arányosít ts ige 4a4

1. ’mennyiségi v. mértékbeli viszonyba állít vmit vmivel’ ❖ arányosító számok (1817 Kassai József C2495, 393) | a homlokhoz arányositva a kaponya [!] hátsó része … nagy (1864 Szokoly Viktor C4047, 67) | [a pocgém által elfogyasztott halak] a madár nagyságához arányosítva elég nagyok voltak (1899 Chernel István CD34) | arányosítva számukat [ti. fogaimét] az elmúlt s még eljövendő évek számával, oly tárgyilagosan, akár egy állatkereskedő, állítom föl a valószínűséget, hogy megúszom a sírig műfogsor nélkül (1969 Illyés Gyula 9274077, 69) | Az önkormányzatok eldöntik, hogy mennyit adnak a színházuknak, és ezt arányosítjuk az egymilliárd forinttal (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’helyes, megfelelő mennyiségi v. mértékbeli viszonyba hoz vmit vmivel’ ❖ csak a’ birtok’ megterheléséről … és ehhez arányosított személyes szolgálatról lehetett szó (1844 Bajza József ford.–Kolb C0727, 80) | ki bennünket teremtett, arányosította a szenvedéseket mindenkinek erejéhez (1880 Ágoston Antal ford. C0561, 158) | a takarékosság, a költségek helyes, a jövedelemhez arányositott beosztása […] a jólét legbiztosabb kútforrása (1883 De Gerando Antonina 8099004, 147) | Formatervezési alapelv, hogy minden eszköznél, mely legalább két formaalkotó elemből áll, az elemek egymáshoz és a termékcélhoz való viszonyát arányosítani kell (2000 Lakáskultúra CD39).

2a. (rég) ’〈földterületet〉 kijelöl a volt jobbágyok v. jogutódaik számára az uradalmi legelő-, nádas- és erdőterületekből a jobbágytelkek nagyságának arányában’ ❖ készülendő arányosító törvényeinknek bizton elvei lehetnek (1833 Berzsenyi Dániel C1072, 344) | nem a földesurak választanak előbb az arányosított földekből, hanem a jobbágyság (1885 Jókai Mór CD18).

2b. ’〈részeit v. egészét tekintve vmely művet〉 megfelelő mértékűvé tesz’ ❖ a ritmus arányosítja és tömörebbé préseli a szöveget, egyensúlyozza a mondatokat (1939 Weöres Sándor 9788144, 8).

J: arányít, arányoz¹.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arány; ÉKsz.; SzT. arány¹

arányosít tárgyas ige 4a4
1.
mennyiségi v. mértékbeli viszonyba állít vmit vmivel
arányosító számok
(1817 Kassai József)
a homlokhoz arányositva a kaponya [!] hátsó része … nagy
(1864 Szokoly Viktor)
[a pocgém által elfogyasztott halak] a madár nagyságához arányosítva elég nagyok voltak
(1899 Chernel István)
arányosítva számukat [ti. fogaimét] az elmúlt s még eljövendő évek számával, oly tárgyilagosan, akár egy állatkereskedő, állítom föl a valószínűséget, hogy megúszom a sírig műfogsor nélkül
(1969 Illyés Gyula)
Az önkormányzatok eldöntik, hogy mennyit adnak a színházuknak, és ezt arányosítjuk az egymilliárd forinttal
(1995 Magyar Hírlap)
2.
helyes, megfelelő mennyiségi v. mértékbeli viszonyba hoz vmit vmivel
csak a’ birtok’ megterheléséről … és ehhez arányosított személyes szolgálatról lehetett szó
(1844 Bajza József ford.Kolb)
ki bennünket teremtett, arányosította a szenvedéseket mindenkinek erejéhez
(1880 Ágoston Antal ford.)
a takarékosság, a költségek helyes, a jövedelemhez arányositott beosztása […] a jólét legbiztosabb kútforrása
(1883 De Gerando Antonina)
Formatervezési alapelv, hogy minden eszköznél, mely legalább két formaalkotó elemből áll, az elemek egymáshoz és a termékcélhoz való viszonyát arányosítani kell
(2000 Lakáskultúra)
2a. (rég)
〈földterületet〉 kijelöl a volt jobbágyok v. jogutódaik számára az uradalmi legelő-, nádas- és erdőterületekből a jobbágytelkek nagyságának arányában
készülendő arányosító törvényeinknek bizton elvei lehetnek
(1833 Berzsenyi Dániel)
nem a földesurak választanak előbb az arányosított földekből, hanem a jobbágyság
(1885 Jókai Mór)
2b.
〈részeit v. egészét tekintve vmely művet〉 megfelelő mértékűvé tesz
a ritmus arányosítja és tömörebbé préseli a szöveget, egyensúlyozza a mondatokat
(1939 Weöres Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arány; ÉKsz.; SzT. arány¹

Beállítások