aranyozás fn 4A

1. ’az aranyoz igével kifejezett cselekvés’ ❖ Maga-is Szulimán meg-indúlt biztában, … Fáradoz holdunknak aranyozásában (1777 Kónyi János C2731, 73).

2. (Ipar) ’az a művelet, amelynek során galvánozással, es. más eljárással vékonyan arannyal v. azt utánzó anyaggal vonnak be vmit’ ❖ [Aranyozott drót készítésekor] az aranyozás […] igazi vagy pedig hamis vagy nem igazi aranyfüsttel mégyen véghez (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315001, 18) | 2 r. arany és 1 r. higanyból álló foncsort a tüzbeni aranyozásra használnak (1844 Nendtvich Károly 8330013, 376) | [de Ruolcznak] sikerült az aranyozást, ezüstözést, rezezést, nikolozást [= nikkelezést] tökéletesíteni és a platina, ón, ólom, kobalt és cink galvanosztégiáját [= galvánozását] megalapítani (1893 PallasLex. CD02).

3. ’arany-, ill. aranyszínű bevonat, díszítés’ ❖ a’ tiſztek mentéje, nem fekete, hanem ſzürke bárány brrel, ’s általjában, mind igen gazdag aranyozással kéſzlt (1797 Magyar Kurír 7446141, 318) | jöttek a díszre és pompára minden előbbi zsebkönyveket elhomályosított Almanach-ok, veres bársony kötésben, gazdag aranyozással, pompás metszvényekkel; de kevesebb irodalmi becsű művekkel. – A belső nem felelt meg a külsőnek (1858 Salamon Ferenc 8402019, 161) | [az őszülő szőke haj] olyan, mint az ezüst, amelyről most kopik le az aranyozás (1923 Benedek Marcell 9042003, 83) | [A barokk szobrokon] a vértek ezüstje, a ruhák, palástok, kendők ragyogó vöröse, kékje, a díszek, hímzések aranyozása mennyei pompát sejtet (1968 Artner Tivadar 9009001, 46).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

aranyozás főnév 4A
1.
az aranyoz igével kifejezett cselekvés
Maga-is Szulimán meg-indúlt biztában, … Fáradoz holdunknak aranyozásában
(1777 Kónyi János)
2. (Ipar)
az a művelet, amelynek során galvánozással, es. más eljárással vékonyan arannyal v. azt utánzó anyaggal vonnak be vmit
[Aranyozott drót készítésekor] az aranyozás […] igazi vagy pedig hamis vagy nem igazi aranyfüsttel mégyen véghez
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
2 r.rész arany és 1 r.rész higanyból álló foncsort a tüzbeni aranyozásra használnak
(1844 Nendtvich Károly)
[de Ruolcznak] sikerült az aranyozást, ezüstözést, rezezést, nikolozást [= nikkelezést] tökéletesíteni és a platina, ón, ólom, kobalt és cink galvanosztégiáját [= galvánozását] megalapítani
(1893 PallasLex.)
3.
arany-, ill. aranyszínű bevonat, díszítés
a’ tiſztek mentéje, nem fekete, hanem ſzürke bárány brrel, ’s általjában, mind igen gazdag aranyozással kéſzlt
(1797 Magyar Kurír)
jöttek a díszre és pompára minden előbbi zsebkönyveket elhomályosított Almanach-ok, veres bársony kötésben, gazdag aranyozással, pompás metszvényekkel; de kevesebb irodalmi becsű művekkel. – A belső nem felelt meg a külsőnek
(1858 Salamon Ferenc)
[az őszülő szőke haj] olyan, mint az ezüst, amelyről most kopik le az aranyozás
(1923 Benedek Marcell)
[A barokk szobrokon] a vértek ezüstje, a ruhák, palástok, kendők ragyogó vöröse, kékje, a díszek, hímzések aranyozása mennyei pompát sejtet
(1968 Artner Tivadar)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások