araviszkus (4A) l. eraviszkusz

eraviszkusz mn és fn 4Aaraviszkus (rég) , eraviszkus (kissé rég)

I. mn

1. (Tört) ’az ókori Pannónia területén élt illír-kelta 〈népcsoport〉’ ❖ Az araviscus nép a régi Pannoniában a Duna jobbpartján lakott. Több emlék maradt utánuk a melyek között a legnevezetesebb a biai volt (1888 Budapesti Hírlap nov. 6. C4735, 3) | [Hampel József] problémakutatásának az ókor terén egy másik fényes eredménye az araviszkus népnek revellálása, amelyről semmi történelmi nyom nem maradt, s amelyet tisztán régészeti indiciumok alapján teremtett újra (1913 Supka Géza CD10) | a vaskor második felében kelta eraviskus törzsek laktak a környéken [ti. a mai Győr területén] (1938 ÚjIdőkLex. C5438, 2889) | kelta eredetű, eraviscus nép lakótelepét sikerült megtalálni (1962 Esti Hírlap febr. 8. C4751, [3]).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó, e népből származó 〈személy〉, ill. e népcsoportból való 〈eredet, származás〉’ ❖ [a mézesbort] itták is a rómaiak és az eraviscus parasztok egyaránt (1940 Magyar Nemzet febr. 6. C8356, 9) | A legismertebb pannóniai fazekasmester, Resatus is eraviszkusz származású volt (1960 Magyar Nemzet júl. 3. C0355, 9) | Mintegy húszezer ember élt a polgárvárosban, és még egyszer annyi a Csúcs-hegyig húzódó villanegyedben s az elszórt majorságokban: eraviszkusz kereskedők, mesteremberek, római közigazgatási tisztviselők, családostul (1975 Népszava febr. 14. C7440, 4) | 1800 évvel ezelőtt kétlovas kocsijával együtt temettek el a most feltárás alatt álló sírban egy kelta eraviscus előkelő embert (2003 Népszabadság szept. 6. C7851, 19).

2. ’e népcsoport által (lakott területen) létrehozott, készített v. haszn. 〈tárgy, dolog〉, ill. 〈vmely dolognak〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ A Bia táján talált eraviscus pénzek [...] a köztársaságkori római denárok mintájára készültek (1893 PallasLex. CD02) | A somodori lelet s az 1913. feltárt környei leletből három kocsi alkotórészei eraviscus eredetüek (1914 RévaiNagyLex. C5707, 822) | az eraviscus földházak (1951 Élet és Tudomány C4902, 694) | az Aquincumban lebontott Eraviscus szentély hatalmas, esetenként többtonnás márványdarabjai (1987 Népszabadság okt. 5. C7837, 7) | eraviszkusz fibula (2001 Népszabadság ápr. 21. C7849, 25).

3. (jellemzően) e népcsoport által lakott 〈terület, település〉’ ❖ A Gellérthegy tövében, Tabán lebontott házai alatt tárták fel egy eraviscus falu maradványait (1938 ÚjIdőkLex. C5438, 2101) | a mai Gellérthegyen alakult ki az eraviscus város (1951 Élet és Tudomány C4902, 692) | [az ásatás során] a település [ti. Gorsium] késői, IV. századi temetője, valamint a település legkorábbi szakaszához tartozó kelta eraviszkus falu házainak maradványai kerültek elő (1964 Magyar Nemzet aug. 16. C4801, 7) | Különösen a gellérthegyi eraviscus település erődítményeinek feltárása számít látványos eredménynek (1999 Élet és Tudomány C5479, 10).

II. fn

(tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört) ’az ókori Pannónia területén élt illír-kelta népcsoport’ ❖ az eraviscusok más építészeti emlékeivel együtt természetesen az [ti. a régészeti lelet] is elpusztult (1893 PallasLex. CD02) | [Nyugat-Pannóniában] kisebb szerepet játszott az őslakosság továbbélő vallási hagyománya, mint Kelet-Pannóniában, főleg az eraviszkuszok szállásterületén (1959 Alföldy Géza CD52) | [a monográfia első kötete] főként az ókori írott források és a történeti földrajz eredményei felől rekonstruálja a Kárpát-medence népeinek (géták, dákok, kelták, „araviscusok”) korai történetét (1994 Új Könyvek CD29) | Az eraviscusok önálló szerepe a markomann-szarmata háborúkat (Kr. u. 169–180) követő népmozgásokkal megszűnt (1998 MagyarNagyLex. C5820, 386).

a. (ritk) ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ A hátoldalon pedig a tulajdonos neve olvasható: Julius Hilarius. (Római nevet felvett eraviscus) (1951 Élet és Tudomány C4902, 698).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

araviszkus lásd eraviszkusz
eraviszkusz melléknév és főnév 4A
araviszkus 4A (rég)
eraviszkus 4A (kissé rég)
I. melléknév
1. (Tört)
az ókori Pannónia területén élt illír-kelta 〈népcsoport〉
Az araviscus nép a régi Pannoniában a Duna jobbpartján lakott. Több emlék maradt utánuk a melyek között a legnevezetesebb a biai volt
(1888 Budapesti Hírlap nov. 6.)
[Hampel József] problémakutatásának az ókor terén egy másik fényes eredménye az araviszkus népnek revellálása, amelyről semmi történelmi nyom nem maradt, s amelyet tisztán régészeti indiciumok alapján teremtett újra
(1913 Supka Géza)
a vaskor második felében kelta eraviskus törzsek laktak a környéken [ti. a mai Győr területén]
(1938 ÚjIdőkLex.)
kelta eredetű, eraviscus nép lakótelepét sikerült megtalálni
(1962 Esti Hírlap febr. 8.)
1a.
e népcsoporthoz tartozó, e népből származó 〈személy〉, ill. e népcsoportból való 〈eredet, származás〉
[a mézesbort] itták is a rómaiak és az eraviscus parasztok egyaránt
(1940 Magyar Nemzet febr. 6.)
A legismertebb pannóniai fazekasmester, Resatus is eraviszkusz származású volt
(1960 Magyar Nemzet júl. 3.)
Mintegy húszezer ember élt a polgárvárosban, és még egyszer annyi a Csúcs-hegyig húzódó villanegyedben s az elszórt majorságokban: eraviszkusz kereskedők, mesteremberek, római közigazgatási tisztviselők, családostul
(1975 Népszava febr. 14.)
1800 évvel ezelőtt kétlovas kocsijával együtt temettek el a most feltárás alatt álló sírban egy kelta eraviscus előkelő embert
(2003 Népszabadság szept. 6.)
2.
e népcsoport által (lakott területen) létrehozott, készített v. haszn. 〈tárgy, dolog〉, ill. 〈vmely dolognak〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉
A Bia táján talált eraviscus pénzek [...] a köztársaságkori római denárok mintájára készültek
(1893 PallasLex.)
A somodori lelet s az 1913. feltárt környei leletből három kocsi alkotórészei eraviscus eredetüek
(1914 RévaiNagyLex.)
az eraviscus földházak
(1951 Élet és Tudomány)
az Aquincumban lebontott Eraviscus szentély hatalmas, esetenként többtonnás márványdarabjai
(1987 Népszabadság okt. 5.)
eraviszkusz fibula
(2001 Népszabadság ápr. 21.)
3.
(jellemzően) e népcsoport által lakott 〈terület, település〉
A Gellérthegy tövében, Tabán lebontott házai alatt tárták fel egy eraviscus falu maradványait
(1938 ÚjIdőkLex.)
a mai Gellérthegyen alakult ki az eraviscus város
(1951 Élet és Tudomány)
[az ásatás során] a település [ti. Gorsium] késői, IV. századi temetője, valamint a település legkorábbi szakaszához tartozó kelta eraviszkus falu házainak maradványai kerültek elő
(1964 Magyar Nemzet aug. 16.)
Különösen a gellérthegyi eraviscus település erődítményeinek feltárása számít látványos eredménynek
(1999 Élet és Tudomány)
II. főnév
(tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört)
az ókori Pannónia területén élt illír-kelta népcsoport
az eraviscusok más építészeti emlékeivel együtt természetesen az [ti. a régészeti lelet] is elpusztult
(1893 PallasLex.)
[Nyugat-Pannóniában] kisebb szerepet játszott az őslakosság továbbélő vallási hagyománya, mint Kelet-Pannóniában, főleg az eraviszkuszok szállásterületén
(1959 Alföldy Géza)
[a monográfia első kötete] főként az ókori írott források és a történeti földrajz eredményei felől rekonstruálja a Kárpát-medence népeinek (géták, dákok, kelták, „araviscusok”) korai történetét
(1994 Új Könyvek)
Az eraviscusok önálló szerepe a markomann-szarmata háborúkat (Kr. u.Krisztus után 169–180) követő népmozgásokkal megszűnt
(1998 MagyarNagyLex.)
a. (ritk)
e népcsoporthoz tartozó személy
A hátoldalon pedig a tulajdonos neve olvasható: Julius Hilarius. (Római nevet felvett eraviscus)
(1951 Élet és Tudomány)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások