arisztokrát ( fnI. 3A4 és mnII. 14A4) l. arisztokrata

arisztokrata fn és mn  arisztokrát (rég)

I. fn 6A

1. ’az ókori arisztokráciához tartozó személy’ ❖ Ő [ti. Platón] az utolsó nagy arisztokrata Athénben (1906 Juhász Gyula¹ 9284834, 92) | A demokraták és arisztokraták közt dúló ellentét sem mozdíthatta elő a görög városokban az egységes állásfoglalást (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Kalkhisz városából még csak az arisztokratákat űzte el Periklész, de ugyanennek a szigetnek az északi részén elég nagy területről már az egész lakosságot elkergette, hogy athéniakat telepítsen a helyükre (1997 Szabó Árpád CD17).

2. ’a földbirtokos osztály születési előjogokkal és vagyonnal rendelkező legfelsőbb rétegének tagja; főnemes’ ❖ ezen Törvény-hozó hatalom a’ Nemzetnek de nem Arisztokrátoknak óhajtása szerént a’ mostani kegyes Fejedelemnek kezében fog menni (1791 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 133) | Halál, halál az arisztokratákra! – Jerünk, jerünk a börtönüregekbe, Tegyünk törvényt, a nép törvénye szent (1863 Madách Imre 8284010, 611) | ön arisztokrata, ki a szerény falusi polgár leánykát származásáért megveti (1882 Szathmáry Károly 8428011, 177) | A gazdag, hírneves erdélyi arisztokrata [ti. az idősebb Jósika Miklós] fiatal korában ugyancsak heves, már-már forradalmi érzelmű ember volt, hiszen például hozzákezdett a Marseillaise magyarra fordításához (1984 Bényei József 1016006, 87) | A kialakuló köznemesség menekült a bárókká váló arisztokraták hűbéri szolgálatba kényszerítő hatalma elől (1994 Kristó Gyula CD17).

3. (pejor v. tréf) ’vmilyen tekintetben kiváló v. kiváltságos (társadalmi) csoport, vmely csoport felső, vezető rétegének tagja’ ❖ És hiszi a nyájas olvasó, hogy a házmesterek közt nincs aristocrata? […] a három emeletes ház mestere lenézi a két emeletesét s így tovább (1845 Pesti Divatlap C5837, 286) | minden művész született arisztokrata! (1905 Juhász Gyula¹ 9284818, 57) | Az író nemcsak hogy nem szellemi arisztokrata többé, hanem mint a társadalmi harcok előcsatárja: vagy bűnbak, vagy konjunkturista, sőt a toll prostituáltja (1983 Szalay Károly 1144011, 120).

II. mn 16A2

1. ’az arisztokráciához tartozó 〈személy v. csoport〉, az arisztokráciát alkotó 〈réteg〉, ill. vele kapcs., rá jellemző’ ❖ aristocrata testületek (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134012, 284) | arisztokrata kék vérnek (1877 Jókai Mór CD18) | arisztokrata körök (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 2) | milyen édes volna arcát ráhajtani erre a finom, fehér, úri bőrre: megcsókolta az arisztokrata lány elefántcsontszínű nyakát (1914 Oláh Gábor 9487063, 146) | Hosszukás, lófő arca igazi arisztokrata arc (1920 Benedek Elek 8041006, 104) | A főrendi tábla és az arisztokrata osztály (1942 Magyar művelődéstörténet CD43) | megszöktette és feleségül vette egy angol professzor arisztokrata születésű, német feleségét (1960 Cs. Szabó László 9093009, 568) | társadalmi érintkezésében nem állnak előtte [ti. Vámbéry Ármin előtt] olyan sorompók – „arisztokrata büszkeség” vagy „rangbeli megkülönböztetés” –, mint hazájában (1976 Hazai György CD30).

2. ’az ókori arisztokrácia államformája által meghatározott, ahhoz tartozó, rá jellemző’ ❖ A pythagoreusok az arisztokrata alkotmány védői voltak (1897 PallasLex. CD02) | A népgyűlés intézménye, az agora is az arisztokrata uralom tökéletlen formájára utal a homerosi világban (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | görög arisztokrata szellemnek (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

3. (pejor is) ’arisztokratikusan előkelő, nemes, ill. elkülönülő, elzárkózó 〈magatartás, szemlélet, tulajdonság stb.〉’ ❖ Mint ön tudja, Bárzsing nem nemes eredetű. Ő ugyan szereti a nevét arisztokrát „gh”-val írni, míg ön ősi „y”-át régen felváltotta a köznépies „i”-vel (1862–1863 Jókai Mór CD18) | Kecskeméthyben volt bizonyos arisztokrata vonás: a borzalmas jelenetektől irtózott (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | arisztokrata gondolkodású, nemes ízlésű, komoly úri ember vagyok (1897 Tóth Béla¹ 8485005, 99) | Ady izig-vérig arisztokrata lélek (1924 Benedek Marcell 9042004, 90) | A filmszakma ekkor még az idősebb testvér arisztokrata gőgjével szemlélte a tévés kollégákat (1989 Csurka István 2015033, 46).

Sz: arisztokratai, arisztokrataság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. arisztokrácia; ÉKsz.; IdSz.

arisztokrát lásd arisztokrata
arisztokrata főnév és melléknév
arisztokrát I. 3A4 II. 14A4 (rég)
I. főnév 6A
1.
az ókori arisztokráciához tartozó személy
Ő [ti. Platón] az utolsó nagy arisztokrata Athénben
(1906 Juhász Gyula¹)
A demokraták és arisztokraták közt dúló ellentét sem mozdíthatta elő a görög városokban az egységes állásfoglalást
(1935 Hóman Bálint munkái)
Kalkhisz városából még csak az arisztokratákat űzte el Periklész, de ugyanennek a szigetnek az északi részén elég nagy területről már az egész lakosságot elkergette, hogy athéniakat telepítsen a helyükre
(1997 Szabó Árpád)
2.
a földbirtokos osztály születési előjogokkal és vagyonnal rendelkező legfelsőbb rétegének tagja; főnemes
ezen Törvény-hozó hatalom a’ Nemzetnek de nem Arisztokrátoknak óhajtása szerént a’ mostani kegyes Fejedelemnek kezében fog menni
(1791 Laczkovics János ford.Martinovics)
Halál, halál az arisztokratákra! – Jerünk, jerünk a börtönüregekbe, Tegyünk törvényt, a nép törvénye szent
(1863 Madách Imre)
ön arisztokrata, ki a szerény falusi polgár leánykát származásáért megveti
(1882 Szathmáry Károly)
A gazdag, hírneves erdélyi arisztokrata [ti. az idősebb Jósika Miklós] fiatal korában ugyancsak heves, már-már forradalmi érzelmű ember volt, hiszen például hozzákezdett a Marseillaise magyarra fordításához
(1984 Bényei József)
A kialakuló köznemesség menekült a bárókká váló arisztokraták hűbéri szolgálatba kényszerítő hatalma elől
(1994 Kristó Gyula)
3. (pejor v. tréf)
vmilyen tekintetben kiváló v. kiváltságos (társadalmi) csoport, vmely csoport felső, vezető rétegének tagja
És hiszi a nyájas olvasó, hogy a házmesterek közt nincs aristocrata? […] a három emeletes ház mestere lenézi a két emeletesét s így tovább
(1845 Pesti Divatlap)
minden művész született arisztokrata!
(1905 Juhász Gyula¹)
Az író nemcsak hogy nem szellemi arisztokrata többé, hanem mint a társadalmi harcok előcsatárja: vagy bűnbak, vagy konjunkturista, sőt a toll prostituáltja
(1983 Szalay Károly)
II. melléknév 16A2
1.
az arisztokráciához tartozó 〈személy v. csoport〉, az arisztokráciát alkotó 〈réteg〉, ill. vele kapcs., rá jellemző
aristocrata testületek
(1841 Fábián Gábor ford.Tocqueville)
arisztokrata kék vérnek
(1877 Jókai Mór)
arisztokrata körök
(1896 Gyulafehérvári Hírlap)
milyen édes volna arcát ráhajtani erre a finom, fehér, úri bőrre: megcsókolta az arisztokrata lány elefántcsontszínű nyakát
(1914 Oláh Gábor)
Hosszukás, lófő arca igazi arisztokrata arc
(1920 Benedek Elek)
A főrendi tábla és az arisztokrata osztály
(1942 Magyar művelődéstörténet)
megszöktette és feleségül vette egy angol professzor arisztokrata születésű, német feleségét
(1960 Cs. Szabó László)
társadalmi érintkezésében nem állnak előtte [ti. Vámbéry Ármin előtt] olyan sorompók – „arisztokrata büszkeség” vagy „rangbeli megkülönböztetés” –, mint hazájában
(1976 Hazai György)
2.
az ókori arisztokrácia államformája által meghatározott, ahhoz tartozó, rá jellemző
A pythagoreusok az arisztokrata alkotmány védői voltak
(1897 PallasLex.)
A népgyűlés intézménye, az agora is az arisztokrata uralom tökéletlen formájára utal a homerosi világban
(1935 Hóman Bálint munkái)
görög arisztokrata szellemnek
(1935 Hóman Bálint munkái)
3. (pejor is)
arisztokratikusan előkelő, nemes, ill. elkülönülő, elzárkózó 〈magatartás, szemlélet, tulajdonság stb.〉
Mint ön tudja, Bárzsing nem nemes eredetű. Ő ugyan szereti a nevét arisztokrát „gh”-val írni, míg ön ősi „y”-át régen felváltotta a köznépies „i”-vel
(1862–1863 Jókai Mór)
Kecskeméthyben volt bizonyos arisztokrata vonás: a borzalmas jelenetektől irtózott
(1881 Mikszáth Kálmán)
arisztokrata gondolkodású, nemes ízlésű, komoly úri ember vagyok
(1897 Tóth Béla¹)
Ady izig-vérig arisztokrata lélek
(1924 Benedek Marcell)
A filmszakma ekkor még az idősebb testvér arisztokrata gőgjével szemlélte a tévés kollégákat
(1989 Csurka István)
Sz: arisztokratai, arisztokrataság
Vö. ÉrtSz.; TESz. arisztokrácia; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások