artézi mn 1A3ártézi

1. ’nagy mélységben vízzáró rétegek között nyomás alatt levő, ill. innen természetes úton felszínre törő 〈(gyógy)víz〉’ ❖ egy erős kőréteg átfurása után érték el a 300 méternyi mélységet és nedves homoktalajra találtak, tehát valószinü, hogy az ott is nagyon régen várt artézi viz valahára felbuggyan (1892 Határőr 8631001, 2) | a kút, ami neki van, az közel van a Dunához, […] nem tud abból inni, neki artézi víz kell (1982 Géczi János 1058001, 304).

2. ’ebbe a vízrétegbe nagy mélységbe lefúrt 〈kül. kút〉’ ❖ robotbul kezde artézi kutat fúratni (1832 Jelenkor C0223, 130) | artoizi kút, melyet Afrika pusztáin ásasz (1858 Jósika Miklós C2368, 77) | vajjon egy ártézi csővel lehetne-e olvadt anyagot szívni a föld gyomrából? (1882 Bartalus István C0845, 127) | Az első európai ártézi kutat 1126. a franciák fúrták Artois grófságban, ahonnan elnevezése is keletkezett (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 267) | csak az artézi csap tócsájánál áll meg (1971 Mészöly Miklós 9439003, 746).

2a. ’ilyen vizet adó, ilyen vízzel működő 〈forrás, fürdő〉’ ❖ [a Margitsziget] kőgyógyfürdője […] egy kis hévízforrás, melyből József főherceg fejedelmi bőkezűsége, Zsigmondy Vilmos mérnök szakértő munkálata által a kontinens egyik legnevezetesebb ártézi forrását idézteté elő (1893 Jókai Mór CD18) | asszonyok, leányok jártak a park egyik sarkában szökő ártézi forráshoz, kristálytiszta vízért (1902 Gozsdu Elek 8159003, 233) | Az Artézi-fürdő körül két „szendvics-ember” ballagott a város felé (1951 Sándor Kálmán 9583001, 14).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994 artézi kút; IdSz. 2002 artézi kút, artézi víz.

artézi melléknév 1A3
ártézi 1A3
1.
nagy mélységben vízzáró rétegek között nyomás alatt levő, ill. innen természetes úton felszínre törő (gyógy)víz〉
egy erős kőréteg átfurása után érték el a 300 méternyi mélységet és nedves homoktalajra találtak, tehát valószinü, hogy az ott is nagyon régen várt artézi viz valahára felbuggyan
(1892 Határőr)
a kút, ami neki van, az közel van a Dunához, […] nem tud abból inni, neki artézi víz kell
(1982 Géczi János)
2.
ebbe a vízrétegbe nagy mélységbe lefúrt 〈kül. kút〉
robotbul kezde artézi kutat fúratni
(1832 Jelenkor)
artoizi kút, melyet Afrika pusztáin ásasz
(1858 Jósika Miklós)
vajjon egy ártézi csővel lehetne-e olvadt anyagot szívni a föld gyomrából?
(1882 Bartalus István)
Az első európai ártézi kutat 1126. a franciák fúrták Artois grófságban, ahonnan elnevezése is keletkezett
(1926 TolnaiÚjLex.)
csak az artézi csap tócsájánál áll meg
(1971 Mészöly Miklós)
2a.
ilyen vizet adó, ilyen vízzel működő 〈forrás, fürdő〉
[a Margitsziget] kőgyógyfürdője […] egy kis hévízforrás, melyből József főherceg fejedelmi bőkezűsége, Zsigmondy Vilmos mérnök szakértő munkálata által a kontinens egyik legnevezetesebb ártézi forrását idézteté elő
(1893 Jókai Mór)
asszonyok, leányok jártak a park egyik sarkában szökő ártézi forráshoz, kristálytiszta vízért
(1902 Gozsdu Elek)
Az Artézi-fürdő körül két „szendvics-ember” ballagott a város felé
(1951 Sándor Kálmán)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994 artézi kút; IdSz. 2002 artézi kút, artézi víz

Beállítások