aranypénz fn 4B8

1. ’aranyból vert, meghatározott pénznemű és értékű pénzérme’ ❖ két arany pénzt abból [ti. az erszényből] a fáradtſágáért ki-vett (1780 Magyar Hírmondó 7444004, 282) | [Magyarországon] az Arany Pénz négy Forintot, és 30. Krajtzárt teſz, t. i. a’ Körmötzi, Nagy-Bányai és Tsáſzár Arany (1796 Szaller György 7307006, 46) | Magunk fogunk az első magyar bankónak hitelt szerezni, s részünkről rosz magyarnak fogjuk azt tartani, ki nem adandja szivesen oda ezüst s aranypénzét a hazának (1848 Népelem 8652001, 146) | az olaszok, még pedig a florencziek voltak nálunk az arany-pénz első behozói, kik hazájokban 1252-ben verettek ily pénzdarabokat, egyik lapján virággal (fiore) (1885 Salamon Ferenc 8402015, 444) | [a Pompeji házaiban talált régészeti leletanyagban] aránylag ritkák az aranypénzek (1973 Castiglione László 9076001, 91).

1a. ’ékszerként, ruhadíszként haszn. arany(színű) érme v. pénzérme’ ❖ [az oláh nő] feje hátulján kisded, kerek gyöngyös kalpag ül, míg elől azt egy füzér aranypénz fogja át, mely márványsíma homlokáig leér (1860 Jókai Mór C2253, 113) | először is fülbevalót [fog vásárolni], olyan nagy aranypénzt, mint a szobaasszony fülében van (1919 Balázs Sándor² CD10) | a pénzes nyakék a legdúsabb és legjellegzetesebb a Balkánon volt és a délszláv népviseletekben, ahol a magyaroktól eltérően inkább sok, kicsi, értékes és díszítetlen aranypénzt viselnek (1980 Tények könyve CD37).

2. (rég) ’kitüntetésként adományozott aranyérem’ ❖ egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … megtiszteltettek (1784 Magyar Hírmondó C0272, 515) | [a katona] mellét aranypénzzel Érdemjelezik (1843 Szakál Lajos C3800, 45) | [a segédtiszt a fővezér intésére] tizenkét darab nagy aranypénzt vett elő, s a tizenegy közvitéznek feltűzvén, a tizenkettediket a fővezérnek hagyta (1857 Vas Gereben 8514016, 60).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

aranypénz főnév 4B8
1.
aranyból vert, meghatározott pénznemű és értékű pénzérme
két arany pénzt abból [ti. az erszényből] a fáradtſágáért ki-vett
(1780 Magyar Hírmondó)
[Magyarországon] az Arany Pénz négy Forintot, és 30. Krajtzárt teſz, t. i.tudniilik a’ Körmötzi, Nagy-Bányai és Tsáſzár Arany
(1796 Szaller György)
Magunk fogunk az első magyar bankónak hitelt szerezni, s részünkről rosz magyarnak fogjuk azt tartani, ki nem adandja szivesen oda ezüst s aranypénzét a hazának
(1848 Népelem)
az olaszok, még pedig a florencziek voltak nálunk az arany-pénz első behozói, kik hazájokban 1252-ben verettek ily pénzdarabokat, egyik lapján virággal (fiore)
(1885 Salamon Ferenc)
[a Pompeji házaiban talált régészeti leletanyagban] aránylag ritkák az aranypénzek
(1973 Castiglione László)
1a.
ékszerként, ruhadíszként haszn. arany(színű) érme v. pénzérme
[az oláh nő] feje hátulján kisded, kerek gyöngyös kalpag ül, míg elől azt egy füzér aranypénz fogja át, mely márványsíma homlokáig leér
(1860 Jókai Mór)
először is fülbevalót [fog vásárolni], olyan nagy aranypénzt, mint a szobaasszony fülében van
(1919 Balázs Sándor²)
a pénzes nyakék a legdúsabb és legjellegzetesebb a Balkánon volt és a délszláv népviseletekben, ahol a magyaroktól eltérően inkább sok, kicsi, értékes és díszítetlen aranypénzt viselnek
(1980 Tények könyve)
2. (rég)
kitüntetésként adományozott aranyérem
egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … megtiszteltettek
(1784 Magyar Hírmondó)
[a katona] mellét aranypénzzel Érdemjelezik
(1843 Szakál Lajos)
[a segédtiszt a fővezér intésére] tizenkét darab nagy aranypénzt vett elő, s a tizenegy közvitéznek feltűzvén, a tizenkettediket a fővezérnek hagyta
(1857 Vas Gereben)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások