Rákosi Jenő 8385003, 4) | a pódiumon, szemközt a fényszórókkal, ott áll mint királynő, talpig aranyban – Olga (1956 Urbán Ernő 2005053, 632).

3. ’ilyen fémből vert, meghatározott pénznemű és egységű pénzérme, ill. ennek megfelelő érték’ ❖ [a ládikában] mint-egy ezer aranyok valának (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 42) | nálam moſtanában hat-ezer forintok vannak, réſz ſzerént aranyban, réſz ſzerént váltó papirosban (1790 Dugonics András 7087008, 173) | [az igen ritka] fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik (1829 Pák Dienes 8346010, 156) | Ára igy bekötve körülbelül egy arany, néhány krajcárral több vagy kevesebb (1848 Petőfi Sándor 8366470, 150) | Róbert-Károly és Nagy-Lajos magyar aranyai egészen utánzatai a florenczi aranynak külsőségében is; a liliom és Sz.-János vannak ábrázolva ezeken is (1885 Salamon Ferenc 8402015, 445) | Egy pohár vizet kértem és a tálca szélére egy huszfrankos aranyat ejtettem (1919 Krúdy Gyula C2835, 74) | [a házitanítónak] apám mindig aranyban adta a tiszteletdíjat, mert úgy illett (1934 Márai Sándor 9421006, 197) | Pinokkió kifizette mindhármuk vacsoráját, kerek egy aranyba került (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 46) | 1688-ban az ebersdorfi császári kastély építésére kell sürgősen 12 ezer tallér aranyat küldeni (1978 R. Várkonyi Ágnes 9755001, 149) • aranyért se(m) (rég) ’semmi áron, semmiképpen se(m)’ ❖ arcát [a színész], ha már kifestette, játékig senkinek sem mutatná meg, aranyért sem (1847 Petőfi Sándor 8366456, 52) | A leány aztán a fekete jérczét ketrecz alá tette és soha ki nem eresztette, hogy ahhoz kakas aranyért se férjen (1861 Eredeti népmesék 8306005, 133) | Nem volt aranyért se más bútor, csak a kályha (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 70).

3a. (jelzőként) ’〈bizonyos számú〉 aranypénznek megfelelő (értékű)’ ❖ 20. arany jutalom pénzt tettek-fel annak, a’ ki ſzületett nyelvünkön leg-jobb Grammaticát fog írni (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457030, 128) | Fizessen Músámnak egy arany birságot (1810 Farkas András 7041007, 12) | Külföldi fi csak országgyűlésen nyerhet 200 arany díj mellett magyar nemesi előjogokkal való honfiúsitást (1845 Kovách László 8574001, 15) | Bajorországban 30 ezüstdenár forgott egy arany értékben (1916 Hóman Bálint CD42).

4. (átv is) ’kincs, gazdagság’ ❖ Békét ’s csendet igér, ’s édeni örömet, A’ millyet nem adhat sem arany se f rang (1833 Uránia C0425, 252) | Ájultan és káprázón néztelek, Arany, valóság, kóborlás, itthon S láttam mindent Mitől borongtam s bolondultam (1913 Ady Endre 9003316, 86) | elkártyáztam lelkem aranyát, elszórtam tékozolva minden titkát (1955–1956 Tamási Lajos 1152012, 82) • aranya(ka)t ér ’sokat ér, nagyon értékes’ ❖ Táplálták Publikán madár (Deakúl Psittacus, Németl Papagey a neve) húsából ftt levesſel; bvſége lévén ott ennek a madárnak, melly nálunk aranyokat ér (1780 Magyar Hírmondó 7444008, 590) | a’ király Magyarul beszélt, Minden szó a’ szájábul Aranyakat ért! (1842 Lukács Pál 8279018, 104) | Minden nézeteltérés, minden szakadás a kormánypártban aranyat ér az ellenzéknek (1889 Pesti Hírlap 8657001, 1) | Az ilyen bérlő aranyat ér, asszonyom! (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 36) | [egy énektanár majd] rájön, hogy aranyat ér a torkom és bizonyos ajándékok fejében operacsillagot […] farag belőlem (1985 Márton László 1107002, 79).

5. (Sp, biz) ’aranyérem’ ❖ nehéz lenne éppen a sportsikerekkel elkényeztetett magyar közvéleményt lebeszélni arról, hogy ne igényelje a nemzetközi szintű sporteredményeket, ne várja az olimpiai aranyakat (1978 Zsolt Róbert C6156, 21) | [A női vízilabdázók] világbajnoki aranyat szereztek (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a női kézilabdacsapat az] olimpiai aranyért játszik, és éppen a címvédővel (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’aranyfonal, ill. aranyszál’ ❖ a’ finom arannyal, ezüſtel Sztt ruha (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | indiai feſtett gyóltsból kéſzlt és körös-körl arannyal ki-varrott abroſz (1788 Decsy Sámuel 7078007, 85) | A’ székely vitéz aranynyal szélesen himzett bibor köntösbe öltözött; derekát gyöngyökkel kirakott öv szoritja (1847 Eötvös József 8126013, 138) | aranynyal, ezüsttel átszőtt selyem- vagy bársonyruhák (1900 Nagy Géza CD20) | De mondd – hitedre – szép öcsém: honnan valók e szűzek itt, kik elkerítve hímezik arannyal a selyem ruhát? (1983 Mészöly Dezső ford.–Chrétien de Troyes 9437002, 137).

7. (birtokszóként is) ’(vminek az) aranyszín(e)’ ❖ [a Nap] Egeket bé-ſzínel arannyal (1779 Baróti Szabó Dávid ford. 7021011, 175) | vállán habozó aranyával sárga hajának (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 74) | csolnakozni mentünk az est aranyában ragyogó tótűkörre (1844 Tóth Lőrinc 8490016, 81) | nyaka köré Aranyba játszó zöld kígyó fonódott (1870 Rákosi Jenő ford. C3732, 236) | Az őszi nap aranyában feketezölden állottak a fenyőfák, a virágágyak lilakék és halvány rózsaszín foltokban tarkállottak (1922 Zilahy Lajos 9799003, 93) | feketéből bíborba, bíborból aranyba játszó, színváltó betűk a kemény borítótáblán (1994 Magyar Hírlap CD09).

8. (csak egysz 1. sz-ű birt szjellel és o előhangzóval) ’〈kedveskedő megszólításként〉’ ❖ Tudod-e, aranyom, Hogy az útat innen én nem tudom (1846 Petőfi Sándor 8366283, 57) | Mi bánt, aranyom, szerelmem?! (1908 Ambrus Zoltán 9006018, 234) | Mit ennél, aranyom? (1985 Békés Pál 1014003, 15).

II. mn

1. ’(részben) ilyen fémből készült’ ❖ [két érme,] egyik arany, másik ezüst (1780 Hatvani István¹ 7277002, 35) | az arany és ezüſt gyertya-tartókban lobogó gyertyákat kereſed (1787 Péczeli József ford. 7267029, 82) | egy arany zsebórát (1832 Fáy András¹ 8139008, 247) | Kezén minden ékszerül egy arany karikagyűrűt viselt (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 36) | arany a rács az ablakon, hol a királyleány fogoly (1957 Pilinszky János 9531149, 17) | Miklós bátyám mutatott egyszer egy arany tízkoronást (1965 Fekete István 9142004, 19) | aranynyaklánc (1983 Polgár András 1121001, 23).

2. ’rendsz. aranyéremmel is járó, legmagasabb 〈fokozata vmely kitüntetésnek〉’ ❖ [Geleji Sándort] 1948-ban a Köztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki (1971 Kiss Ervin CD30) | a köztársasági elnök adja át a Magyar Köztársaság katonai érdemkeresztjeit: három tisztnek az arany fokozatot (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’aranyszínű (festék)anyaggal bevont’ ❖ ő bocsátá föl a’ nagy sárkányt, mellyet szép arany papirossal fölékesitve maga készitett (1845 Eötvös József 8126004, 58) | [a Bobok család címerében] az alsó háromszögü arany mezőben zöld téren zöld élőfa emelkedik föl, mely mellett két oldalról két vörös rózsa virít (1858 Nagy Iván CD31) | aranyra festett bútorok (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (irod) ’aranyszínű, aranylóan fénylő’ ❖ [a páva] Mutattya-is fején fényes bokrétáját […], Nyakán arany tollait (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225012, 59) | haja arany fürtökbe göndörödött (1788 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 203) | Száll az est, arany sugára A’ hegyek megé borong (1835 Bajza József 8021017, 137) | Ott voltak a fán kusza rendben Az elkopott arany diók, A bús, üres ezüst diók (1912 Kosztolányi Dezső 9359046, 54) | arany sör és ezüst szivarfüst (1923 Babits Mihály 9014131, 216) | Nagy, kibomlott, szőke haja most arany glóriaként övezte lányos arcát (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 95).

5. (rég) ’különlegesen értékes, becses’ ❖ Pétzeli József úr magyar Henriássa … arany munka …, válogatott gondolatokért, tökélletes poésisi reguláknak megtartásáért Gyöngyösi István munkáji mellett első helyet érdemel (1787 Gvadányi József C1936, 77) | a’ henyeség’ párnáján az arany időt átkuczorgó (1838 Gegő Elek 8157001, 14) | az aranynál Aranyabb az nékem, Hogy sovárgó kebelemre Visszajövél, éltem! (1880 Csengery János ford.–Catullus C1272, 93) | Egy ifjú költő […] mámoros a vágytól és a bortól, Mert arany ifjúsága most ragyog (1918 Juhász Gyula¹ CD01).

5a. ’tökéletesen tiszta, makulátlan, minden rossztól mentes 〈ember, ill. (annak) megnyilatkozás(a)〉’ ❖ szenytelen, senki által kétségbe nem vont arany becsületesség kivántatik (1851 Tóth Lőrinc C1271, 29) | arany elvei vannak (1877 Mikszáth Kálmán C5260, 166) | gyémánt a szived, arany a jellemed (1885 Tolnai Lajos C4201, 134) | [Zéta] bölcs és becsületes ember. A szive arany (1901 Gárdonyi Géza C1824, 1) | ez az arany ember, az a félszeg baptista pap, ez a drága tiszta lélek (1926 Vadász Tibor CD10) | [József Attila] rongyosan mutogatta verseit és arany lelkét (1960 Mátyás Ferenc C6869, 51).

5b. ’okos, bölcs 〈elme, ill. (annak) megnyilatkozás(a)〉’ ❖ nintſen e’ vilàgon egy ifjú réſzirül ditſöſſégeſebb dolog, mintha az nemes erköltſökkel és arany elmével bir (1777 Bessenyei György¹ 7044001, 4) | Pajtás, ez arany gondolat! (1839 Gaal József C5751, 89) | Hódoljunk annak az arany közmondásnak: Mi magadnak káros, ne akard azt másnak (1849 Sárosi Gyula 8404001, 97) | Arany szavak, ércbe vésendő igék (1989 Szörényi László 2024015, 59) • arany középszer (/ritk) ’szélsőségeket kerülő, bölcs magatartás’ ❖ A’ kinek tetsz az arany középszer Nem lakik, mint blcs, szemetes szobába (1803 Édes Gergely C1541, 165) | Mentt az agg bútúl az arany középſzer, melly irígylend palotákra nem vágy, sem magát fösvény födel ſzugolyban fel nem eméſzti (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 91) | az arany középszer igazán nem tartozik nemzeti erényeink közé. […] A végletes ellentétek hazája vagyunk inkább (1974 Fekete Gyula 9141005, 521) • arany középszerűség (rég, ritk) ’ua.’ ❖ A’ ki az arany középſzerüségnek Kedveli javát, az udvari lévnek Nem vágy tálára, ſem rút vállújára A’ Paraſzt Pépnek (1774 Dugonics András ford.–Horatius 7087025, 275) | A középső fiú higgadt s […] az arany középszerűség útját dicsőíti, nem barátja az ugrásnak, hanem a lassú átmenetnek (1881 Mikszáth Kálmán CD04) • arany középút ’ua.’ ❖ egy Király kit semmi féle indulat ki nem visz az arány közép utbol (1815 Katona József C2501, 109) | Ha a csehek karjaiba veti magát – az is baj, ha a németeket dédelgeti – az is baj. Tessék itt eltalálni az arany középutat! (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 337) | ha másutt nem is, ezen a téren, a művészet területén, az arany középút elvét kell követnünk (1936 Illyés Gyula 9274067, 146) | [a közszolgálati média számára] az intellektuális igény és a hollywoodi stílusú tömeggyártás közötti arany középút, az okos kompromisszum megtalálása a legnehezebb (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. (irod) ’gondtalan, zavartalanul boldog’ ❖ Olly ez az orſzágunk, mellybenn arany a’ mi világunk, Lnn eledelre javunk’ s ízet adásra ſavunk (1793 Édes Gergely 7095002, 39) | A’ Szeretetnek Zavar nélkl való Aranyórái elmúltak, a’ Szerelem’ Kínnyai várnak… (1794 Kármán József² 7165022, 178) | Ifjúſágom … arany napjaim … (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe 7163057, 64) | Vagy tán arany jövendőt vár hazánk, Azért mosolyg Tokajnak nedve ránk? (1845 Vörösmarty Mihály 8524340, 126) | Gond, hajsza, rémület… És tudni: van arany pihenés! (1923 Szabó Lőrinc 9629044, 13) | egyből arany lesz az élet, ha megcsináljuk az utat? (1955 Sütő András 9620004, 79).

7. (irod) ’fényes, mesés, nagyszerű’ ❖ báb-játékokkal ’s arany reménységekkel múlattatni (1792 Magyar Múzeum ford. 7448023, 456) | ezen arany hirért igyunk egy billikomnyi arekát (1837 Emlény C0108, 269).

8. ’〈kedveskedő, becéző megszólításban〉’ ❖ Kocsmárosné, arany virág, Ide a legjobbik borát (1847 Petőfi Sándor C3502, 147) | ölelj meg! oh mert érted szenvedek. Aranyvirágom! szívem drága gondja! (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014008, 374) | Fáradt vagy te ugye aranycsillagom? (1924 Szívós Zsigmond CD10) | Drága kis aranybogárkám (1931 Kassák Lajos CD10) | Arany kisleányom […], maga átallkodik-e amiatt, hogy én a szamárval oly híven bandalgok? (1960 Tamási Áron 9701016, 157).

J: aranyos.

Ö: fehér~, fog~, ó~, rúd~, sár~, szín~, termés~.

UB: -utánzat.

Fr: fekete, folyékony, tört, vont.

ÖU: festő~, kék~, skófium~, zöld~.

ÖE: ~ajkú, ~bányászat, ~bárány, ~barna, ~bevonat, ~bíbor, ~billikom, ~borítás, ~cifra, ~drót, ~foglalat, ~gomb, ~hintó, ~keret, ~keretes, ~kulcsocska, ~lap, ~mázas, ~palást, ~pecsét, ~regula, ~sisak, ~skófium, ~szarvas, ~szegélyű, ~szelence, ~szobor, ~tallér, ~termelés, ~tojás, ~váltó, ~varrás, ~veret, ~vörös, ~zöld, ~zsinóros.

Vö. CzF. ~, aranyczompó, aranygyík, aranygyopár, aranyponty, aranysáfrány, aranysügér, aranyul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, aranybúzafő, arany-dámaóra, aranyfülbevaló, arany-hajnyomtató, arany-homlokelőcske, arany-homlokravaló, arany-mátkagyűrű, arany-nyakravaló, arany-nyakszorító, aranyöltözőtű, arany-reszketőtű, aranyterméskő, arany-ütőóra; ÚMTsz. ~, aranyfőkötő