árnyazat fn 3A (rég)

1. ’Vmely szín tőle enyhén eltérő változata.’

1a. ’vmely színnek sötétebb, ill. világosabb fokozata; színárnyalat’ ❖ vadon tenyész a zöld borostyán, S árnyazatban gazdag lombozatja Bús smaragdra festi a haboknak Játszi tűkörét (1853 Császár Ferenc C4016, 298) | A kristályosított czukrok és savak egész hegyei, sokféle szinüek; a legszebb szinporok mindenféle árnyazatai; illatszerek a földgömb legszagosabb virágaiból s gyökereibő készítve (1862 Szemere Bertalan C3940, 186).

1b. (átv is) ’vmely színnek más színnel kevert sajátos változata, tónusa’ ❖ [arca] orrcimpái körűl vön kékes árnyazatot (1844 Jósika Miklós C2389, 49) | [Az igazságügy-miniszter] mai beszédének árnyazata – ragyogó árnyazata – a szarkazmus volt (1891 Mikszáth Kálmán CD04).

2. ’csekély eltérést, halvány különbséget mutató változat, fokozat, ill. pici, alig észlelhető különbség’ ❖ A’ fiatal, erős, bőidejü embertül a’ beteg öregig, gyenge asszonyig, kisded háznépig számnélküliek az árnyazatok (1834 Széchenyi István CD1501) | [az ellentétek kiemelésével] nem fognak ez egyhangu érzelmek szinetlenül s határozatlanul összefolyni, hanem egymást fogják kitüntetni, bár mily finom árnyazatok tennék is köztük a különbséget (1852 Egressy Gábor 8123001, 164) | sok árnyazatai vannak a fösvénységnek (1856 Aszalay József C0681, 56).

2a. (párton belüli) politikai irányzat, áramlat’ ❖ a conservativ lap átugorva a közbeneső árnyazatokat, egészen radical szellemü lett (1848 Március Tizenötödike C3027, 1) | pártok árnyazatairól (1848 Március Tizenötödike C3027, 115).

3. ’〈rajzon, festményen〉 árnyékolt rész’ ❖ Igy szoktanak a festők is árnyazat és szinek ellentéte által bizonyos pontot […] kiemelni (1828 Bajza József C0715, 23) | A festő, midőn lelket s jellemet akar ábrázolni, azt az arcok vonásiban árnyazatokkal tünteti elő (1846 Pálffy Albert C3405, 21) | a festőknél [fontos] az árnyazatokkal való élés (1900 Budapesti Szemle C0082, 137).

4. (ritk) ’vminek előnytelen oldala’ ❖ Tisztán feküdt előtte az emberiség, fényével és árnyazataival egyformán (1835 Aurora C7818, 195).

J: árnyalat.

árnyazat főnév 3A (rég)
1.
Vmely szín tőle enyhén eltérő változata.
1a.
vmely színnek sötétebb, ill. világosabb fokozata; színárnyalat
vadon tenyész a zöld borostyán, S árnyazatban gazdag lombozatja Bús smaragdra festi a haboknak Játszi tűkörét
(1853 Császár Ferenc)
A kristályosított czukrok és savak egész hegyei, sokféle szinüek; a legszebb szinporok mindenféle árnyazatai; illatszerek a földgömb legszagosabb virágaiból s gyökereibő készítve
(1862 Szemere Bertalan)
1b. (átv is)
vmely színnek más színnel kevert sajátos változata, tónusa
[arca] orrcimpái körűl vön kékes árnyazatot
(1844 Jósika Miklós)
[Az igazságügy-miniszter] mai beszédének árnyazata – ragyogó árnyazata – a szarkazmus volt
(1891 Mikszáth Kálmán)
2.
csekély eltérést, halvány különbséget mutató változat, fokozat, ill. pici, alig észlelhető különbség
A’ fiatal, erős, bőidejü embertül a’ beteg öregig, gyenge asszonyig, kisded háznépig számnélküliek az árnyazatok
(1834 Széchenyi István)
[az ellentétek kiemelésével] nem fognak ez egyhangu érzelmek szinetlenül s határozatlanul összefolyni, hanem egymást fogják kitüntetni, bár mily finom árnyazatok tennék is köztük a különbséget
(1852 Egressy Gábor)
sok árnyazatai vannak a fösvénységnek
(1856 Aszalay József)
2a.
(párton belüli) politikai irányzat, áramlat
a conservativ lap átugorva a közbeneső árnyazatokat, egészen radical szellemü lett
(1848 Március Tizenötödike)
pártok árnyazatairól
(1848 Március Tizenötödike)
3.
〈rajzon, festményen〉 árnyékolt rész
Igy szoktanak a festők is árnyazat és szinek ellentéte által bizonyos pontot […] kiemelni
(1828 Bajza József)
A festő, midőn lelket s jellemet akar ábrázolni, azt az arcok vonásiban árnyazatokkal tünteti elő
(1846 Pálffy Albert)
a festőknél [fontos] az árnyazatokkal való élés
(1900 Budapesti Szemle)
4. (ritk)
vminek előnytelen oldala
Tisztán feküdt előtte az emberiség, fényével és árnyazataival egyformán
(1835 Aurora)

Beállítások