arbitrázs fn 4A (Közg)

1. ’a vásárolt értékpapírnak a különböző piacok árfolyamkülönbségeit kihasználó, haszonnal történő azonnali eladása mint tőzsdei művelet, ill. az így megkötött üzlet’ ❖ Az, aki az arbitrage-zsal foglalkozik (az arbitrageur), […] kis nyereséget akar elérni lehetőleg kockázat nélkül. Az arbitrage első életföltétele a jólértesültség (1893 PallasLex. CD02) | Megtanult tőzsdenyelven, banknyelven, concern-nyelven. Arbitrázshoz, fedezethez, prolongációhoz úgy ért, akár a Rotschildok (1927 Szép Ernő 9665043, 76) | egyformán informált és egyformán racionális emberek világában nincs lehetőség arbitrázsra, azaz biztos, kockázatmentes profitszerzési lehetőségre (1995 Természet Világa CD50) | A közeli lejáratoknál a költségek miatt nem szoktak belemenni az arbitrázsba (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (kül)kereskedelmi választott bíróság’ ❖ arbitrázs, […] gazdasági, főként nemzetközi kereskedelmi vitás ügyekben döntő választott bíróság (1994 MagyarNagyLex. C5815, 315).

Vö. IdSz.

arbitrázs főnév 4A (Közg)
1.
a vásárolt értékpapírnak a különböző piacok árfolyamkülönbségeit kihasználó, haszonnal történő azonnali eladása mint tőzsdei művelet, ill. az így megkötött üzlet
Az, aki az arbitrage-zsal foglalkozik (az arbitrageur), […] kis nyereséget akar elérni lehetőleg kockázat nélkül. Az arbitrage első életföltétele a jólértesültség
(1893 PallasLex.)
Megtanult tőzsdenyelven, banknyelven, concern-nyelven. Arbitrázshoz, fedezethez, prolongációhoz úgy ért, akár a Rotschildok
(1927 Szép Ernő)
egyformán informált és egyformán racionális emberek világában nincs lehetőség arbitrázsra, azaz biztos, kockázatmentes profitszerzési lehetőségre
(1995 Természet Világa)
A közeli lejáratoknál a költségek miatt nem szoktak belemenni az arbitrázsba
(1997 Magyar Hírlap)
2.
(kül)kereskedelmi választott bíróság
arbitrázs, […] gazdasági, főként nemzetközi kereskedelmi vitás ügyekben döntő választott bíróság
(1994 MagyarNagyLex.)
Vö. IdSz.

Beállítások