árnyékoz ts ige 4a

1. (rég, Műv) ’〈rajzot〉 sűrű vonalkázással, satírozással, ill. sötétebb színezéssel térhatásúvá tesz; árnyékol’ ❖ rajzolni, árnyékolni, árnyékozni (1822 e. Verseghy Ferenc C4429, 16) | Schattiroz: árnyaz; árnyékoz (1835 Kunoss Endre C2852, 96).

2. (kissé rég, irod) ’árnyékba borít, árnyékba von vmit’ ❖ Bágyodt szél mozgattya cyprus leveleit. Ó! az árnyékozza soknak tetemeit (1780 Ányos Pál CD01) | csak homlokán lengének sötét fürtök, két tüzes szemet árnyékozva (1825 Kisfaludy Károly C2678, 66) | fenyőfáktól árnyékozott kis nyári lakban éli világát az ifju menyasszony (1879 Jókai Mór C2305, 270) | A nap kisüt s mosolygok; szürke felhő árnyékoz s elborúlok, mint a felhő (1925 Babits Mihály 9014160, 5).

2a. (kissé rég) ’〈gond, nehézség〉 bánatossá, szomorúvá, lehangolttá tesz vkit, ill. 〈vmely helyzetet, időszakot〉 terhel, szomorúvá, sötétté tesz’ ❖ [Tímea] arcát mély szomorúság árnyékozá (1885 Jókai Mór CD18) | a halál és hazugság tornyai árnyékozzák (1914 Lendvai István CD10) | Szegénység, betegség, kudarcok, mint egy örök, állandó ciprusfasor árnyékozzák ez ifjúi lélek fájdalmas útját (1916 Tóth Árpád CD10) | fiatalságát a szenvedés árnyékozza (1924 Juhász Gyula¹ 9284941, 151).

3. (rég) ’árnyékot ad’ ❖ Árnyékzó fának meg nyiretik üstöke (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 157) | bokros tölgyek árnyékoznak Terebély zöld ágokkal (1797–1802 Berzsenyi Dániel 8054010, 19) | itt erdők árnyékoznak, ott kopár nyulik meszsze (1834 Garasos Tár 8625004, 75).

J: árnyékol.

ÖU: be~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.; ÚMTsz. árnyékozik

árnyékoz tárgyas ige 4a
1. (rég, Műv)
〈rajzot〉 sűrű vonalkázással, satírozással, ill. sötétebb színezéssel térhatásúvá tesz; árnyékol
rajzolni, árnyékolni, árnyékozni
(1822 e. Verseghy Ferenc)
Schattiroz: árnyaz; árnyékoz
(1835 Kunoss Endre)
2. (kissé rég, irod)
árnyékba borít, árnyékba von vmit
Bágyodt szél mozgattya cyprus leveleit. Ó! az árnyékozza soknak tetemeit
(1780 Ányos Pál)
csak homlokán lengének sötét fürtök, két tüzes szemet árnyékozva
(1825 Kisfaludy Károly)
fenyőfáktól árnyékozott kis nyári lakban éli világát az ifju menyasszony
(1879 Jókai Mór)
A nap kisüt s mosolygok; szürke felhő árnyékoz s elborúlok, mint a felhő
(1925 Babits Mihály)
2a. (kissé rég)
〈gond, nehézség〉 bánatossá, szomorúvá, lehangolttá tesz vkit, ill. 〈vmely helyzetet, időszakot〉 terhel, szomorúvá, sötétté tesz
[Tímea] arcát mély szomorúság árnyékozá
(1885 Jókai Mór)
a halál és hazugság tornyai árnyékozzák
(1914 Lendvai István)
Szegénység, betegség, kudarcok, mint egy örök, állandó ciprusfasor árnyékozzák ez ifjúi lélek fájdalmas útját
(1916 Tóth Árpád)
fiatalságát a szenvedés árnyékozza
(1924 Juhász Gyula¹)
3. (rég)
árnyékot ad
Árnyékzó fának meg nyiretik üstöke
(1777 Baróti Szabó Dávid)
bokros tölgyek árnyékoznak Terebély zöld ágokkal
(1797–1802 Berzsenyi Dániel)
itt erdők árnyékoznak, ott kopár nyulik meszsze
(1834 Garasos Tár)
ÖU: beárnyékoz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.; ÚMTsz. árnyékozik

Beállítások